Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-02-02 / 26. szám

1937. február 2 Zalamegyei Újság 3. A balatoni borok számára nem lehet visszaszerezni az osztrák borpiacot. Inkább a cseh piac jöhet számításba. Az Alsódunántuü Mezőgazda- sági Kamara a Külkereskedelmi Hivatal képviselőinek bevonásával értekezletet tarlóit a külföldi ér­tékesítés ügyében. Kiss E emér igazgató terjes«- . tette elő az egyes mezőgazdasági J termények exportjával kapcsola­tos gazdakivánságokaf. A ióérté- kesitésBel kapcsolatban kéri át­meneti időre a Muraközből hi­degvérű csikók behozatalának en­gedélyezését, az olasz reláción kívül Németország, Ausztria és Csehország felé is a mezőgazda­sági kamarák kapják meg az il­lető országrészre megállapított ló-kiviteli kontingens szétosztását, az I. osztályú lovaknak különle­ges kedvezménnyel való exportál- hatását Olaszországba. Bárányos Károly dr. válaszában rámutatott arra, hogy a Külkeres­kedelmi Hivatal szervezetileg kí­vánja megoldani a lóértékesités kérdését. Német viszonylatban valamilyen központi szerv venné kézbe az értékesítést oly értelem­ben, hegy ez állapodjék meg a németekkel az árra nézve. Ezt a központi szervet a mezőgazdasági kamarák képviselnék a gazdák felé. A sertésexportra nézve az a gazdakivánság, hegy a Külkeres­kedelmi Hivatal kamarai kerüle- tenkint állapítsa meg a kontin­genst és azt a kamarák osszák széf. Kunder Anial rámutatott arra, hogy a tendencia az, hogy a ki­vitel joga a gazdát illesse. Ő az­után szabadon választ, hogy szö­vetkezettel, vagy kereskedővel viteti e ki áruját, avagy, ha akarja, kiviheti maga. A magértékesifésre nézve több felszólaló szükségesnek tartotta magtisztító berendezésének felál­lítását, esetleg szövetkezeti alapon. A borértékesítésnél kívánják a minőségborok minél erősebb ki­vitelét. Olyan vámkedvezményeket kellene elérnünk, min! amilyene­ket az olaszok kaptak. Svájci vi­szonylatban a?, eddiei fuvardíj­kedvezmények fentariandók, de a refakciákat csak azoknak az ex portőröknek adják meg, akik iga­zolják, hogy a termelőnek a ter­mények arányában megfelelő vé­telárat térítenek. Adómentes bor­párlatot kapnak az exportőrök, kapják ezt a termelői szövetkeze­tek is. A 10 százalékon aluli úgy­nevezett Brennweinre feltétlenül alacsony fuvardíjat keli megálla­pítani az ország határáig. Ha a borexportőr kontingenst kap, ak­kor ne meglévő készleteit szállít­hassa ki, hanem vásároljon. Bárányos Károly dr. válaszában rámutatott arra, hogy nem is szá­míthatunk arra, hogy az osztrák piacot vissza tudjuk szerezni. In kább a cseh piac az, ami a bi­zonyos fokig kieső osztrák piac helyett figyelembe jöhetne. Ott van egy 20 000 h! es kontingen­sünk. Igen fontos lenne ennek kiszállithatása, mivel ide ép az a borfajta mehetne, amit Tapolca, Badacsony, Sopron “vidéke és ál­talában a Dunántúl produkál. Egyébként igen nagy mennyisé­gek kerülnek exportra, igy no­vember-decemberben közei 100 ezer hl-1 exportáltunk, ami 10 év alatt soha sem fordult elő. A szö­vetkezetek bekapcsolódását a bor­exportba csak szívesen vennék. Kiss Ferenc szükségesnek tar­taná Angliában a magyar bor propagálását hirdetések u*ján. Erre alapot kellene teremteni. A bor­házak nem megfelelők erre a célra, mert abban a vendéglősök kon­kurenciát látnak. Felhívja a fi­gyelmet a Budafokon lévő, üze­men kívül helyezett borkősavgyár kérdésére. Ha üzembe helyeznék újból a gyárat, az kedvezően be­folyásolná a borértékesítést. A mostani kartel-árvédelem mellett bizonyára rentábilis lenne. ügyvezető alelnöki tisztet. Végül közölte, hogy az egyesületnek 4 alapitó, 41 működő és 54 pártoló tagja van. Lakatos József pénztáros elő­adásában elfogadták a zárószá­madást és a költségvetést. A szám- vizsgáló bizottság jelentését Nagy Imre ismertette. A tisztujitás következett ezután, Egyhangúan, éljenzés közepette ügyvezető alelnökké választották Tomka János dr. vármegyei tb. főjegyzőt, karnaggyá Fürtös La­jos, másodkarnaggyá Hajba Kál­mánt, főjegyzővé Holpert Istvánt, másodjegyzővé Gondy Kálmánt, pénztárossá Lakatos Józsefet, szertárosokká Léránt Lászlót és és Kulcsár Máriát. A számvizs- gálóbizottságost Vargha Tivadar­ral, a választmányt Németh Jenő igazgatóval egészítették ki. Tomka János dr. főjegyző me­leg szavakkal mondott köszönetét a bizalomértja maga és a tisztikar nevében. Rámutatott arra, hogy eddig nem vett részt cselekvőleg az egyesület életében, de mindig figyelemmel kisérte munkáját és sok műélvezetet szerzett neki a vegyeskar. Tudomása van a mű­ködő tagok önzetlen, fáradtságos munkájáról és azokról a nehéz­ségekről, amelyeket a közönség közönye okoz. ígéri, hogy épen olyan önfeláldozó munkával igyekszik szolgálni az egyesület ügyét, amint azt a működő tagok teszik, s reméli, hogy Isten segít­ségével elérik az egyesület újabb fel virágozását. Pehm József apátplébános kö­szönetét mondott az új ügyvezető alelnök meleg szavaiért és örömét fejezte ki, hogy méltányolja a működő tagok munkásságát és ugyanolyan önzetlen munkát kí­ván végezni. Köszönetét mondott az elnök Fürtös karnagynak és a tagoknak is, majd a közgyűlést bezárta. A rét- és legelőgazdálkodás mellett a gyepesítés és gyepmagtenyésztés is a legfontosabb kérdések közé sorakoznak. Tomka János dr. vármegyei tb. főjegyzőt választották az Egy­házi Ének és Zeneegyesület aleSnőkévó. A Zalaegerszegi Egyházi Ének­és Zeneegyesület vasárnap déle- előtt tartotta évi közgyűlését a Kulturházban. A közgyűlést Pehm József apátplébános nyitotta meg, majd Holpert István] egyesületi főjegyző ismertette az évi jelentést. A jelentés megállapítja, hogy, ha­bár a tagok nagy odaadással vet­tek részt a dalos munkában, még­is az egyesület kifelé való sze­replésében visszaesés mutatkozik. Ennek oka a gazdasági helyzeten kivül a város közönségének kö­zönye a dalkulíura iránt. Beszá­molt a multévi hangversenyekről, valamint a személyi változásokról: Németh József karnagy és Árvay László dr. ügyvezető alelnök le­mondásáról. Bejelentette, hogy Tomka János dr. vármegyei tb. főjegyző készséggel vállalta az Az Alsódunánlúli Zöldmező Egyesület vitéz Teleki Béla gróf főispán, elnök vezetése mellett rendkívüli közgyűlést tartott Keszt­helyen, a gazdasági akadémián, amelyen résztveítek: Welseraheimb Zeno gróf, a somogymsgyei osz­tály alelnöke, Stolp Ödön akad. igazgató, a tanári kar, a kehidai mezőgazdasági szakiskola tanári kara, a gazdagági felügyelők és sokan a zalai és somogyi nagy- birtokosok és kisgazdák közül. A főispán a megjelentek üdvöz­lése után örömmel jelentette, hogy a taglétszám már ezer, hogy a j kitűzött célnak megfelelően dől j goztak eddig is, a jövőben pedig fokozottabb mértékben karolják fel a rét* és legelőgazdálkodást. Súlyt kívánnak helyezni az ok­szerű ‘akarmánytermelésre és az állattenyésztés fejlesztésére. Kolbai Károly akad. tanár, ügyv. alelnök a fümagterme32tés aktuá - íis kérdéseit tárgyalta, megjegyezte, hogy gyepnövények nemegitett magvainak elszaporUáaa, úi fajták bevezetése a jövő cél, amelyhez a földmiveiésügyi minisztérium tá­mogatását kéri ás amire kilátás is van. Minden komolyabb gyep- növényből vannak már nemesitett fajták, ami nagyon is aktuális, mert a gyepesítés mind nagyobb felkarolásnak örvend. A termelt «rrWMm—üii«ri mint Ha a farsangon jól akar mulatni, báliruhát a Korzó Divatáruházban kell venni. Taftok, szatinokj mintásak és mindennemű báli újdonságok olcsó á?ban, nagy választékban kaphatók. -------------------------■■■ Korz ó Divatáru aáz (Arany Bárány épület}.

Next

/
Thumbnails
Contents