Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-31 / 25. szám
1937. jannár 31 Zalamegyei Újság 3. A téglagyári munkások sztrájkjához. Apró napi érdekességek. Cucagóból jelentik : Paternoster Emilia, egy chicagói rendőr huszonhároméves felesége, három hétig tartó ásiíógörcsbe esett. Peicenkén? átlag hatszor ásított. A rejtélyes betegséget, amelyet az orvosok az álomkór egy nagyon ritba válfajának tartottak, semmiféle kezelés nem enyhítette és egyszerre önmagától szűnt meg. * Washingtonból jelentik : Weems Rachel baltimorei öreg kisasszony végrendeletében 2500 dollárt hagyott kedvenc papagájára. A ha* gyatéki bíróság elrendelte, hogy az összeget alapítványként kezeljék, hozadékát a „hagyományos“ papagáj tartására forditsák. Az örökhagyó unokaöccsét Nihiser Tivadart nevezte ki a papagáj „gondnokának“. * Bombaybói jelentik : India a legújabb népszámlálási adatok szerint az aggszüzek paradicsoma, miután a férfilakosság száma jelentékenyen meghaladja a nőkét és 1934-ben 366 000 több fiú- csecsemő született mint leány. India lakossága évenként több mint hárommillióvá! szaporodik. * Washingtonból jelentik: Roosevelt elnök avatási ünnepének rendező bizottsága régi szokás szerint meghívta a lelépő elnököt, jelenjen meg utódjának avatsatá- sán. A jelen esetben a lelépő és az új elnök is Roosevelt, aki ismert humorának srabad folyást engedve, titkára utján azt feleltette, hogy legnagyobb sajnálatára rendkívüli elfoglaltsága miatt nem fo gaáhatja et a meghívást. Az elutasító válaszhoz uíóiratként azonban sajátkezüleg hozzáírta: „Meggondoltam az ügyet és igyekszem majd dolgomat úgy beosztani, hogy mégis megjelenhessek“. * Rómából jelentik : Lecco mellett a svájci határőrök feltartóztattak két teherautói, amelyek hatalmas fatönköt hoztak Svájcból. A fatönkök belsejében mintegy 180 mázsa kávét találtak. A kocsik vezetőiről kiderült, hogy semmit sem tudtak a különös szállítmányról. Farsangi mulatságok. Január 31 : Gazdakör műsoros estje. Február 1 : Helyőrségi tisztikar jétékonycélu táncestélye. Február 1: Katolikus Kör táncmulatsága. Február í : ZTE-báL Február 2: Iparosbál. Február 6: öregcserkészek bálja Február 7: Katolikus Legényegyesület farsangi estje. Február 7: Cigánybál. Február 8 : Mansz. farsangzáró stélye. A téglagyári munkások sztrájkjával nem elég csak mint közönséges bérmozgalommal foglalkozni, hanem annak körülményeire is kell egy kis figyelmet fordítón . I A munkások sztrájkba léptek, j hogy ezzel a ténvökket jelentsék be nemcsak a munkaadók, hanem a nagyközönség elölt is, hogy elégedetlenek a munkabérekkel és magasabbakat kívánnak. Nem akarunk most a sztrájknak jogosságáról, vagy jogtalanságáról beszélni, csak azt akarjuk hangsúlyozni, hogy az, amit a munkások eddig kaptak, épen csak valamivel több a semminél és az, amit a munkadók hajlandók adni, ezt a valamit csak épen hogy valamivel felülhaladja. A magasabb bér elérhetése érdekében pedig joga van minden munkásnak harcolnia a megengedett korlátok között. A munkások azonban mielőtt felkeresték voina a polgármestert, aki a legnagyobb készséggel vállaLkozcti arra, hogy közvetítő lesz közöltük és a munkaadók közöd, miníshogy ez hiva- falos kötelessége is, előbb értekeztek Dombay Jánossal és ő vezette küldöttségüket] a polgár- mesterhez. ügy tudjuk, hogy a munkások eddig nem voltak tagjai annak a szervezetnek, ameiy Dombay vezetése alatt áll, kérdjük tehát, miért kellett a munkásoknak mozgalmukba belefoglalni Dombay? is? Azt híüék talán, hogy érdekeik Dombay közbe» jötie nélkül nem falábak volna kellő védelemre a polgármesternél ? Avagy : a munkaadók biztosabban emelik a munkabéreket akkor, ha egy szakszervezeti üt - •kár lép közbe, mintha a polgár m e s i er veszi kezébe az ügyei ? Hónapokkal ezelő t, amikor a „magyar munkások képviselői“ üdvözölték a spanyol vörösöket, nyíltan felszólítottuk a szakszer* vekbe tömörült zalaegerszegi munkásokat, nyilatkozzanak, egyetértenek e ők is azokkal, akik az üdvözletei elküldték, felszólításunkra azonban nem jöii válasz, ügy tudjuk, hogy ezeknek a szerMindnyájan tudjuk, hogy az angol Magna charta, az alkotmányos élet alapokmánya, majdnem ezer esztendős. Éppen ilyen régi az angol képvisetőház is, a világ összes parlamentjei közül a legrégibb. De nemcsak mint intézmény a legrégibbek közül való, hanem maga az épület is. Mindkettő magánviseli a tradíciók nyomait. Az ősrégi szokások egyike például az, hogy az vezetéknek élén áll Dombay Járt#«. A vasárnapi gyűlést is a szakszervezetek helyiségében tartják meg a'munkások és úgy mondták, hogy ezen a gyűlésen a városi hatóság is képviselteti magát, Örömmel értesültünk azonban arról, hogy a városi hatóság nem küld képviselőt a munkás- otthonba. Nem is küldhet, mert nem ismerheti el olyan szervnek a szakszervezeteket, amelynek joga volna vele együtt akármilyen ügyben is tanácskozni. Gyűlésre ülnek tehát össze a munkások. De kiváncsiak vagyunk, elhangzik-e ott a magyar Hiszekegy, a magyar Himnuaz, mert ma ezek nélkül az imák nélkül el sem képzelhetünk gyűlést, amelynek tagjai magyar ha» zafiak. A sztrájkoló munkásokat mi keresztény magyar embereknek ismerjük akiknek mozgalmát a város hazafias érzelmű társadalma rokonszenvvel kíséri. Vájjon ez a rokonszenv biztositható-e akkor, ha a munkások most egyszerre oda fordulnak, ahonnan nem jön válasz arra a kérdésre, egyetérte- nek-e azokkal, akik a spanyol vörösöket rokonszenvükről biztosították ? Tartunk attól, hogy szegény munkástestvéreink etótí megjelenik a „pesti úr“, vagy legalább is annak szelleme és akármilyen eredménnyel végződjék is a bérmozgalom, elkönyvelik őket is a Coníi utca javára. Taláitak a munkások jó szószólót a polgármesterben és a város hazafias társadalmában, találhattak volna gyü- lásezésre is szociáldemokrata-mentes helyet, mintahogy más egyesületek, körök, csoportok is tatáinak, ha nincs saját helyiségük, vagy az esetleg nem megfelelő gyűlés tartására. Szólunk tehát a sztrájkoló munkássághoz : ne forduljanak segítségért máshova, mint a polgármesterhez, vagy akár az alispánhoz, főispánhoz és ne forduljanak el bérharcukban sem a keresmény magyar nemzeti iránytól. angol parlament elnöke gyapjúzsákon székel, az ülések végén pedig a parlament terembiztosai körüljárják a folyosókat és hangos szóval megkérdezik a honatyákat, hogy ki, merre megy haza? A gyapjúzsáknak is megvan a maga története, ennek a kérdezősködésnek is. Ugyanis VIII. Henrik korában a londoni parlament üléseit ugyancsak este fejezte be s akkoriban a közle%dUfJU 'tddiá^jaM i Á * il amjÓcL qlQjJLKa! kedés az éjszakai városban nyugtalanító volt az utonállóktól és egyebektől való szorongás miatt. Epen ezért az angol képviselők csak csapatokban, lovas emberek oltalma alatt keresték fel szállásaikat. Hazaindulás idején mindig összeverődött egy-egy csoport, amely egyugyanazon irányba indult el. Ma, természetesen, mindenki egyénileg hagyja el a Házat, de mert valamikor így volt, ma is igy hirdetik. Jogerősen a parlament ülése csak akkor ér véget, amikor az utolsó terembiztos is utoljára megkérdezi, hogy a gentlemanek közül ki, merre tér haza. Nem más ez, mint az ősi hagyományok tiszteletben tartása. Ugyanolyan szokás az is, hogy valamelyik novemberi napon átkutatják a parlament pincéit, mert annyi száz év előtt a reformáció és ellenre ■ formáció harcaiban valaki a pincében puskaporral telt hordókat helyezett el, hogy azzal a levegőbe röpítse a Házat. Ez volt az a hires „lőporösszeesküvés“, ami szerencsére ekkoriban nem sikerült. Ezeket a hagyományokat és jelképezéseket a kontinentális szem nem látja meg, szokásaikat meg sem érti. Ezért feltűnő európai látogatónak, hogy az angol páriámért belseje csak félho - mályszerüen van megvilágítva. A világítást azonban nem hajlandó a londoni parlament háznagyi hivatala modernizálni, mert az az egész terem és épület jellegzetességét elvenné. A világításnál kezdődő konzervativizmus különben az egész parlamenti életben megnyilvánul, pártkülönbség nélkül Amikor a londoni alsóház épületét felépítették, Angliának sokkal kevesebb képviselője volt, mint a jelenlegi: 615, ennélfogva nem is férnek el mindnyájan az ülésteremben. A parlamenti üléseken rendszerint csak a pártvezérek és a vitarendezők vesznek részt. A többi képviselők, — ha érdekesebb ülésre van kilátás —, már előző este beülnek a részükre fenntartott üres helyükre és ott is alszanak, hogy másnap személyesen hallhassák az érdekességeket. Akik pedig ülőhely nélkül maradnak és már nem juthatnak be-az ülésterembe, azoknak is a parlament épületében kell tartózkodniok, hogy szavazás esetén pártjuk indítványát sikerrel segíthessék. Az angol képviselőház ülései délután három és négy óra között kezdődnek. Angliában nem tekin • tik a képviselőséget kenyérkeresetnek, épen azért, mert minden NYÁRY LÁSZLÓ EREDETI RIPORTJA: Egyet-mástazaniol parlamentről
