Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-23 / 167. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. julius 23 Liszt Ferenc (Második közlemény.) „bárhová juss mindig hü rokon“. A nagy emberek fényt és dicsőséget árasztanak maguk körül, fényt és dicsőséget hoznak arra a nemzetre is, amelynek fiai közé tartoznak. Természetes, hogy Liszt Ferencet, a hazátlan vándort, az otthonát gyermekkorában elhagyó, a magyarul nem tudó művészt, a német Zukunftmusikerek vezérét is szeretnék a franciák is, a németek is, az olaszok is elhódítani tölünk, mint ahogyan már annakidején 7 görög város harcolt és vetekedett, hogy magáénak vallhassa Homenst. Igaz, Liszt bármennyire vágyott is meleg családi életre, a világ otthontalan vándora volt. Igaz, Liszt a német újromautikus zene legelső mestereinek egyike volt. Igaz, Liszt, mint minden más univerzális szellem, bizonyos mértékig általános hatású világpolgár is volt; de százszorosán igaz, hogy mindezek mellett é3 mindezek felett Liszt magyar is volt 1 E tekintetben el kell választanunk a művészt az embertől. Liszt művészete nem fakad magyar talajból. Hírhedt könyvében, amelyet a cigányokról irt, össze is cseréli a cigány és a magyaros műzenét. Ez érthető is. Hol volt akkor még a magyar folkiore- kutatás, amely alig 1—2 évtizede derített csak fényt ezekre a kérdésekre. De, hogy mint ember, hogyan érzett és gondolkodott hazájáról, errevonatkozóan élete és írásai megadják a választ. Attól kezdve, hogy a pesti árvizkatasztrófa hírére magára ébredt, sokszor és legszívesebben nálunk időzött; a legnagyobb ünneplésekben itt részesült; legjobb barátai magyarok voltak (br. Augusz, gr. Festetics, Hay- nald érsek, Mihalovich Ödön, gr. Apponyi Albert stb.) ő miga rengeteg magyar intézményt támogatott ; magyar művészek külföldi sikereit előmozdította (Joachim) ; müveiket propagálta (Mo- sonyi, Erkel stb.); Zeneakadémiánk felállítása s a magyar zenei élet megindulása az ő nevéhez fűződik : két legnagyobb miséjét nekünk irta (Esztergomi, Koroná zási); kifelé és befelé állandóan hangoztatta magyarságát; s bár késő öregségében — megpróbált magyarul megtanulni. írásaiból, nyilatkozataiból csak egy kettőt ragadunk ki. Egy rész Massarthoz irt leveléből a pesti árvíz hírének vétele után: „E benső érzelmek és érzések által nyilatkozódott ki ismét előttem a haza fogalma. Hirtelen visszahelyezkedtem a múltba és szivemben tisztán s érintetlenül feltaláltam a gyermekkori emlékek kincseit... Pompás táj tárult fel szemem előtt; az ismert erdő, melyből vadászok zaja hallatszott; a sziklákon rohanó Duna ; a széles, buja rétek, melyeken szelíd nyájak legelésznek : a Magyar Hon, az az erős és termékeny föld, mely oly nemes férfiakat szült. S én is kiáltottam fel a honvágytól, én is ehhez az ősi rés erőteljes fajhoz tartozom !... Ó távoli, vadregényes Hazám 1 Ismeretlen ba rátáim! Távoli és nagy-nagy családom 1 Fájdalomsikolyod vissza vezetett, hazatéritett hozzád!..“ Gr. Festeticshez Írja: „Mily boldogság és öröm lesz számomra, hogy ismét hazámban lehetek.“ Midőn diszruhás küldöttség magyar kardot ad át néki, igy válaszol : „Minden erőfeszítésemmel azon leszek, hogy hazám iránti hálámat müvekkel s tettekkel mutassam meg.“ Ez a lelkesedése megmaradt haláláig. S hogy a nemzet is szivébe zárta nagy fiát, azt bizonyítják azok a hatalmas és minden külföldit felülmúló szívbőijövő ünneplések, amelyekben itthon résre volt; a zene- és énekkarok állandó tiszteletadásai; Vőrös- martynak hozzá intézett gyönyörű ódája ; a rengeteg ajándék, kitüntetés díszoklevél, amelyekkel itt elhalmozták; a, kocsija elől kifogott lovak, amelyet helyettük pesti diákok húztak ; a lampionos és fáklyás szerenádok ; a neki ajándékozott magyar nemesi oklevél s az a páratlan ünneplés, amelyben koronázási miséje után (amelynek előadására az udvar ármánykodásai miatt meg sem hivták) a templomból kilépő Lisztet az óriási tömeg a királyi családdal ellentétben részesítette. Liszt legnagyobb és legalaposabb életrajzának megirója Peter Raabe, a német biroda'mi zenei kamara elnöke, Liszt Ferenc magyarságáról a következőket mondotta : „Liszt Ferenc magyar családból született, mindig magyarul érzett, magyarságát sohasem tagadta, sőt minden alkalmat megragadott annak kifejezésére. Tagadhatatlan, hogy voltak és vannak német biografusok, akik Liszt magyarságát kélségbevonják, de ezek egyike sem dolgozott önálló kutatások alapján, tehát nem ismerhetik Liszt életének és tetteinek vezérlő motívumait.“ E nyilatkozathoz nincs hozzátenni valónk. Liszt Ferenc magyarságát ma már elvitatni nem, csak letagadni lehet ! Vida Sándor. A csurgói tizenhárom állástalan fiatalember otthon folytatja az éhségsztrájkot. A főszolgabíró feloszlatta a sztrájktanyát. Csurgó, somogymegyei község az utóbbi napokban szomorú nevezetességre tett szert. Tizenhárom állástalan ifjú — érettségizettek, diplomások — éhségsztrájkot kezdett, hogy ezzel hívjak föl az ország közvéleményének figyelmét az állástalan magyar ifjúság szomorú helyzetére. A sztrájkolók mindannyian sokgyermekes családoknak fiai, akik nem bírtak már tovább a tétlenséget, ami egyben kenyérlelensé- get is jelent és elhaíározá?uknak hire bejária az egész országot. A mozgalom élén Longauer Imre róm. kát. hittanár áll, aki nagyon szivén viseli az ifjúság sorsát és lépéseket tett minden irányban, hogy az ifjak valahol, ha nem is véglegesen, elhelyezkedhessenek s legalább annyit keressenek, hogy a mindennapi betevő kenyeret a maguk számára megkeressék. Munkatábort is akart létesíteni, de ehhez nem nyerte meg a hatóságok hozzájá rulását. Mivei tehát ez az igyekezete sem sikerült, az ifjak elhatározták az éhségsztrájkot. A hittanárnál gyűltek össze, ő adott nekik egy szobájában tanyát, ahol közei 36 óráig várták egy falat nélkül, hogy sorsukon majd változtatnak azok, akiknek kötelességük az állampolgárok jólétéről gondoskodni. A „hivatalos“ éhségsztrájk most befejeződött. Haám Lajos főszolgabíró maga elé idézte a fiatalembereket, akik előtt kijelentette, hogy mozgalmuk kimeríti az ál- lamfelforgatás bűntettének ismérveit és felszólította mindnyájokaí, hogy a súlyosabb következmények elkerülése céljából azonnal hagyják abba az éhezést. Az ifjak ezt szomorúan tudomásul vették s elhagyták a szirájktanyát, a hittanár szobáját de elhatározták, hogy otthon folytatják a sztrájkot. Hogy mi les? nemcsak a csurgói tizenhárommal, de általában az állástalan magyar ifjúsággal, azt — sajnos — nem tudjuk megmondani. Elvárja azonban az ország közvéleménye, hogy a kormány végre is nem csak jótanácsokkal tátja el az ifjúságot, hanem hóna alá nyúl a dolognak es a rendelkezésére álló eszközöknek alkalmazásával sürgősen enyhít a súlyos helyzeten. Eszközök pedig kínálkoznak, csak nem kell félni azoknak igénybevételétől. Ax osztáiysorsjegy húzása. Budapest, julius 22. Az ősz* tálysorsjáték mai húzásán 50 ezer pengőt nyert 16.395, 20 ezret 20.537, 10 ezret 52.889, 69.251, 2 ezret 39 511, egyezret 11.524, 35 949, 80.438. Hölgyeki Szép és tartós frizurát VERASZTé hölgyfodrász készil Wlassies és Petőfi utca sarok. Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletébeiu Pécs, Zalaegerszeg. Világegyház. A Mária-kongregációk bécai nagygyűlésén dr. Pilcz udvari tanácsos, a nagygyűlés kiváló szónoka a jövő fejlődés útját e szavakkal jelölte meg: „A kongregációk legyenek szemináriumok egyúttal, ahol az Actio Cathoiica elszánt harcosai nevelődjenek. Pár héttel ezelőtt ünnepelte a svájci Legényegyesület Luzernben fönnállásának 75 éves jubileumát. A svájci kát. legényegyesületnek ma már 100 helyi szervezete van. 18 hatalmas házzal. Saját beteg- pénztárral is rendelkezik, amelyből az elmúlt munkaév folyamán kerek 100.CO0 frankot folyósított az rászorulóknak. Baselhen és Zürichben is szmrehozták német nyelven Emmet Lavery világhírű jezsuita-drámáját, amelyet a magyar közönség „Az Ur katonái“ címmel ismer. A két említett város lakossága túlnyomó részben nem katolikus, a darab mégis szokatlan érdeklődést keltett és főleg a nem katolikus körökben mély benyomást gyakorolt. Annál érdekesebb ez a körülmény, mert hiszen Svájc területén a jezsuita rend működését nem engedélyezik. A francia katolikus egyesületek most rendezték meg Parisban 16. nagygyűlésüket. A gyűlés főtémája : a francia katolikusok kötelességei a szociális reformok terén. Különösen kiemelkedett Verdier bi- boros-érsek előadása, aki arról beszélt, hogy a munkásság mai szörnyű helyzetének megjavításáért mindent meg kell tennie az Egyháznak. Francia körökben sokat beszélnek Gustave Hervé a hires politikus hitvallásáról. 1910-ben Hervé még igy nyilatkozott: „Nem ismerek semmiféle atyát az égben, én csak a földön szenvedő testvéreket ismerem.“ Most 1936. husvétján pedig igy tett hitvallást: „Ma, Jézus föltámadásának ünnepén, megvallom az apostolokkal és az egyszerű szivekkel, akik immár 2000 éve az evangéliumból táplálkoznak: hiszek a föltámadásban.“ Legújabb kimutatás szerint az Egyesült Államok katolikus összlakossága, beleértve Alaszkát és a Hawai-szigeteket is : 20 735.189. Az előző évvel szemben ez a szám negyedmilliónyi gyarapodást mutat. Az amerikai St. Luis-ben meghalt Msgr. Timoty Dempsey plébános a katolikus Karitász Amerikaszerte ismert előharcosa. Számtalan nagyvonalú alkotása között kórházak, szegényházak, menhelyek stb. is szerepelnek. A „szegények atyját“ saját kívánsága szerint a szegények temetőjébe temették. Utolsó útjára világi és egyházi előkelőségek, a másval- lásuak képviselői és mintegy 100.000 szegény kisérte. — Nagy zsák- és ponyva- készlet a Schütz Áruházban gyári áron. — Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb és legrégibb cégénél: K O P S T EIN bútoráruházak, Nagykanizsa.
