Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-30 / 223. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. szeptember 30 istenáldotta magyar tehetség, akik­nek művészetére széles körben felfigyeltek már. Az állam és a főváros szerepelnek vásárlóik so­rában, a múltévi Göcseji Hétkor pedig a vármegye és a város szerezte meg egy-egy pompás al­kotásukat. Beköszöntött a hideg. Az éjszaka országszerte bekö­szöntött a túlkorai hideg, amely különösen az ország nyugati ré­szében érezhető. Zala megye több részében, így Nagykanizsán éa Zalaegerszegen, kisebb fagy és hóharmat volt. Ausztriában még nagyobb a hideg. Hatalmas hóvihar tombol Karinthiában, még az e/.er méter­nél alacsonyabb hegységeken is. Világegyház. Az osztrák hadkötelezettségi törvény végrehajtására vonatkozó új rendeletek értelmében a föl­szentelt világKés szerzetes-papok, továbbá mindazok, akik bevégzett theologiai tanulmányaik alapján lelkipásztorkodásra képesítettek, csakis mint tábori lelkészek kö­telezhetők katonai szolgálatra. A még föl nem szentelt theologusok pedig mint katonai ápolók kap­hatnak beosztást. Érdekes statisztika jelent meg az eichstätti egyházmegye theo- logusainak háborús szolgálataira vonatkozóan. A statisztika szerini 1914 augusztusától 1918 novem­beréig az eichstätti püspöki sze­mináriumnak 144 növendéke volt. Ezek kőiül 114 (80 százalék) teljesített katonai szolgálatot és 102 közülük frontharcos volt. 99 kitüntetést szerzett, köztük 10 ei- sőosztályu és 55 másodosztályú vaskeresztet. 56 kispap altiszti és tiszti rangot szenet?, 53 megse­besült, 23 elesett, 5 eltűnt, egy pedig háborús szolgálata közben elhunyt. Ezek a számok minden eßetre jellemzők nemcsak az eichstätti, hanem a többi német egyházmegyékre vonatkozóan is. Csehszlovákia elemi népisko­láinak az 1935 ős tanévben 65.055 felekezetnélkülí növendéke volt, ami a népiskolák összes ta­nulóinak 3.6 százalékát jelenti. E tanulók közül 54.618 cseh nem­zetiségű, 8 266 raorvaországi és sziléziai, a többi pedig egyéb nemzetiségekhez tartozó. Bár ön­magában véve igen nagy szám ez, mégis vigasztaló jelenség, mert hiszen az elmúlt években még sokkal iöbb volt a csehszlo­vákiai felekezetnélkülí tanuló a népiskolákban. A kanadai katolikusok szo­ciális hetet rendeztek, amelynek megnyitásán Msgr. Andrea Cas- sulo, Kanada és Új Fundiand apostoli delegátusa (aki most mint nunciua megy Bukarestbe) hatalmas figyelmeztető beszédet mondott a kommunizmus ellen. „Papok vagy világiak vagyunk — mondotta —, nem szabad el­felejtenünk, hogy a világ . fölött suhogó vörös korbács szörnyű veszéllyel fenyegeti a keresztény civilizációt“. — Bútort jól és olcsón csak a nagykanizsai Kopstein bú­toráruházában vásárolhatunk. A spanyol nemzetiek Madridot szorongatják. La Coruna, szeptember 29. A | nemzeti csapatok a biscayai tar­tományban győzelmesen nyomul­nak előre. Elfoglalták Madrico és Eylar városokat. Repülőik ismét bombázták Bilbaot, amelynek ki­kötőjében kormány hadihajók állo­másoznak, készen arra, hogy el­szállítsák a menekülő vörös ve­zéreket. A vörösök is elismerik, hogy Toledónál nagy vereséget szen­vedtek. A nemzetiek 1.603 embert szabaditottak fel az Alcazarban, köztük 850 harcost. A vörösök Madrid irányából ellentámadást kíséreltek meg Toledo ellen, de a nemzetiek visszaverték őket és elfoglalták a madridi ut több- kilóméteres szakaszát. A nemze­tiek főhadiszállására az az érle­| sülés érkezett, hogy Azana elnök * lemondott és Madrid teljesen az anarchisták kezén van, akik két­ségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy feltartóztassák a nemzetiek előnyomulását. Lisszabon, szeptember 29. A nemzeti csapatok körében az a meggyőződés, hogy Toledo eiese siettetni fogja Madrid elfoglalását. A nemzetiek 30 kilóméteren át zavartalanul nyomulnak Madrid ellen, s a nagy harcra valószínű­en csak közvetlen a főváros kö­zelében kerül sor. A madridi kormány a Toledóból elmenekült vörös csapatokat nem engedi be a fővárosba, mert attól tart, hogy a vert csapat látása pánikot kelt a Madridot védő milicia körében. A magyar városok nyugdij- terheiről érdekes kimutatás jelent meg a Statisztikai Tudósítóban. A magyar városok költségvetésében 1934 ben 16,513,656 pengő volt a nyugdijíeher, amiből 10.9 mil­liót a főváros egymaga viselt. A nyugdijíeher igen súlyosan fekszi meg a városok költségvetését, ha meggondoljuk, hogy a városok összes községi pótadóbevétele mindössze 40 millió pengő. A nyugdijterhek megoszlásában igen nagy - az aránytalanság az egyes városok között. Budapesten egy egy iakósra 10 85 pengő, Győrött 653, Miskolcon 3*17 pengő esik a nyugdíjteherből. A nyugdijaknál mutatkozó kü­lönbségek magyarázata az, hogy egyes helyeken igen szigorúan hajtották végre a háború után kormányrendeletben kötelezővé tett létszámapisztást. Egyik vá­rosban például 20 nyugdíjas tisztviselő közül tizenegy olyan van, aki kényszernyugdijazással került nyugdíjba, holott még ma is munkaképes lenne. Utólag aztán kiderült, hogy nemcsak kényszernyugdijazásra nem lelt volna szükség, hanem inkább Vannak városok, ahol ez a teher csak pár fillér. Budafok meg olyan kedvező helyzetben van, hogy egyetlen nyugdíjasa sincs. A megyei városok átlagánál jelentősen nagyobb nyugdijlerhet visel Szombathely, Kőszeg és Zalaegerszeg városa. A személyi járandóságokra for­dított összeg, — ebből a nyug- dijteher, — az összes személyi kiadásból az egy Iakósra eső ki­adás — és a nyugdíjteherből az egy Iakósra eső kiadás a külön­böző dunántúli városokban a kö ­vetkező : emelni kellett volna a létszámot. Az illető városban ma több al­kalmazott van, mint a létszám- csökkentés elölt. Vannak helyek, ahol a nyugdí­jas altisztek száma feltűnően ma­gas, még pedig azért, mert élet­erős fiatalemberek helyett idő­sebbeket alkalmaztak, akik hamar nyugdíjba kerültek. Olyan város is akad, ahol a nyugdíj terhet az özvegyek emelik: a város 70 nyugdíjasa közül 25 nyugdijas özvegy van. Budavára visszafoglalásának 25 éves jubileumi emlékünnepe lesz vasárnap fél 7 órai kez­dettel a Kulturházban. Mindenütt szerte az országban hatalmas társadalmi megmozdu­lást jelent Budavára 1686-ban történt visszafoglalásának 250 éves jubileuma. Akkor az egye­temes keresztény világnak kellett összefognia, hogy a pogányság uralmát megtörje és visszaszorít­sa a keresztény Magyarország szivéből, honnan 150 éven keresz­tül sanyargatta nemzetünk fiait. A magyarság uj életre kelését, új alapok lerakásának lehetőségét, szebb magyar jövendő derengé­sét jelentette ez a diadalmas csata. Természetesnek tartjuk, hogy azon az emlékünnepen, amelyen ezt a napot idézzük vissza, minden keresztény magyar kötelességének tartja megjelenni. Keresztény magyar mivollunkról, hazafias érzésünkről teszünk tanú­ságot, ha ezt az ünnnepet magun­kénak tartjuk. Azért a zalaeger­szegi Ac io Katoüka már most itt felhívja Zalaegerszeg egész katolikus társadalmát, hogy ezen az ünnepélyen, melynek P. Varga László S. J., a nagy szociológus és filozófus lesz a szóioka, meg­jelenésével tegyen bizonyságot igaz hazaszeretetéről és az ezer­éves, szentistváni alapokon nyug­vó keresztény állameszméhez va­ló hűségétől. Katolikusok ! Ez az ünnep iga­zán a miénk ! A katolikus egyház nagy erőfeszítése, Európa katoli­kus nemzeteinek összefogása hoz­ta meg számunkra a szabadulás örökre emlékezetes óráját. Legyünk ott mindnyájan a vasárnap, októ­ber 4-én a Kulturházban 1/2 7 órai kezdettel tartandó jubileumi emlékünnepségen ! Budapestre viszik azt a fit, amely alatt Petőfi a Szep­tember végén című költe­ményét irta. Ismeretes, hogy gróf Teleky János, a költői kastély tulajdonosa néhány hónappal ezelőtt a kas­télyt a környező parkkal és bir­tokkal együtt eladta egy erdélyi ügyvédnek. Ebben a kastélyban töltötte Peiőfi Sándor mézesheteit, mint a gróf Teleky-család ven­dége. A kastély udvarában állt az évszázados somfa, amelynek lombjai alatt Peiőfi a „Szeptem­ber végén“ cimü világhírű költe­ményét irta. A budapesti Petőfi Társaság a biríokeíadásról értesül­ve, lépéseket tett abban az irány­ban, hogy a világhírnévre emel­kedett fát megszerezze és áthoz­za Budapestre. Ennek a lebonyo­lítását azonban megnehezítette az, hogy a fa tövébén van gróf Te­leky Sándor ezredes sirhantja. Az ezredes pártfogója és jóbarátja volt Petőfinek és az u’olső kí­vánsága szerint Petőfi fája alatt temették el 1894-ben. Emiatt az eladás alkalmával nem lehetett a fát kiemelni és elszállítani, de gróf Teleky a mostani birtokcsere után érintkezésbe lépett az új tu­lajdonossal, aki nem gördít ne­hézségeket a fa Budapestre való szállítása elé. Gróf Teleky János ennek érdekében a fa alatt nyug­vó gróf Teleky Sándor föidi ma­radványait álszáíiiUaüa a családi sírboltba és így a fa elhozatalá- nak mar nincs akadálya, mint a terebélyes fa óriási mérete, ami a szállítást rendkívül meg­nehezíti. Rövid táviratok. Az oláhok a trianoni határ mentén telepítenek. Eddig 4 ezer román családot telepítettek le. A hir nagy megdöbbenést kellett az erdélyi magyarság körében. — Hitler elrendelte, hogy a kötele­ző munkaszolgálat legrövidebb ideje fél év és a jövő év végéig 300 ezer főre kell emelni a mun­kaszolgálatosok létszámát. — Genfben Anglia és Franciaor­szág javaslatot terjesztenek elő, s ebben indítványozzák a külke­reskedelmi kontingentálások meg- szütetést és a deviza kényszer­gazdálkodás, mert ezek akadályoz­zák a normális világforgalmat. — Lezuhant Afrikában egy olasz repülőgép és 9 utas meghalt. Győrött 1,496,948 — 333.027 — 29 44 — b‘53, Sopronban 1,032.824 — 230.894 — 28 67 — 6 41, Pécsett 1,794,914 — 310.334 — 27-21 — 5, Székesfehérvárott 922.663 — 135.418 — 22 37 — 3 30, Kőszegen 169.985 — 27.826 — 19 91 — 309, Pápán 360.217 - 44 325 — 16 43 — 211, Szombathelyen 773.954 — 120 258 — 20 57 — 334, Zalaegerszegen 296 534 — 46 230 — 23 12 —3 55, Veszprémben 307.262 — 49.230 — 16l59 — 2 70 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents