Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-30 / 223. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. szeptember 30 istenáldotta magyar tehetség, akiknek művészetére széles körben felfigyeltek már. Az állam és a főváros szerepelnek vásárlóik sorában, a múltévi Göcseji Hétkor pedig a vármegye és a város szerezte meg egy-egy pompás alkotásukat. Beköszöntött a hideg. Az éjszaka országszerte beköszöntött a túlkorai hideg, amely különösen az ország nyugati részében érezhető. Zala megye több részében, így Nagykanizsán éa Zalaegerszegen, kisebb fagy és hóharmat volt. Ausztriában még nagyobb a hideg. Hatalmas hóvihar tombol Karinthiában, még az e/.er méternél alacsonyabb hegységeken is. Világegyház. Az osztrák hadkötelezettségi törvény végrehajtására vonatkozó új rendeletek értelmében a fölszentelt világKés szerzetes-papok, továbbá mindazok, akik bevégzett theologiai tanulmányaik alapján lelkipásztorkodásra képesítettek, csakis mint tábori lelkészek kötelezhetők katonai szolgálatra. A még föl nem szentelt theologusok pedig mint katonai ápolók kaphatnak beosztást. Érdekes statisztika jelent meg az eichstätti egyházmegye theo- logusainak háborús szolgálataira vonatkozóan. A statisztika szerini 1914 augusztusától 1918 novemberéig az eichstätti püspöki szemináriumnak 144 növendéke volt. Ezek kőiül 114 (80 százalék) teljesített katonai szolgálatot és 102 közülük frontharcos volt. 99 kitüntetést szerzett, köztük 10 ei- sőosztályu és 55 másodosztályú vaskeresztet. 56 kispap altiszti és tiszti rangot szenet?, 53 megsebesült, 23 elesett, 5 eltűnt, egy pedig háborús szolgálata közben elhunyt. Ezek a számok minden eßetre jellemzők nemcsak az eichstätti, hanem a többi német egyházmegyékre vonatkozóan is. Csehszlovákia elemi népiskoláinak az 1935 ős tanévben 65.055 felekezetnélkülí növendéke volt, ami a népiskolák összes tanulóinak 3.6 százalékát jelenti. E tanulók közül 54.618 cseh nemzetiségű, 8 266 raorvaországi és sziléziai, a többi pedig egyéb nemzetiségekhez tartozó. Bár önmagában véve igen nagy szám ez, mégis vigasztaló jelenség, mert hiszen az elmúlt években még sokkal iöbb volt a csehszlovákiai felekezetnélkülí tanuló a népiskolákban. A kanadai katolikusok szociális hetet rendeztek, amelynek megnyitásán Msgr. Andrea Cas- sulo, Kanada és Új Fundiand apostoli delegátusa (aki most mint nunciua megy Bukarestbe) hatalmas figyelmeztető beszédet mondott a kommunizmus ellen. „Papok vagy világiak vagyunk — mondotta —, nem szabad elfelejtenünk, hogy a világ . fölött suhogó vörös korbács szörnyű veszéllyel fenyegeti a keresztény civilizációt“. — Bútort jól és olcsón csak a nagykanizsai Kopstein bútoráruházában vásárolhatunk. A spanyol nemzetiek Madridot szorongatják. La Coruna, szeptember 29. A | nemzeti csapatok a biscayai tartományban győzelmesen nyomulnak előre. Elfoglalták Madrico és Eylar városokat. Repülőik ismét bombázták Bilbaot, amelynek kikötőjében kormány hadihajók állomásoznak, készen arra, hogy elszállítsák a menekülő vörös vezéreket. A vörösök is elismerik, hogy Toledónál nagy vereséget szenvedtek. A nemzetiek 1.603 embert szabaditottak fel az Alcazarban, köztük 850 harcost. A vörösök Madrid irányából ellentámadást kíséreltek meg Toledo ellen, de a nemzetiek visszaverték őket és elfoglalták a madridi ut több- kilóméteres szakaszát. A nemzetiek főhadiszállására az az érle| sülés érkezett, hogy Azana elnök * lemondott és Madrid teljesen az anarchisták kezén van, akik kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy feltartóztassák a nemzetiek előnyomulását. Lisszabon, szeptember 29. A nemzeti csapatok körében az a meggyőződés, hogy Toledo eiese siettetni fogja Madrid elfoglalását. A nemzetiek 30 kilóméteren át zavartalanul nyomulnak Madrid ellen, s a nagy harcra valószínűen csak közvetlen a főváros közelében kerül sor. A madridi kormány a Toledóból elmenekült vörös csapatokat nem engedi be a fővárosba, mert attól tart, hogy a vert csapat látása pánikot kelt a Madridot védő milicia körében. A magyar városok nyugdij- terheiről érdekes kimutatás jelent meg a Statisztikai Tudósítóban. A magyar városok költségvetésében 1934 ben 16,513,656 pengő volt a nyugdijíeher, amiből 10.9 milliót a főváros egymaga viselt. A nyugdijíeher igen súlyosan fekszi meg a városok költségvetését, ha meggondoljuk, hogy a városok összes községi pótadóbevétele mindössze 40 millió pengő. A nyugdijterhek megoszlásában igen nagy - az aránytalanság az egyes városok között. Budapesten egy egy iakósra 10 85 pengő, Győrött 653, Miskolcon 3*17 pengő esik a nyugdíjteherből. A nyugdijaknál mutatkozó különbségek magyarázata az, hogy egyes helyeken igen szigorúan hajtották végre a háború után kormányrendeletben kötelezővé tett létszámapisztást. Egyik városban például 20 nyugdíjas tisztviselő közül tizenegy olyan van, aki kényszernyugdijazással került nyugdíjba, holott még ma is munkaképes lenne. Utólag aztán kiderült, hogy nemcsak kényszernyugdijazásra nem lelt volna szükség, hanem inkább Vannak városok, ahol ez a teher csak pár fillér. Budafok meg olyan kedvező helyzetben van, hogy egyetlen nyugdíjasa sincs. A megyei városok átlagánál jelentősen nagyobb nyugdijlerhet visel Szombathely, Kőszeg és Zalaegerszeg városa. A személyi járandóságokra fordított összeg, — ebből a nyug- dijteher, — az összes személyi kiadásból az egy Iakósra eső kiadás — és a nyugdíjteherből az egy Iakósra eső kiadás a különböző dunántúli városokban a kö vetkező : emelni kellett volna a létszámot. Az illető városban ma több alkalmazott van, mint a létszám- csökkentés elölt. Vannak helyek, ahol a nyugdíjas altisztek száma feltűnően magas, még pedig azért, mert életerős fiatalemberek helyett idősebbeket alkalmaztak, akik hamar nyugdíjba kerültek. Olyan város is akad, ahol a nyugdíj terhet az özvegyek emelik: a város 70 nyugdíjasa közül 25 nyugdijas özvegy van. Budavára visszafoglalásának 25 éves jubileumi emlékünnepe lesz vasárnap fél 7 órai kezdettel a Kulturházban. Mindenütt szerte az országban hatalmas társadalmi megmozdulást jelent Budavára 1686-ban történt visszafoglalásának 250 éves jubileuma. Akkor az egyetemes keresztény világnak kellett összefognia, hogy a pogányság uralmát megtörje és visszaszorítsa a keresztény Magyarország szivéből, honnan 150 éven keresztül sanyargatta nemzetünk fiait. A magyarság uj életre kelését, új alapok lerakásának lehetőségét, szebb magyar jövendő derengését jelentette ez a diadalmas csata. Természetesnek tartjuk, hogy azon az emlékünnepen, amelyen ezt a napot idézzük vissza, minden keresztény magyar kötelességének tartja megjelenni. Keresztény magyar mivollunkról, hazafias érzésünkről teszünk tanúságot, ha ezt az ünnnepet magunkénak tartjuk. Azért a zalaegerszegi Ac io Katoüka már most itt felhívja Zalaegerszeg egész katolikus társadalmát, hogy ezen az ünnepélyen, melynek P. Varga László S. J., a nagy szociológus és filozófus lesz a szóioka, megjelenésével tegyen bizonyságot igaz hazaszeretetéről és az ezeréves, szentistváni alapokon nyugvó keresztény állameszméhez való hűségétől. Katolikusok ! Ez az ünnep igazán a miénk ! A katolikus egyház nagy erőfeszítése, Európa katolikus nemzeteinek összefogása hozta meg számunkra a szabadulás örökre emlékezetes óráját. Legyünk ott mindnyájan a vasárnap, október 4-én a Kulturházban 1/2 7 órai kezdettel tartandó jubileumi emlékünnepségen ! Budapestre viszik azt a fit, amely alatt Petőfi a Szeptember végén című költeményét irta. Ismeretes, hogy gróf Teleky János, a költői kastély tulajdonosa néhány hónappal ezelőtt a kastélyt a környező parkkal és birtokkal együtt eladta egy erdélyi ügyvédnek. Ebben a kastélyban töltötte Peiőfi Sándor mézesheteit, mint a gróf Teleky-család vendége. A kastély udvarában állt az évszázados somfa, amelynek lombjai alatt Peiőfi a „Szeptember végén“ cimü világhírű költeményét irta. A budapesti Petőfi Társaság a biríokeíadásról értesülve, lépéseket tett abban az irányban, hogy a világhírnévre emelkedett fát megszerezze és áthozza Budapestre. Ennek a lebonyolítását azonban megnehezítette az, hogy a fa tövébén van gróf Teleky Sándor ezredes sirhantja. Az ezredes pártfogója és jóbarátja volt Petőfinek és az u’olső kívánsága szerint Petőfi fája alatt temették el 1894-ben. Emiatt az eladás alkalmával nem lehetett a fát kiemelni és elszállítani, de gróf Teleky a mostani birtokcsere után érintkezésbe lépett az új tulajdonossal, aki nem gördít nehézségeket a fa Budapestre való szállítása elé. Gróf Teleky János ennek érdekében a fa alatt nyugvó gróf Teleky Sándor föidi maradványait álszáíiiUaüa a családi sírboltba és így a fa elhozatalá- nak mar nincs akadálya, mint a terebélyes fa óriási mérete, ami a szállítást rendkívül megnehezíti. Rövid táviratok. Az oláhok a trianoni határ mentén telepítenek. Eddig 4 ezer román családot telepítettek le. A hir nagy megdöbbenést kellett az erdélyi magyarság körében. — Hitler elrendelte, hogy a kötelező munkaszolgálat legrövidebb ideje fél év és a jövő év végéig 300 ezer főre kell emelni a munkaszolgálatosok létszámát. — Genfben Anglia és Franciaország javaslatot terjesztenek elő, s ebben indítványozzák a külkereskedelmi kontingentálások meg- szütetést és a deviza kényszergazdálkodás, mert ezek akadályozzák a normális világforgalmat. — Lezuhant Afrikában egy olasz repülőgép és 9 utas meghalt. Győrött 1,496,948 — 333.027 — 29 44 — b‘53, Sopronban 1,032.824 — 230.894 — 28 67 — 6 41, Pécsett 1,794,914 — 310.334 — 27-21 — 5, Székesfehérvárott 922.663 — 135.418 — 22 37 — 3 30, Kőszegen 169.985 — 27.826 — 19 91 — 309, Pápán 360.217 - 44 325 — 16 43 — 211, Szombathelyen 773.954 — 120 258 — 20 57 — 334, Zalaegerszegen 296 534 — 46 230 — 23 12 —3 55, Veszprémben 307.262 — 49.230 — 16l59 — 2 70 pengő.
