Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-25 / 219. szám

XIX, évfolyam 219. szám JU>a 8 filílér 1936. szeptember 25. Pénteka Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ha sorsunk kedvezőbbre fordul, ha valami csapás ér bennünket, oda fordu­lunk, ahol tulajdonképen segíteni kellene, de nem igen segítenek. Hosszú évtizedek számos csaló­dása sem íudta belőlünk kiölni azt a hitet, hogy hiába a sok memorandum, panaszos levél, drága bélyeges kérvény, mert ahova mennek, oda befut az or­szág minden részéből ezer meg ezer, aminek eleget tenni képte­lenség. A hibánk az, hogy meg­írjuk panaszainkat és ezzel ré­szünkről le is zárul az ügy, azt hisszük, megtetiünk mindent, most már jöjjenek azok, akik azért ülnek magas polcokon, hogy törjék helyettünk a fejőket, mi­ként lehetne egyikünknek—mási­kunknak a szekerét a kátyúból ki­rántani. Az elgondolás logikus, de a dolog természete hozza magával, hogy eredménnyelnem kecsegtethet. Arra azonban nem gondolunk soha, hogy talán le szállanánk a szekérről és magunk is próbál­koznánk megmozdítani a beragadt kerekeket. Sajnos, ki kell mondani, hogy a gazdavédelmi rendeleteknek egyetlen kézzel fogható eredmé­nye van: az, hogy ma már az sem hajlandó végrehajtói asszisz­tencia nélkül egy fillért sem fizetni, aki tehetné. A nagybankok kö­nyörtelen behajtási eljárásának gátat vetettek ugyan ezek az in­tézkedések, de azt hinni, hogy most már minden adósság elen­gedtetik, vétkes könnyelműség. Fizetni kell valamit, annyit, amennyit képes az ember, mert ezt megkívánja a hitelélettel együttjáró jóhiszeműség és a he­lyes gazdasági erkölcsi felfogás. Az is bizonyos, hogy még ezt a „kevés“ fizetni vaiót is nagyon nehéz kiizzadni, mert az évek óta felszaporodott közterhek és ka­matok olyan súllyal nehezednek a jelzáloggal terhelt ingatlantulaj­donosok vállára, hogy a legna­gyobb nélkülözés és nyomorúság mellett tudnának csak eleget tenni kötelezettségeiknek még akkor is, ha egyáltalában akar­nának. Mindebből leszürhetnők egyszer már azt az igazságot, hogy az idejét múlta és károsan maradi módokon nem tudunk kimászni abból a bajból, amibe bele jutot­tunk. Uj lehetőségekre kell szert- tenni, a többtermelés módozata­it megtalálni. Ez a többtermetési fogalom igen relativ. Nem jelenti feltétlenül azt, hogy annak a gazdának, akinek egy évben ezer pengő jövedelme volt, jövőre lesz kétezer. Az igy nyert többlethez eljuthatnánk akkor is, ha azokat a kiadásainkat, amik nélkül ma már el sem tudjuk képzelni az életet, annyira lecsökkentenők, hogy az igy nyert különbözet épen olyan nyereségünk legyen, mintha bevételünk növekedett vol­na meg. Gyakorlati példáját látjuk ennek a kérdésnek, ha körültekin­tünk a mai világ megváltozott életmódjában, Egy kicsit komikus éhenhalásról beszélni addig, amig a korcsmák városon és falun egyaránt hangossak, amig selyem ruhákban, selyem harisnyákban, divatos cipőben és kalapban lát­Qenf, szeptember 24. A Nép- szövetség közgyűlése tegnap dél­után úgy szavason, hogy az abesszin kiküldöttek a jelen ülés­szakon résztveheínek. Négy állam, köztük Magyarország, a határozat ellen szavazott. A határozat, amely Litvinov szovjet külügyminiszter mesterkedésének eredménye, sú­lyos helyzetet teremtett az európai politikában, s minden bizonnyal maga után vonja Olaszországnak nemcsak a Népszövetségből való kilépését, de az európai együtt­működésből való kikapcsolódását is. Feszültséget jelent a határozat Anglia és Olaszország között is, mert Eden külügyminiszter egyike volt azoknak, akik az abesszin ügy mellé állottak. A külföldi sajtó, elsősorban a francia sajtó nagy része megdöb­benéssel ir a történtekről. A pá­risi lapok megállapítják, hogy a Népszöveíség könnyelműen járt el és súlyos nemzetközi helyzetet teremtett. A Journal szerint Litvinov megtorpedózta a Népszövetséget Olaszország nyiit megsértésével. A „Keszthely barátai“ néven ismert lelkes társaság Madi Ko­vács Ferenc tábornok vezetésével összejövetelt tartott, s ez alka­lommal ismét sok érdekes keszt­helyi kérdést vitattak meg. Első­sorban a bíró- és jegyzőkérdé3 került szóba. A társaság sürgős­nek iartja, hogy ezek a kérdések végre nyugvópontra jussanak, még pedig kielégítő módon. Olyan városbirót akarnak, akinek személyében a város közönségé­nek bizalma egyesül, s hasonló álláspontot foglallak el a jegyző­kérdésben is. A bíró személye is szóba került. Az összejövetelen megjelent egy bécsi pénzember is, akinek érde­kes tervei vannak Keszthellyel és Hévízzel kapcsolalban. Kifejtette, juk azokat, akiknek régente na­gyon is jó volt a házi szőttes. Próbáljunk egyszer befelé tekin­teni és vizsgáljuk meg a lelkiis­meretünket, hogy nyomorúsá­gunknak okai nem magunk va­gyunk-e, amikor engedjük az új kor fülbemászó slágereivel be­csalni a nagyzolás, a könnyelmű­ség ördögét, amivel egy fedél alatt nem lakhatik meg a józan mun- kásszellem. A határozat ulán Mussolini eset­leg még ma bejelenti Olaszor­szág kilépését a Népszövetségből, s ezzel a hét nagyhatalom közül már csak három marad tagja a genfi intézménynek. További fej­leménye lesz a Népszövetség lé­pésének. hogy Olaszország nem vesz részt a nyugati hatalmak értekezletén (Litvinov különben ezt szintén et akarta érni) és Olaszország még erősebben kö­zeledni fog Németországhoz. A Matin tudósítója előtt egy olasz diplomata kijelentette, hogy a Népszövetség tegnapi határozata világosan mutatja, hogy a genfi irányítás nem a nyugati hatalmak, hanem a szovjet kezében van. Olaszország ennek a konzekven­ciáit levonja és valószínűen kilép. Az olasz sajtó a genfi határo­zatot megjegyzés nélkül hozza és csak a címekből tűnik ki az ola­szoknak a Népszövetség iránti megvetése. Az angol sajtó egy része is könnyelműnek és veszedelmesnek mondja a genfi döntést. | hogy szívesen hozna össze kül­földi tőkét a hévízi és keszthelyi szállodaépítésekre és egyéb be­fektetésekre, sőt a pénzcsoport Hévizet is megvenné, ha az el­adásra kerülne, amint ezt Keszt­helyen beszélik. Lendl Adolf dr. kijelentette, hogy ő a külföldi tő­kebefektetésnek nem volna hive, de ha bent az országban alakulna magyar részvénytársaság az ér­dekes tervek megvalósítására, ak­kor ezt szívesen és önzetlenül támogatná. A bécsi bankember most levelet irt, hogy ő egy bu­dapesti pénzcsoporttal együtt kívánná a tervek megvalósítását, hogy a magyarországi tőke is érvényesülhessen és kérte, hogy nevezzenek meg valakit, aki a keszthelyin kívül a budapesti vi­szonyokat is jól ismeri és bekap­csolódhatnék azokba a tárgyalá­sokba, amelyek Keszthely és Hé­víz fejlesztését szolgálnák. Keszt­helyről a bécsi pénzembernek Meizier Károly dr. országgyűlési képviselőt ajánlották. Keszthely barátainak összejö­vetelén a városfejlesztési problé­mák megvitatása után Lend! Adolf dr. tartott igen érdekes előadást a bacillusok és baktériu­mok szerepéről az életfolyamattal kapcsolatban. A teológiai hét harmadik napja. A zalaegerszegi hittudományi hét harmadik napján a Kulturház egészen mentet nagytermében Pehm József apátplébános tartott előadást „A szentségi jelenlét módozatai“ cimmel. Méiyenjáró és világos okfej- tésü fejtegetéseinek elején utalt arra, hogy az idei teológiai hét tárgykörét legkifejezőbben Rafael­nek a Vatikánban Sevő Disputa cimü képe eleveníti meg, amelyen a művész az Oltáriszeníséget az égi és földi egyház középpont­jába állítja. Világosan leolvasható a képről, hogy az Oltáriszentség a földön járó Krisztus folytatása itt a földön, a menybemenetel után. Rámutatott ezzel kapcsolatban az előadó, hogy Krisztus teste körül a rendkivüliségek meg­voltak már az Oltáriszentség alapítása előtt is. Korábbi teste sem volt a fizikai törvé­nyeknek alávetve, annál kevésbé a megdicsőült szellemi test. Ezután az apátplébános a szent­ségi jelenlét módozatairól négy tételt fejtett ki behtóana és meg­győzően. Első tételként leszögezte, hogy az Oltáriszentség bármelyik színében (ostya és bor) ott van az egész Krisztus. A második tétel, hogy bármelyik szín leg­kisebb részecskéjében is ott van az egész Krisztus. Az utolsó va­csora lefolyásából és alapos ész­okokból vezette le ezt az előadó. A harmadik tétel volt, hogy Krisztus jelenvan a vétel előtt, s a vétel után is. Hivatkozott a trienti zsinat megállapításaira, az őskeresztények gyakorlatára és egyéb bizonyítékokra. Negyedik tétele volt, hogy Krisztus testé­nek nemcsak állaga, de járulékai is jelelenvannak az Oltáriszent- ségben, tehát magassága, alakja, szervei, tagjai teljes valóságuk­ban, bár nem érzékelhetjük. Előadása befejező részében ki­fejtette az apátplébános, hogy a valóságos szentségi jelenlét ténye ad fokozott jelentőséget minden katolikus templomnak. Ebből fo­lyik, hogy például a spanyol tempiomrombolások nem azért retlenetesek, mert anyagi értéke­Küszöbön áll Olaszország kilépése,a Népszövetségből Lstvinow mesterkedése elvnérgesitetfe az európai helyzetet. Érdekes kérdések „Keszthely barátainak“ összejövetelén.

Next

/
Thumbnails
Contents