Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-25 / 219. szám
XIX, évfolyam 219. szám JU>a 8 filílér 1936. szeptember 25. Pénteka Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ha sorsunk kedvezőbbre fordul, ha valami csapás ér bennünket, oda fordulunk, ahol tulajdonképen segíteni kellene, de nem igen segítenek. Hosszú évtizedek számos csalódása sem íudta belőlünk kiölni azt a hitet, hogy hiába a sok memorandum, panaszos levél, drága bélyeges kérvény, mert ahova mennek, oda befut az ország minden részéből ezer meg ezer, aminek eleget tenni képtelenség. A hibánk az, hogy megírjuk panaszainkat és ezzel részünkről le is zárul az ügy, azt hisszük, megtetiünk mindent, most már jöjjenek azok, akik azért ülnek magas polcokon, hogy törjék helyettünk a fejőket, miként lehetne egyikünknek—másikunknak a szekerét a kátyúból kirántani. Az elgondolás logikus, de a dolog természete hozza magával, hogy eredménnyelnem kecsegtethet. Arra azonban nem gondolunk soha, hogy talán le szállanánk a szekérről és magunk is próbálkoznánk megmozdítani a beragadt kerekeket. Sajnos, ki kell mondani, hogy a gazdavédelmi rendeleteknek egyetlen kézzel fogható eredménye van: az, hogy ma már az sem hajlandó végrehajtói asszisztencia nélkül egy fillért sem fizetni, aki tehetné. A nagybankok könyörtelen behajtási eljárásának gátat vetettek ugyan ezek az intézkedések, de azt hinni, hogy most már minden adósság elengedtetik, vétkes könnyelműség. Fizetni kell valamit, annyit, amennyit képes az ember, mert ezt megkívánja a hitelélettel együttjáró jóhiszeműség és a helyes gazdasági erkölcsi felfogás. Az is bizonyos, hogy még ezt a „kevés“ fizetni vaiót is nagyon nehéz kiizzadni, mert az évek óta felszaporodott közterhek és kamatok olyan súllyal nehezednek a jelzáloggal terhelt ingatlantulajdonosok vállára, hogy a legnagyobb nélkülözés és nyomorúság mellett tudnának csak eleget tenni kötelezettségeiknek még akkor is, ha egyáltalában akarnának. Mindebből leszürhetnők egyszer már azt az igazságot, hogy az idejét múlta és károsan maradi módokon nem tudunk kimászni abból a bajból, amibe bele jutottunk. Uj lehetőségekre kell szert- tenni, a többtermelés módozatait megtalálni. Ez a többtermetési fogalom igen relativ. Nem jelenti feltétlenül azt, hogy annak a gazdának, akinek egy évben ezer pengő jövedelme volt, jövőre lesz kétezer. Az igy nyert többlethez eljuthatnánk akkor is, ha azokat a kiadásainkat, amik nélkül ma már el sem tudjuk képzelni az életet, annyira lecsökkentenők, hogy az igy nyert különbözet épen olyan nyereségünk legyen, mintha bevételünk növekedett volna meg. Gyakorlati példáját látjuk ennek a kérdésnek, ha körültekintünk a mai világ megváltozott életmódjában, Egy kicsit komikus éhenhalásról beszélni addig, amig a korcsmák városon és falun egyaránt hangossak, amig selyem ruhákban, selyem harisnyákban, divatos cipőben és kalapban látQenf, szeptember 24. A Nép- szövetség közgyűlése tegnap délután úgy szavason, hogy az abesszin kiküldöttek a jelen ülésszakon résztveheínek. Négy állam, köztük Magyarország, a határozat ellen szavazott. A határozat, amely Litvinov szovjet külügyminiszter mesterkedésének eredménye, súlyos helyzetet teremtett az európai politikában, s minden bizonnyal maga után vonja Olaszországnak nemcsak a Népszövetségből való kilépését, de az európai együttműködésből való kikapcsolódását is. Feszültséget jelent a határozat Anglia és Olaszország között is, mert Eden külügyminiszter egyike volt azoknak, akik az abesszin ügy mellé állottak. A külföldi sajtó, elsősorban a francia sajtó nagy része megdöbbenéssel ir a történtekről. A párisi lapok megállapítják, hogy a Népszöveíség könnyelműen járt el és súlyos nemzetközi helyzetet teremtett. A Journal szerint Litvinov megtorpedózta a Népszövetséget Olaszország nyiit megsértésével. A „Keszthely barátai“ néven ismert lelkes társaság Madi Kovács Ferenc tábornok vezetésével összejövetelt tartott, s ez alkalommal ismét sok érdekes keszthelyi kérdést vitattak meg. Elsősorban a bíró- és jegyzőkérdé3 került szóba. A társaság sürgősnek iartja, hogy ezek a kérdések végre nyugvópontra jussanak, még pedig kielégítő módon. Olyan városbirót akarnak, akinek személyében a város közönségének bizalma egyesül, s hasonló álláspontot foglallak el a jegyzőkérdésben is. A bíró személye is szóba került. Az összejövetelen megjelent egy bécsi pénzember is, akinek érdekes tervei vannak Keszthellyel és Hévízzel kapcsolalban. Kifejtette, juk azokat, akiknek régente nagyon is jó volt a házi szőttes. Próbáljunk egyszer befelé tekinteni és vizsgáljuk meg a lelkiismeretünket, hogy nyomorúságunknak okai nem magunk vagyunk-e, amikor engedjük az új kor fülbemászó slágereivel becsalni a nagyzolás, a könnyelműség ördögét, amivel egy fedél alatt nem lakhatik meg a józan mun- kásszellem. A határozat ulán Mussolini esetleg még ma bejelenti Olaszország kilépését a Népszövetségből, s ezzel a hét nagyhatalom közül már csak három marad tagja a genfi intézménynek. További fejleménye lesz a Népszövetség lépésének. hogy Olaszország nem vesz részt a nyugati hatalmak értekezletén (Litvinov különben ezt szintén et akarta érni) és Olaszország még erősebben közeledni fog Németországhoz. A Matin tudósítója előtt egy olasz diplomata kijelentette, hogy a Népszövetség tegnapi határozata világosan mutatja, hogy a genfi irányítás nem a nyugati hatalmak, hanem a szovjet kezében van. Olaszország ennek a konzekvenciáit levonja és valószínűen kilép. Az olasz sajtó a genfi határozatot megjegyzés nélkül hozza és csak a címekből tűnik ki az olaszoknak a Népszövetség iránti megvetése. Az angol sajtó egy része is könnyelműnek és veszedelmesnek mondja a genfi döntést. | hogy szívesen hozna össze külföldi tőkét a hévízi és keszthelyi szállodaépítésekre és egyéb befektetésekre, sőt a pénzcsoport Hévizet is megvenné, ha az eladásra kerülne, amint ezt Keszthelyen beszélik. Lendl Adolf dr. kijelentette, hogy ő a külföldi tőkebefektetésnek nem volna hive, de ha bent az országban alakulna magyar részvénytársaság az érdekes tervek megvalósítására, akkor ezt szívesen és önzetlenül támogatná. A bécsi bankember most levelet irt, hogy ő egy budapesti pénzcsoporttal együtt kívánná a tervek megvalósítását, hogy a magyarországi tőke is érvényesülhessen és kérte, hogy nevezzenek meg valakit, aki a keszthelyin kívül a budapesti viszonyokat is jól ismeri és bekapcsolódhatnék azokba a tárgyalásokba, amelyek Keszthely és Hévíz fejlesztését szolgálnák. Keszthelyről a bécsi pénzembernek Meizier Károly dr. országgyűlési képviselőt ajánlották. Keszthely barátainak összejövetelén a városfejlesztési problémák megvitatása után Lend! Adolf dr. tartott igen érdekes előadást a bacillusok és baktériumok szerepéről az életfolyamattal kapcsolatban. A teológiai hét harmadik napja. A zalaegerszegi hittudományi hét harmadik napján a Kulturház egészen mentet nagytermében Pehm József apátplébános tartott előadást „A szentségi jelenlét módozatai“ cimmel. Méiyenjáró és világos okfej- tésü fejtegetéseinek elején utalt arra, hogy az idei teológiai hét tárgykörét legkifejezőbben Rafaelnek a Vatikánban Sevő Disputa cimü képe eleveníti meg, amelyen a művész az Oltáriszeníséget az égi és földi egyház középpontjába állítja. Világosan leolvasható a képről, hogy az Oltáriszentség a földön járó Krisztus folytatása itt a földön, a menybemenetel után. Rámutatott ezzel kapcsolatban az előadó, hogy Krisztus teste körül a rendkivüliségek megvoltak már az Oltáriszentség alapítása előtt is. Korábbi teste sem volt a fizikai törvényeknek alávetve, annál kevésbé a megdicsőült szellemi test. Ezután az apátplébános a szentségi jelenlét módozatairól négy tételt fejtett ki behtóana és meggyőzően. Első tételként leszögezte, hogy az Oltáriszentség bármelyik színében (ostya és bor) ott van az egész Krisztus. A második tétel, hogy bármelyik szín legkisebb részecskéjében is ott van az egész Krisztus. Az utolsó vacsora lefolyásából és alapos észokokból vezette le ezt az előadó. A harmadik tétel volt, hogy Krisztus jelenvan a vétel előtt, s a vétel után is. Hivatkozott a trienti zsinat megállapításaira, az őskeresztények gyakorlatára és egyéb bizonyítékokra. Negyedik tétele volt, hogy Krisztus testének nemcsak állaga, de járulékai is jelelenvannak az Oltáriszent- ségben, tehát magassága, alakja, szervei, tagjai teljes valóságukban, bár nem érzékelhetjük. Előadása befejező részében kifejtette az apátplébános, hogy a valóságos szentségi jelenlét ténye ad fokozott jelentőséget minden katolikus templomnak. Ebből folyik, hogy például a spanyol tempiomrombolások nem azért retlenetesek, mert anyagi értékeKüszöbön áll Olaszország kilépése,a Népszövetségből Lstvinow mesterkedése elvnérgesitetfe az európai helyzetet. Érdekes kérdések „Keszthely barátainak“ összejövetelén.
