Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-23 / 217. szám
XIX évfolyam 217. szám. Ai>a 8 fillér 1936. szoptam bei* 23. Szerdaa ZALJ KEGYEI UJSÄG Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-íér 4. -racjr.:-.aa Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hóoapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériát. Föleszmél-e most már a keresztény magyar társadalom, avagy megvárja-e, amíg a szociáldemokraták és kommunisták megmozdulása nálunk is forradalommá fajul ? Mert azokból az eseményekből, amelyek vasárnap Budapesten történtek, csak arra lehet következtetni, hogy a magyarországi szociáldemokraták is — akárcsak spanyol elvtársaik — Moszkva parancsnoksága alatt állanak. Nem volt elég, hogy a keresztény, nemzeti és polgári társadalom megcsúfolására nyíltan üdvözlő táviratot intéztek a spanyol vörösökhöz, hogy Prop per Sándor a főváros közgyűlésén szóval megismételte azt, amit a távirat mondott, most vasárnap pedig már agitáciős népgyüiése- ket tartottak Budapesten s azokon követelték, hogy — gyűjtsenek pénzt a Bpanyol vörösök támogatására ! És ezt egynémelyik polgári lap még csak emliiésre érdemesnek sem találja, hanem napirendre tér fölötte. Előzőén a szociáldemokratákkal szemben megnyilvánult hangulatban „inkviziciós törvénybeidézést“ láttak ezek a lapok s az állam és társadalom felforgatására irányuló törekvések letörésére nem szigorú rendszabályokat, hanem szeretettel teljes cirógatást, babusgatást ajánlottak. Hogy ilyen körülmények között a magyarországi szociáldemokraták nemcsak hogy nem tértek jó útra, hanem agitáciős népgyülésekkel, izgató tartalmú röpiratokkal feleltek, az csak természetes. Azt mondják ezek a lapok, hogy a polgári társadalomnak nem szabad erőszakot alkalmaznia, hanem jobbját kell feléjük nyújtania, mert csak igy válhatik testvérünkké a szociáldemokrata tömeg. Igazán okos és bölcs tanács. Emlékezzünk 1918-ra! Akkor csak nem panaszkodhattak a szociálisiák, hogy nem becsülte meg őket eléggé a magyar társadalom. És emlékezzünk arra is, mi lett ennek a vége! A magyar társadalom évtizedeken át invitálta a szociáldemokratákat az egységes nemzeti táborba. Azonban hallani sem akartak a szociáldemokraták arról, hogy a nemzeti közösségbe térjenek, hogy a nemzeti lobogó alá sorakozzanak, hogy a Hirn« nuszt énekeljék és hogy — fölhagyjanak a vallásellenességgel. A gonosz indulat, a megátalko- dottság vezette és vezeti őket ma is. Egyébként, ha ismerik a hazafias kötelességeket, — hiszen felvilágosult, intelligens embereknek tartják magukat! — akkor külön alázatos, cirógató invitálga- tás nélkül is magyarrá lehetnének szívben is. De ők nem akarnak beleilleszkedni a polgári társadalomba, ők világforradalmat akarnak és épen ezért nem lehet már velők keztyüs kézzel elbánni. A keresztény magyar társadalom és a magyar nemzeti állam tovább már nem tűrheti aknamun- kájokat. A babusgatások ideje letelt. Ezt be kell láíniok még azoknak a polgári lapoknak is, amelyek az istentagadó, hazafiatlan tömeg ellen kitörő felháborodást „inkviziciós törvénybehivás“-nak nevezik. És be kell látnia mindenkinek, aki nem óhajtja a kommunista uralmat, akinek nem „rokonszenvesek“ a spanyol gyilkosok. Megismételjük azt, amit már irtunk: meg keli rendszabályozni a magyarországi szociáldemokratákat s ennek során föl kell oszZalaegerszeg város képviselőtestülete vitéz Tamásy István dr. h. polgármester elnökletével hétfőn délután folytatta rendkívüli közgyűlését. Napirend előtt Zsuppán József polg. iskola igazgató szólalt fel 3 rámutatott annak nagy jelentőségére, hogy a polgári fiúiskola elhelyezése végleges megoldást nyert. Hivatkozott Eötvös báró megállapítására, hogy a haza csak akkor állhat fenn, ha polgárai az őket elválasztó elvek ellenére is találkoznak a nemzeti nevelés közös törzsében. Megállapította, hogy a polgári fiúiskoláért folytatott harcban három tényező volt erős támasza. Az egyik a régi polgári iskola emlékének buzdító ereje és Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész, a másik az ipartestület néhai elnöke, Jády Károly. A harmadik a helyi sajtó, amely szívvel-lélekkel támogatta a nemes ügyet. ígéri, hogy az iskola tanári kara az új épületben is lelkes munkát végez. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármester válaszában örömét fejezte ki, hogy az új kultúrintézmény a sok nehézség után biztos révbe jut. Köszönetét mond ebből az alkalomból a közgyűlésnek és Zsuppán igazgatónak, aki hatalmas munkát végzett. Kívánta, hozza meg az új iskola azt a világosságot a kultúra terén, amit valamikor azon a helyen a régi villanytelep végzett a világítás terén, A napirend során először az alispán leiratát tárgyalták a harmadik szülésznői állás szervezése ügyében. Határozatot nem hoztak, hanem kimondották, hogy először bizonyos előzetes tájékoztatást nyújtanak az alispánnak arról, hogy a város jelenleg nem szervezheti meg az állást. látni a szociáldemokrata pártot és az annak gyomrába begyömöszölt munká8szervezeteket. Olyan politikai pártnak nem adhat működési engedélyt a polgári alapon álló keresztény magyar állam, amely most már nyiltan a kereszténység, a hazafiság és nemzeti eszme ellen izgat s amely a mi S2Űzmáriás pénzünkkel akarja megfizetni a spanyol istenteleneket. A keresztény magyar társadalomnak most már nem szabad megfutamodnia a szociáldemokraták elől. Le kell sújtani reájok. De ütni kell azután a nyulat bokrostul. Akik rokonszenveznek velők, azok egyhúron pendülnek velők. Ezután a központi ovoda vízvezetéki berendezésének munkáit Erdélyi Jenőnek adták ki 1.305 pengőért. Elhatározták azt is, hogy a kórház fejlesztésének céljára megvásárolják a volt magpergetőgyár 924 négyszögöles telkét 13 800 pengőért. Egyúttal felírnak az alispánhoz és tájékoztatást kérnek, hogy sor kerülhet-e a kórház megyei átvételére vagy sem, mert addig a város nem dönthet a kórházfejlesztés kérdésében, amig a kórház jövőjét nem ismeri. Tárgyalták az Esterházy-utcától délre fekvő belsőség szabályozásának kérdését is. Az építési bi>* zottság azt javasolta, hogy ne foglalkozzanak részlet-városszabályozással, amig az egész városrendezési terv el nem készül s hasonló javaslatot terjesztett elő a pénzügyi bizottság is. Bedő Károly ezzel szemben döntést javasolt. Hivatkozott arra, hogy azon a területen már vannak építkezések, tehát szükséges a végleges rendezés, másrészt az ulca kiépülése esetén arra lehetne irányítani a vásári állatfelhajtást s ezzel tehermentesülne a baki ut. A közgyűlés méltányolta is ezeket az érveket. Ennek megfelelően kimondotta, hogy a szabályozásról dönteni akar s felhívta az építési bizottságot, hogy a háromféle rendezési terv közül a megfelelőt válassza ki. A Pesthy Gizella által felajánlott területcserét nem fogadták el. A tűzoltóparancsnok képviselőtestületi tagsága. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármester bejelentette, hogy az életbelépett tüzrendészeti törvény értelmében a képviselőtestületnek tagja a hivatásos tűzoltóparancsnok (Mózes László) is, s kérte ennek tudomásul vételét. Zsidó Sándor dr. felszólalásában azt fejtegette, hogy ez alkotmánysérelem, mert azt sem tudják, hogy a parancsnok milyen alapon tagja a közgyűlésnek. Szerinte a képviselőtestületi tagok háttérbe szorulnak, mert a hivatalból tagok már eddig is, ha nem is túlsúlyban, de túlerőben vannak. Javasolta, hogy az ügyet előkészítés céljából tegyék át a pénzügyi bizottsághoz. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármester megállapította, hogy a múlt ülésen a m. kir. tisztiorvos tagságát is észrevétel nélkül tudomásul vették. Itt nincs al- kotmányséreíem, sem előkészíteni való, mert a törvény határozottan intézkedik a parancsnok tagságáról. A főjegyző fel is olvasta a vonatkozó törvényszakaszt. Zsidó dr. ragaszkodott álláspontjához azzal, hogy alaposan meg kell ismerni a törvény rendelkezéséi, s igy a képviselőtestület a bizottsághoz utalta a kérdést. A tárggyal kapcsolatban Bedő Károly azt adta elő, hogy az éjszaka az Egerszeghegyen tűz volt, arról a rendőrség értesítette a tűzoltóságot, de az nem vonult ki. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármester közölte, hogy még nem tud a tűzről, sem pedig arról, hogy a tűzoltóság nem vonult volna ki. A rendőrségtől semmiféle észrevétel nem érkezett a polgármesteri hivatalhoz. Szilágyi Mihály főszámvevő javaslatára a közgyűlés engedélyt adott, hogy az elsejei fizetésekre a város kölcsönt vehessen fel, tekintettel arra, hegy az előző havi kölcsönt visszafizették. Az iparostanonciskola zárószámadását tudomásul vették. Iskolaépitési per. Udvardy Jenő dr. tisztifőügyász előadta, hogy az 1930—-31-ben épült Jókai utcai elemiiskola építésével kapcsolatban még 16 ezer pengő tartozás áil fenn. Annak idején a 94 ezer pengős építési költségből 45 ezer pengőt államsegélyből fedeztek, a többire pedig azt a határozatot hozták, hogy akkor fizetik ki a Müller- cégnek, ha város a felveszi a 189 ezer pengős függőkölcsönt. A közbejött gazdasági helyzet miatt a kölcsönt nem tudták felvenni, s a fentmaradt 49 ezer pengőből 33 ezer pengőt a háztartási alapból fizettek ki fokozatosan. A tavasszal a Müller-cég felhívta a várost a hátralékos 16 ezer pengő megfizetésére, s akkor a képviselőtestület kimondotta, hogy nem fizet, mert a szerződés értelmében a hátralékos összeg csak a kölcsön felvétele után esedékes. A Mülier-cég most pert indított a város ellen. A főügyész tárgyalt a céggel olyan irányban, hogy szüneteltessék a pert. A cég egyik lagja erre hajA törvény képviselőtestületi tagságot biztosit a tűzoltóparancsnoknak, de ebbe még a pénzügyi bizottság is bele akar szólni. Zalaegerszeg közgyűlése.
