Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-22 / 216. szám

i A» a 8 fillér 1936. szeptember 22. Kedd. XIX. évfolyam 216. szára. Felelő« szerkesztő: Herboly Ferenc Szerkes Széchenyi-tér 4. .-I: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. Teljes bizonytalanság uralkodik a külső és belső politi­kában egyaránt. A külső politika, amely a középeurópai helyzetei diktálja, nem más, mini óriási dzsungel, amelyben közönséges halandó képtelen tájékozódni. Egy­szerűen le kell szegezni a ténye­ket és megáilapithatjuk, hogy itt csakugyan dzsungellei állunk szemben. Most például nagyon jóban vagyunk Németországgal és mégis Oláhország szállítja neki a gyapjút Magyarország teljes elej­tése mellett. Anglia, mint a nem­zeti eszme törhetetlen bajnoka szerepel és mégis a legjobb viszonyt tartja fönn a kommuniz­mussal kacérkodó Franciaország­gá), nem csak Magyarországgal; már pedig józan ésszel nehéz ki­hámozni, hogy jó legyen Magyar- országnak egy olyan barátság, amit a francia testvérrel kell meg­osztani. Jugoszláviával az egyik pillanatban jóban vagyunk, a má­sik pillanatban be sem engednek bennünket a tőlünk elrabolt terü­letekre. Bennünket intenek a jó­viselkedésre, mert, ha rcssz fiuk leszünk, nem fog a német, osz­trák, angol bácsi segíteni bennün­ket. Oláhországnak mindennek szabad lennie, még kommunistá­nak lennie sem baj, mert hiszen kedvence ő is azoknak a nagyok­nak, akik a dzsungelt gondosan ápolják. Moszkva keveri a spa­nyol paklit és egy-két portugál lapot is belecsempész a kártyába, Franciaország halkan kontrázik. Mindenki keveri a zavarost, amely­ben majd halászni remél. Olasz­ország, Németország mindenkivel békül és gyarmatosít, hogy sen­kire rá ne szoruljanak, ami az ellenségeskedésnek netovábbja. Egyszóval: halandó ember itt képtelen eligazodni. — Mindez azonban nem is volna olyan nagy baj, de ezen a háborgó, viharo­san hullámzó középeurópai tenge­ren tehetetlenül hánykolódik a magyar hajó. A főkormányos már hosszabb ideje kénytelen távoltar­tani magát a kormánykeréktől. Most külföldön van betegszabad­ságon, az alkormányosok pedig a politikai élet labirintusá­ban keresik a maguk boldogulá­sának útját. Mindenki veri a má­sikat. Egyetértés sehol. Jelenték­telen politikai vesszőparipákon nyargalásznak. nevetségesen vá­daskodnak. A nagy garral hirde­tett egység épen ott hiányzik, ahol azt már az unalomig, sőt a nevet­ségességig emlegetik. Most azzal vélik a háborgást lecsillapítani, a hullámokat elcsendesiieni, hogy a sokszor jámborul óhajtott, majd szenvedélyesen követelt gyógyitó- szernek receptjét elkészítették és a közvéleménybe dobták : csinálja meg azt valaki. A választói jog reformja volna ez az orvosság. Csak az a kérdés, kinek használna * az ? Az óh -j természetesen nem más, mint hogy az egész ország meggyógyuljon ettől az orvosság­tól. De hát az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a válasz­tójogi reformok mindig csak a kormányoknak használtak. No, meg azt sem szabad feledni, hogy a nagy hangon hirdetett, fülsike­títőén beharangozott reformoknak eredménye reedszerint: a nevet­ségesen pici egérke megszüle­tése. Hogy milyen lesz majd hát az a választó­Bai lahidán elkészült a katolikus iskola, amely oltárfülkével kap­csolatos, s a jövőben itt mondják a szentmiséket. Az építéshez az állam 10 ezer pengő államsegélyt adott, a többit az egyházközség teremtette elő. Az iskola-kápolnát vasárnap szentelte fel Grősz József püspök, az egyházmegye apostoli kor - mányzója. Az ünnepélyen Farkas Sándor novai esperes vezetésével megjelen a kerület papsága, ott voltak továbbá: Balogh Endre novai főszolgabiró, Batthyány Miklós gróf, Major Lajos intéző, Kovács Béla mérnök, a környék tanítósága, több jegyző, s a hívek nagy számban. Tíz órakor érkezett Grősz püs­pök Huber Antal dr. szertartó kí­séretében. A püspököt a világi hatóságok részéről Balogh Endre főszolgabiró és a község vezető­sége üdvözölte, a papság nevében pedig Farkas Sándor esperes kö­szöntötte. Ezután Grősz püspök megszen­telte az iskolakápolnát, majd az iskola előtt tábori szentmisét modott. A szentmise után szent­jogi reform, azt még senki sem tudhatja. Ellenben bizonyos az, hogy reform készül a NÉP szer­vezkedések körül. Errél mintha többet hallanánk, mint a választó­jogról. Ez talán előkészítője aman­nak? Úgy látszik, a sok bizony­talanság közepette csak ez a bi­zonyosság. Ám ettől az orvosság­tól alig gyógyul meg az ország. És talán nem is nyújt több tájé­koztatót sem a középeurópai dzsungelben, sem a belső politi­kában. beszédben szólt a hívekhez. Szólt az iskola szent kötelezettségéről, s a kötelességteljesitésről. A kö- telességteljesités nehéz, de kell, hogy annak mindenki eleget te­gyen. Azután a hazaszeretetről beszélt emelkedett szavakkal. Utalt arra, hogy Krisztus jászolt és végül a keresztet kapta hazájától, mégis szerette hazáját. Ezt a pél­dát meg kell szívlelni és szükség esetén áldozatokat is kell hoznunk hazánkért. A főpásztor végül kö­szönetét mondott az államnak a segítségért és köszönetét mondott mindazoknak, akik az építésben segédkeztek. Az ünnepség után az iskolában társasebéd volt, amelyen Farkas Sándor esperes üdvözölte a fő- pásztort és szólt az iskolaépítés történetéről. Ebéd után Grősz püspök Novára utazott, ahol meg­tekintette a restaurált templomot és elragadtatással szólt a festési munka szépségéről, majd az es­peres vendége volt ozsonnára. Nováról a főpásztor Zalaegerszegre jött, itt megtekintette a plébánia- építkezést, azután visszautazott székhelyére. miniszter ebédet adott Neurath tiszteletére a Nemzeti Kaszibóban. Hétfőn délelőtt Neurath báró lá­togatást tett Darányi Kálmán helyettes miniszterelnöknél, délben pedig a kormányzónál jelent meg kihallgatáson. Gödöllőn vadásza­ton is résztvesz. Vasárnap délben Athénba utaz- tában Budapestre érkezett Göbbels német propagandaminiszter is. A miniszter repülőgépen érkezett és rövid időt töltött a mátyásföldi repülőtéren. Kijelentette, hogy utazása nincs összefüggésben az az antibolsevista blokk megalakí­tásával. Reméli, hogy az magától is megalakul. Göbbels egy hét múlva tér vissza Athénból, s lehet, hogy akkor hosszabb időre száll ki Budapesten. Titulescut megmérgeztékF Bukarest, szept. 21. Titulescu volt külügyminiszter állapotáról igen rossz hirek érkeznek a ro­mán fővárosba. A legújabb orvosi vizsgálat szerint Titulescu vérében mérgeket találtak és orvosi véle­mény szerint a volt minisztert hónapokkal ezelőtt megmérgezték, anélkül, hogy Titulescu tudomást szerzett volna róla. Letartóztatták Szék szár d pénztárosát. Szekszárd, szeptember 21. A belügyminiszter tíz nap előtt ren­delte el Szekszárd város ügyvite­lének megvizsgálását. A vizsgálat során kiderült, hogy Nádasy Géza városi pénztáros három év alatt 2 ezer pengőt elsikkasztott. Az alispán felfüggesztette állásától, az ügyész pedig ieiartóztatta. A hiányos ellenőrzés miatt az alis­pán felfüggesztette Szegedy Jó­zsef ellenőrt is, továbbá fegyel­mit rendelt el Tóth Pál főszám­vevő és vitéz Vendel István pol­gármester ellen. Ismét mozgolódnak a magyarországi vörösök. Budapest, szeptember 21. A szociáldemokraták vasárnap több gyűlést tartottak és ezeken ismét felháborító módon dicsérték a spanyol vörösök gyilkosságait. Kéthly Annától a rendőrtiszt meg is vonta a szót. A nemzeti ér­zelmű munkásság tüntetett a szociáldemokraták e len és meg­zavarta gyűléseiket. A budapesti vörös berkekben különben furcsa jelenségek ta­pasztalhatók. A spanyol kommu­nisták részére gyűjtenek és is­mét kommunista szerzezkedést folytatnak. A rendőrség vasárnap sok kommunistát vett őrizetbe. Neurath német külügyminiszter két érán ét tanácskozott Kánya Kálmánnal. Budapest, szeptember 21. Neu­rath báró német külügyminiszter vasárnap délben a külügyminisz­tériumban látogatást tett Kánya Kálmán magyar külügyminiszter­nél. A két miniszter tanácskozása teljes két órán át tartót), ami fel­tűnőét keltett. A megbeszélés után Kánya külügyminiszter ki­jelentette, hogy azokat a kérdé­seket beszélték meg, amelyek a két országot kölcsönösen érdeklik. A tanácskozás baráti eszmecsere keretében történt. Beavatott körök szerint a meg­beszélt kérdések között különös fontossággal bírt Németországnak és Magyarországnak a kisantant- hoz való viszonya, a dunai hely­zet mai alakulása, továbbá az a kérdés, hogy Németország viszo­nya miképen fog alakulni a du­nai blokk három államához. Va­lószínű, hogy a jövőben még szorosabb t°sz a diplomáciai kap­csolat Magyarország és Német­ország között. A megbeszélése­ken Magyarország katonai egyen­jogúságának kérdése nem szere­pelt, s nem szerepelt a megbe­szélésen új kezdeményezés sem. Vasárnap este Kánya külügy­Grősz püspök felszentelte a bariahidai iskola- kápolnát.

Next

/
Thumbnails
Contents