Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-20 / 215. szám
XIX évfolyam 245. szám. A» a 8 fiilép 1936. szeptember 20. Vasárnap. Felelő« szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A külpolitika hírei. Budapest, szeptember 19. Neurath német külügyminiszter ma kora délután Budapestre érkezett, hogy meglátogassa a német követet. Látogatását felhasználja arra, hogy megbeszéléseket folytasson a magyar kormány tagjaival. A népszövetségi közgyűlés után Schmicdl osztrák külügyi államtitkár látogat el Budapestre. Utána tartják meg Becsben a magyar— olasz—osztrák külügyminiszteri találkozót, majd pedig Ciísno gróf olasz külügyminiszter tesz látogatást Budapesten. London, szeptember 19. Eden külügyminiszter vasárnap tárgyal az európai helyzetről Bium francia miniszterelnökkel. Ettől a megbeszéléstől függ, hogy Blum csatlakozik e a iocarnoi kérdésben az angol javaslathoz, vagy pedig külön francia javaslattal jön ? Eden genfi beszédében nem lesz konkrét javaslatot a népszövetségi alapokmány reformjára, de reményét fejezi ki, hogy lehetséges lesz az alapokmány reformja 8 ahoz Németország és Olaszország is hozzájárulnak. London, szeptember 19. A Reuter iroda jelenti Géniből, hogy a bíráló bizottság valószínűen kimondja, hogy a volt négus küldöttsége nem je'enhet meg Abesz- szinia képviseletében a népszövetségi tanácskozásokon. St. Mórítz, szeptember 19. Ti- tulescu halálfélelemben töltötte az éjszakát, de reggel kissé megnyugodott. A volt oláh külügyminisztert a kórházból átszállították egy villába. Genfben tartózkodó An- tonescu oláh külügyminiszter táviratilag engedélyt kért Titulescu meglátogatására, de nem kapott választ. Salzburg, szeptember 19. A rendőrség nagyarányú kommunista összeesküvést leplezett le. A kommunisták tartományi vezetőjét elfogták. Gombos állapota javul. München, szeptember 19. Gömbös miniszterelnök állapota változatlanul javulást mutat. Az orvosok annyira kielégítőnek tartják állapotát, hogy felesége ma elhagyta Münchent és visszautazott Budapestre. Matuska Magyarországon. Budapest, szeptember 19. Az osztrák hatóságok ma Hegyeshalomnál átadták Matuska Szilvesztert, a halálra Ítélt biatorbágyi merénylői Magyarországnak. A fogházőrök elindultak vele Budapest felé. Ha r;em kap kegyelmet, akkor Matuskát ki végzik. Alcazar felrobbantott romjai között még mindig ellenállnak a nemzetiek. Forrongás a kormánycsapatok között. Burgos, szeptember 19. A nemzeti csapatok a Bilbao ellen irányuló támadás során újabb sikereket értek el. Megszálltak két helységet, köztük Zumayát. A vörösök a sikeres támadásokra ázzál felelnek, hogy a túszokat ki- végzik. Fronda városában 700 túszt végeztek ki. Sanlanderben két hajóra 1.300 túszt zsúfoltak össze a vörösök és kegyetlenül kínozzák őket. A városi börtönök is tele vannak foglyokkal, főleg leányokkal és asszonyokkal. Madrid utcáján izgalmas jelenetek játszódtak ie. A vörös milícia egy része felvonult a kormányépületek elé és tünteted a kormány ellen. Követelték a belügyminisztertől, hogy a lakosságot világosítsák fel a valódi harciéri helyzetről. A toledói Alcazar erődöt, amelyben a nemzetiek elsáncolták magukat, tegnap a vörös ostromló csapatok az erőd sziklái alá fúrt aknákkal felrobbantották, s a robbanásnál a védők nagy része meghalt. A Havas iroda ma reggel megrázó részletekei közöl a robbantásról és az azt követő harcokról. A robbantás után az Alcazar nagyrésze romhalmaz volt. Toledó utcái és a házak tetői tele vannak a robbanás áitai szerierepitett szikladarabokkal. A robbanás után a romokat óriási tűz- és füstfelhő boritotía el. Közvetlen a robbanás után a kommunisták és anarchisták rohamra indultak a romok ellen és kitűzték a vörös, valamint fekete zászlókat. A romok között néhány száz nemzeti életben maradt és ezek a kazamatákból hősies ha- láltmegvetésse! harcoltak tovább a vörösök ellen. A vörösök ekkor visszavonultak és újból tüzérséggel lőtték a romokat. A nemzetiek egyrésze földalatti utón Toledó egyes házaiba vonult és ott harcoltak (ovább. A kommunisták ellenük is a tüzérséget küldték harcba. Habár az Alcazar és környéke csupa rom, a kommunisták még mindig nem tudták végleg elfoglalni, mert a nemzetiek tovább harcolnak. A vörösök ma reggel újabb rohamot indítottak a hősies védők ellen. A nemzetiek el vannak szánva, hogy halálig kitartanak. A Jaime cirkáló és négy más kormányhadihajó elhagyta Malagát és útban vén Oran felé, hogy megadják magukat a nemzeti csapatoknak. Malagában harc folyik a kormánycsapatok két tábora között. Az anarchisiák harcolnak azokkal, akik fel akarják adni a várost. Külsőségek, amelyekkel helyes irányban lehet vinni a magyar falut. PSrneczi József cikke a Magyar Kultúrában« A „Magyar Kultúra* című folyóiratban értékes cikk jelent meg PÖrneczi József puszta válickai földbirtokostói. Cikkében az idei Katolikus Nagygyűlés programm- jával, „Krisztus és a magyar falu* problémájával foglalkozik. Megállapítja, hogy a falu még az Egyházé, de hogy meddig lesz igy, azt nem a programm, hanem a programm valóraváltása fogja eldönteni. Azon fordul meg a kérdés, hogy az újkori pogány™ ság csalogatásaival szemben a katolicizmus milyen eszközökkel tudja a népleíket a szentietváni eszme jegyében megtartani. A krisztusi gondolatért való küzdelem ellenfele a modern pogányság, a sokféle keresztes mozgalom. Ez a mozgalom szélesedik, terjed. Nem lehet ráfogni terjesztőire, hogy nem magyarok. Azt sem mondhatjuk, hogy nem keresztények vagy keresztényellenesek, de ho^y mozgalmuk hova fejlődik, azt terjesztői tudják legkevésbé. Ha mégis terjed, annak oka taktikájuk, a külsőség vonzóerejének felismerése. A zöld ing, a minden vonatkozásban megtalálható „bátorság* köszöntés, a vezéreknek a falu eseményein való megjelenése olyan külsőségek, melyek megfogják az egyszerű, és sokszor műveletien falusi embert. A katolicizmusnak meg kel! látnia, hogy a helyes taktika fontos, s hasonló módon keli eljárnia. E?.t annyival könv- nyebben teheti, mert a nyilasmozgalom üres külsőségeivel szemben a katolikus egyháznak vannak olyan tartalommal leli külsőségei, amelyek évezredes múltra nyúlnak vissza. A cikkíró ezután igy folytatja: íme, egy-két külsőség, amelyekkel a magyar faiut Krisztus- tushoz lehet édesgetni: a szentmise responzóriumait a nép a kántorral együU énekelje, ahogy j ez az első keresztényeknél is |; szokásban volt. Az állandó ré- ! székét a krédón kívül mondja a szentmisét bejutató pap latinul, a krédót és e változó részek nagyobb részét a hivek magyarul, ahogy ezt már sok helyen be is vezették. Egy-két hónap elég ahhoz, hogy a hivek a közös imádságot megtanulják, de nem is kell más, mint imát mondó csoport. A szentmise-hallgatók száma igen rövid idő alatt megsokszorozódik. A lelkészek a rituáléban levő oktató magyar szöveget minden alkalommal (keresztelő, esküvő) mondják el a hívőknek. Nagyobb fényt kell belevinni az egyházi körmeneíekbe. Hála a levente-intézménynek és a testületeknek, már minden valamire való faluban sokkal impozánsabb lefolyású egy úrnapi vagy feltámadási körmenet, mint pár évtizeddel ezelőtt. Hogy mennyire emeli a lelket hitünk megválásának e külső megnyilvánulása *a falusi nép körében, annak jó bizonyítéka az, hogy egyik másik faluban ezt a lelki felemelkedést a nyilasok is felhasználják azzal, hogy testületileg résztvesznek zöld ingben a körmeneieken. Elő kell szedni újra azokat a szokásokat, szertartásokat, amelyek a falusi nép foglalkozásával valamiképen kapcsolatban vannak. Itt meg kell elsősorban em- liieni a buzaszentelés szertartását. Valamikor ünnepe volt a falunak I Ott volt apraja nagyja a búzatábla sarkában, amikor Isten szolgája a Teremtő áldását esdette le a vetésekre. Hogyne mosódnék el ez a szép szertartás most, amikor néha még a plébános cseiedei is távol vannak! A plébánosok lépjenek érintkezésbe az Egyházhoz ragaszkodó földesurakkal, hogy arra a pár órára cselédeikkel vegyenek részt ezen a „gazdakörmeneíen“, a másik évben már egy kisgazda se marad távol, két év múlva minden esperesi kerületben akad már egy-egy falu, ahol a buzaszente- lést nagy ünnepséggel tartják meg és egy éviized múlva az egész ország gazdaközönségének esdő kérése ostromolja szent Márk napján a Teremtőt mindnyájunk mindennapi kenyeréért. Megkezdődik a legnehezebb és legmagyarabb munka: aratás. Mielőtt a falu aratómunkásai belesuhintanának az aranykalászu buzavetésbe, reggel mindannyian szentmisét hallgatnak, utána rövid beszéd keretében a falu plébánosa megszenteli a kaszát, a sarlót. Az Isten áldásával mekezdett munka teljes eredményű lesz. Nagy jelentősége lenne ennek a szertartásnak most, amikor a liberális kór éppen az aratómunkások között akarja maszlagjait elvetni. A télmés-betakaritás után kell, hogy a gazda: isméi a ■emp'omba
