Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-19 / 214. szám
XIX évfolyam 214. szám Ata 8 fillér 1936. szeptember 19. Szombat. Felelő* szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Szorosabbra sárult a spanyol nemzetiek gyűrűje Madrid körűi. Sevilla, szeptember 18. A spanyol nemzeti csapatok repülőgépei ismét bombázták Madrid középületeit. Egyik bomba a hadügyminisztériumra esett és Caballero miniszterelnök szobájától 5 méterre rombolta szét az épület egy részé*. Caballeronak magának kellett a romok eltakaritását megkezdenie, hogy kijusson a szobájából. A nemzeti csapatok figyelmeztették a Bilbaoban és Sant anderben élő külföldieket, hogy hagyják el a városokat, mert bombázni fogják a két várost, ha a vörösök nem adják meg magukat. A nemzetiek Toledó felé sikeresen nyomulnak előre, s újabban elfoglalták Escalona és Brado városokat. Madrid körül egyre szorosabbra fonódik a nemzetiek gyűrűje. A vörösöket Bilbaonál, Talaveránál és Guada- ramánál is vereségek érték. Mola tábornok kijelentette, hogy a nemzetiek most már elegendő | haderővel rendelkeznek ahhoz, i hogy északon megindítsák az általános támadást. A Malagában állomásozó kormány hadihajók kifutottak a kikötőből és a nyílt tengeren viharos megbeszélés folyt le a legénység között. A többség azt hangoztatta, hogy a madridi kormány nem tartotta meg Ígéreteit s leghelyesebb, ha feladják a harcot. A többség határozatot is hozott, hogy megadja magát feltétel nélkül a felkelőknek. A kisebbség ebbe nem nyugodott bele s tüzelni kezdett a legénység többségére. Véres hnrc kezdődött, amelynek több mint 250 halálos áldozata van. A véres incidens után a hajók visszatértek Malagába. Malagában a nemzeti csapatok minden bombázása után tömegesen végzik ki a túszokat. Naponta 40—50 túszt végeznek ki a vörösök. A kommunisták felkészültek a franoia polgári állam megdöntésére. Fegyverraktáraikkal behálózták az országot. Páris, szeptember 18. A Malin ismerteti azokat az utasításokat, amelyeket a kommunista III. in- ternacionale vezetősége a francia- országi kommunista pártnak küldött. Az utasítás összefoglalja azekat a módszereket, amelyekkel a kommunista pártnak szét kell rombolnia a francia polgári államot. Az utasítások szerint olyan követeléseket kell támasztani, amelyek megbénítják a kormányzat működését, ki kell alakítani a forradalmi központokat s helyi sztrájkokat keli szervezni. Beszámol a lap arról, hogy a kommunisták máris fegyveres körzeteket alakítottak s késien állanak a harc felvételére. Az ország egyes részeiben a kommunistáknak valóságos arzenáljaik vannak. Magában Párisban 500 fegyverraktárt állítottak fel a vörösök. Bécs, szeptember 18. A rendőrség hetven kommunistát tartóztatott le, akik a szovjetnek és a spanyol vörösöknek gyűjtöttek, valamint izgató röpiratokat terjesztettek. Kiderült, hogy a kommunisták birtokában sok fegyver és lőszer volt. Nagy külföldi propaganda a Magyar Nép Hefe érdekében. Rövidesen érkeznek már elaszok, lengyelek és németek. A Turul Szövetség Magyar Nép Hete előkészítő Bizottsága 640 külföldi utazási iroda bekap csolásával megindította külföldi propagandáját. Az elmúlt esztendőben 8.200 külföldi kereste fel az Egészségügyi Kiállítást, az előjelekből Ítélve ez a szám az idei Magyar Nép Hete kiállításon jóval nagyobb lesz, mert már eddig is számos nagyszámú utascsoport jelen, kezéséí jelentették az utazási irodák. Legnagyobb számban eddig Németországból, Olaszországból és Ausztriából történtek jelentkezések. Az előkészítő bizottság a Magyar Nép Hete plakátját, valamint a kiállítás ismertető füzeteit valamennyi külföldi utazási irodának magyar, német, olasz, francia és angol nyelven küldötte meg úgy, hogy ma már Európa valamennyi számottevő utazási irodája — a propagandába már bekapcsolt utazási irodán kívül is — árusitja a Msgyar Nép Hete részvételi igazolványait. A Magyar Nép Hete idegenforgalmi jelentőségét a hivatalos körök is elismerték és a kiállításra vizummentességet biztosítottak. Az előkészítő bizottság vezetői e héten érintkezésbe léptek az olasz, német és a lengyel ifjúsági szervezetek vezetőivel, akikkel megállapodtak a Diák Szövetségek ideárkezésének időpontjában, A lengyelek ezekszerint október 1-én, az olaszok és németek pedig szeptember 30-án érkeznek. Csonkamagyarországnak 9 millió lakosa van funius 9 óta. Csonkamagyarország csendes jubileumot ünnepelt az idén. Csak a statisztikusok vettek tudomást arról, hogy ez év júniusában Magyarország lélekszáma túljutott a kilencmillión. Még az 1930-as népszámlálás 8,668.319-ben állapította meg a csonkahaza lakósai- nak számát s ettől kezdve lassan, de biztosan közeledett ez a szám a* kilencmillió felé. A népszámlá lást kővető első öl évben 990.123 újszülött látta meg élve a napvilágot, másrészt 697.959 lélek költözött el az élők sorából. A természetes szaporodás tehát az első öt év aiajt 292.164 fő volt. Az idei január azután 3614 fővel, a február 3356 fővel, a március 4089 fővel vitt közelebb a kilencmillió» számhoz, amelyből ekkor már csak 8758 főnyi hiányzott. Az április kedvezőtlen hónap volt, a természetes népszaporodás mindössze 3536 fő, a májusé viszont ismét 4643. így május végén már mindössze csak 279 lélek hiányzott a kilencmillióhoz. A statisztikusok számítása szerint a csonkaország körülbelül június 2-án délután lépte át a jelentős állomást. A csonkahaza léiekszáma megindul tehát a tizedik millió felé. A kilencedik millió tizenöt és félévbe került Magyarországnak. 1920 végén ugyanis a népszámláláskor csupán 10.000 hiányzott a nyolcmillióhoz. A 20-as évek első felében sokkal nagyobbarányu volt a természetes népszaporodás, mint a második felében. A mostani ütemben még a lélekszámban megnövekedett országnak is körülbelül négy-öt évvel kellene több a tizedik millió főnek eléréséhez, mint a kisebb lélekszámúnak a kilencedikhez kellett. Remélhető azonban, hogy a szaporodás hamarosan mégis csak visstalendül a régebbi ütemébe s nemhogy lassabban, de még rövidebb idő alatt fogjuk elérni a 10 milliós jubileumot. *^*"-t*****,-,^m*‘,*m^^,*m^ — i-t.r-ír—k—»—>—r-w-M-v-M-vti-inj-LTi Ha nem volna buzakivitel, saját zsírunkban túladnánk meg. — Válasz egy levélre. — A napokban irtunk arról, hogy Murakeresztur határállomáson megnövekedett a forgalom és, hogy naponként 30-35 vagon búza ezen az állomáson megy át külföldre. Híradásunkra levelet kaptunk egy — szegény embertől, aki azt kérdezi elkeseredetten, minek azt a sok búzát kivinni, amikor magunknak sincs elég kenyérre való. Erre a kérdésre válaszolnunk kell, még pedig olyan formában, hogy ne csak a levélíró, hanem mindenki tudomásul vehesse azt. Ha a búzát ki nem szálliianók, akkor saját zsírjába fuladna az ország. Vagyis olyan jólétbe keverednénk, hogy módunk lenne még a zsírunkba futáshoz is. Tegyük föl, hogy innen nem vinnének ki egy szem búzát sem. A piaci kereslet-kínálat szerint olyan óriási búza-árcsökkenés következnék be, ami még a termelési költségeket sem hozná be. | Bánhatnánk a búzával úgy, mint I Kanada a múlt években, mint Brazília a kávéval, az Unió a tejjel. Csakhogy nekünk még tengerünk sincs, amibe a búzát belefordilsuk. Megbénulna minden, mert, sajnos, nem vihető keresztül, hogy az állam vásárolja meg a nagy búzafeleslegeket ráfizetés mellett leendő kiosztás céljából, így aztán tényleg megölne bennünket a sok búza, a mi zsírunk. De ettől függetlenül honnan vennénk a fát, a szenet, a vasat, meg a többi nyeranyagot, ami nélkül egy év elég volna, hogy civilizációnk az ősember állatszin- vonalára sülyedjen le. Valutánk nincs és igy csak csere utján juthatunk hozzá mindahoz, ami nekünk nem terem. Fáj sok embernek az, hogy talán az ő földjén termett búzát eszi az olasz meg a német, neki meg nem maradt a kenyérre, vetőmagra valón kívül gtmmsre; de, ha
