Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-18 / 213. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. szeptember 18 A négus kimegy a divatból. Haiié Szelasszié, volt abesszin négus — ugyan ö még mindig azt hangoztatja, hogy ma is Abesszínia császára — a háborút tu ajdc-nképen Londonban vesz- telte el. Eiső angolországi láto­gatása alkalmával Edén külügy­miniszter csendesen eltanácsolta a szigetországból, a császár el is utazott Qenfbe, ott a Népszö­vetségnél igyekezett eredményeket elérni. Sikertelen látogatása után — mondhatni — visszalopako­dott Londonba. Az abesszin csa­taterekről szerencsésen elmenekült, a londoni szalónokban foglyul ejtették. Az olaszok hálásak lehet­nek az angoloknak, hogy ide engedték Abesszínia volt uralko­dóját. Amig paleszíinai számkive- tebségben élt, megható leírások számoltak be sorsáról. London­ban mindez megváltozott. Az an­gol kormány hideg iariózkodásra szállította le politikai jelentőségét. Ellenségei sem ártottak a négus- nak annyit, mint amennyit barátai. A sötétbőrü királyi családból bizonyos társasági körök divat­cikke lett. Ezzel beteljesedett végzete. Ez a társadalmi réteg ma föl­kap valakit, holnap elfelejti. Oscar Wiide óta már számtalan angol iró is bemutatta a világnak a lá­zasan jótékonykodó, bizottságo­kat alakító angol iadyk torz mi­liőjét. Elhanyagolt feleségek, unatkozó szépasszonyok, életcélt kereső aggleányok verődnek egy­be, hogy arisztokrata paloták szalonjaiban, vidéki kastélyok andalító parkjaiban tea és kock- tail melled hol a viiágbékét ment­sék meg, hol a bukott leányokat emeljék fő*, hol pedig a veszett ügyek bukott hőseit ünnepeljék. Akire és amire ráteszik a kezü­ket, az már nem komoly problé­ma többé, hervatag iadyk játék­szere lett. Az angol kormány prédául dobta szegény Halié Szelassziét a világmegváltó hölgyek mena* zsériájának. Cipelik öt is, leányait is egyik fogadtatásról a másikra, garden partykon aranyfaragásu trónszékbe ültetik, reszkető térd- hajíással vonulnak el előtte, sí­rásba csukló beszédeket intéznek hozzá, virágcsokrokat helyeznek ölébe. Szóval: a maguk módján lejá­ratták. A négus most már ott tart, hogy a luxusszállóban ren­dezett diszebéden az abesszin irodalomról olvasott fel. Még azt is eltűri, hogy lelkesült feministák, mint a női jogok előharcosát ünnepeljék. Hogy miért, ők ma­guk sem tudják, de a császár sem. Leánya pedig meghatóan naiv, ódivatú öltözékét sulba ve­tette és slrucloliakkdl díszített fe­hér crepe georgette ruhában, búsan lengedező, átlátszó lakk kalapban pompázik az ünneplő hölgysokaság közepette. Szegény még nem tudja, hogy ő is, meg a papája is hamarabb kimegy a divatból, mint a lakk kalapja. Az egyik londoni újság némi maliciávdl mutatott arra, hogy a század elején a másik politikai személyiséget ugyanúgy ünnepel­ték, sőt még jobban. Ez Krüger volt, a búr köztársaság elnöke. Az angolok áldozatát Európa számos fővárosában ünnepelték, csak Rómában nem Az angol­bur háborúban az angolok egyet­len barátai az olaszok voltak. A négus most már másodízben meghoszabbitotta angliai tartóz­kodását. A sok ünneplés közben már lassankint azt is elfelejti, hogy Genfben az országáért akart A balatonfüredi filléres gyors­vonatra kiadott blokkokat a mai naptól kezdve lehet beváltani me­netjegyre a zalaegerszegi menet­jegyirodában. A jegyeket legké­sőbb szombaton délig meg kell váltani. A vonat menetidejét a MÁV igazgatósága megváltoztatta, mivel a zalaegerszegiek azt kiván­Az új középiskolai törvény minden bizonnyal egy kissé ér­zékenyen fogja érinteni a gyen­gébb tanulókat s annak szigorú intézkedéseire nem árt jóelőre felhívnunk az ifjúság és főként a szülők figyelmét. A régi rendszer két tárgyból engedte meg a javítást, az új törvény szerint ezentúl csak egy tárgyból lehet javitani. Ha valaki két évet javítóvizsgával végzett, harmadszor egy tárgyból való bukás esetén sem tehet javítóvizs­gát, hanem ismételnie keli. Aki négynél több főtantárgyból bukott el, az megszűnt középiskolai ta­nuló lenni. Hasonló sors vár arra is, aki két osztályt isméiéit s a következő osztályban elégtelent Elhamvadt az utolsó tábortűz is, a hunyó, de még fel feleröl- ködő fény rászórodik a körülötte állókra. — Imához! — hangzik a vezényszó, felhangzik a kürt, utána mindannyian" elénekeljük a Himnuszt. Van valami varázslatos, valami csodálatosan megfogó mindebben. Az ima, az ének száll fel a csillagokkal telehintett sötét égbolt felé s egy pillanatra, talán csak egy szivdobbanásra egybeolvad itt mindenki: az a kis inas, aki eljött vidámmá tenni egy estéjét nagy munkástestvéré- nek ; a kórház vezetősége, orvo­sok, tisztviselők és a személyzet, akik itt beteg munkástestvérei- kárt dolgoznak. Mindegyik csoport tartott bent a kórházban egy tábortüzet, ked­küzdeni és vígan pingpongozik. Szemmel láthatóan jól érzi magát a szokadan környezetben és a nagyestélyi-ruhás hölgyek hódoló csevegése elfelejteti vele egykori félmeztelen harcosainak kiáltásait. ták, hogy később történjék a visszaindulás. A filléres Zalaeger­szegről reggel 7 óra 36 perckor indul. Balatonfüredről vasárnap este 19 óra 50 perckor indul vissza és késő este érkezik Zala­egerszegre. A filléresre 660 utas jelentkezett, így az biztosan indul. kapott, ha csak egyet is. Aki, mini ismétlő, két tárgyból bukik, szintén nem diák többé. Szigorú a középiskolai törvény a fegyelem terén is. Újítás, hogy az érettségi bizonyítvány kiállítá­sánál kü.ön súlyt helyeznek a tanulóknak az egész nyolc osz­tály elvégzése alatt tanúsított magaviseletére s a bizottság meg­állapítja, hogy az érettségi után fel lehet-e venni a tanulót főis­kolára, vagy egyetemre. Tehát nem lesz elég puszién a sikeresen leteti érettségi. Az új törvény komoly, szigorú, az új törvény fokozottabb mun­kára kényszeríti a diákságot. | vés vidám mókákkal, vidám cser- i késznótákkal, egy-egy irredenta szavalattal. Ezen az utolsó tábo­rozáson résztvett egynéhány zala­egerszegi gyerek is, Balatonke­nese tehát bekapcsolódott Zala­egerszeg életébe. Érdeklődéssel fordul, sk Balatonkenese felé, nagyrészben jóindulattal és elis­meréssel, de talán nem kis rész­ben egy bizonyos fokú előlege­zett ellenszenvvel. Hogy mit adott az OTI e két hét alatt azoknak a bátor tanoncfiuknak, akik neki mertek indulni ennek a két hét­nek — és akiket mestereik elen­gedtek —már tudják Egersze- gen, talán még ma is mesélnek odahaza a visszaérkezettek. A tábor már elcsendesült a körülötte lévő nyaralók egy ré­szének nagy örömére. Mert itt is voltak emberek, akiknek szivében nincs öröm annak láttán, hogy egy szegény kis munkásgyerek két boldog héthez jutott, ahol gondtalanul, vidáman hancuroz- hatik, ahol rend, fegyelem és tisztaság veszi őt körű», s ahol délben, este nagyszerű ebédekkel és vacsorákkal ten asztal várja őket. A tábor? Nem hasonlít ez ahhoz a táborhoz, amit cserké­szeink életéből már megismertünk, nincsenek itt sátrak, amelyeket a boldog kiránduló hátán visz ma­gával, mint a csiga a házát. Ez a labor egy kétemeletes nagy ház, három és négyágyas szobák­kal, az egerszegi viszonylatban mondhatnám modern komforttal, egy hatalmas Begyfai tövében. Tavaly még drága pénzen pesti és külföldi nyaralók részére nyári szálloda, ahol esténként a dzsessz hangjaira táncoltak. Most minden este ünnepélyes zásziólehuzás, esti imakürtjei, egy vidám, har­sogó „Jó egészségei“ kívánás, aztán elvonulás és u'ána még egy egy viháncoló szobából ki­törő hangos jókedv. No és néha veszekedés zaja — hiszen gyere­kek vannak együ t — mig az őr meg nem jelenik és ei nem csi- tiija őket. Hogy mit érzett az a kis inas­gyerek, azt ő bizonyára elmesélte már odahaza, s a meséje most is csak úgy, mint régen, száll szájról- szájra. De hogy mit ad az OTI neki és rajta keresztül az egész magyar társadalomnak, azt érzi az, aki gondolkozik embertársai­nak sorsa fölött, még pedig egy kis szívvel. Aki nem megy el érzéktelenül a munkásember mel­lett, s aki tudja, hogy az a mun­kásember is egy része annak a nagy összességnek, amelynek ma­gyar nemzet a neve, épen olyan fontos része a maga nemében, mint amilyennek képzeli saját magát. Csak egyben nem hasonlít hozzá : annak a szegény gyerek­nek nincs boldog ifjúsága, szóra­kozásokkal, nyaralásokkal, kirán­dulásokkal és pihenéssel. Egy öröme van, ha van munkája, mert azért pénzt kap, amin sze­rény, sovány mindennapi kenye­rét megszerezheti. A munkátlan- ság neki nem pihenést jelent, hanem gondot, talán éhezést. Az OTI talán épen ebben ad a legtöbbet a magyar társadalom­nak, amikor erősiti a testet a testét a jövő emberének, hogy megelőzze a betegséget, növelje az ellenállást; felüditi, az öröm és szépség néhány cseppjével gazdagítja lelkét. Olvastam épen ebben a lapban a keszthelyi kirándulásról, volt abban egy megjegyzés: a gyere­kek közül alig egy-kettő látta csak szép magyar tengerünket. És itt az OTI nemcsak egy napra, hanem két-három hétre adja ne­kik ezt a nagyszerű, csodálatos szép tavat, bársonyos hűs hullá­maival, új életet adó erejével. Különösen kezdetben alig lehet kihúzni őket a vízből, amint a vezetők mondják. Minden csoport kap egy egész napos hajókirán­dulást (180—200 pengőbe kerül egy-egy). Megnézik Siófokot, Fü­redet s a legszebb pontját a Ba­latonnak: Tihanyt. Gyönyörköd­nek ott a csodás kilátásban, fel­mennek megboldogult királyunk emlékére hazánk kőből készült kálváriájához (milyen nagyon érzi itt az ember hazánk eleven, vérző Jé szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküziotébeni. Pécs, Zalaegerszeg. Szombat délig kell kiváltani a balatonfüredi filléres jegyeit. Szigorú utasítások az új iskolai törvényben. A kenesei 6TI táborból.

Next

/
Thumbnails
Contents