Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-09-13 / 209. szám

XIX évfolyam 209. szám. At*9 8 íiliél* 1936. szeptember 13. Vasárnap, Felelő« szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ......».■--= Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ha «•o Isten ellen a szovjet­naptárban. A Katolikus Szemlében Lend- vai István érdekeR cikket irt a szovjet-naptárról. A cikkből kö­zöljük ai alábbiakat: Az orosz szovjet lélektanára, törekvéseire és módszereire nem csekély mértékben jellemző mind­az, amit a bolseviki forradalom győzelme óta naptárreformok dol­gában véghezvitt. Mögötte 1929 óta egyazon törekvés húzódik meg: az Isten, a vallás eilen folytatott küzdelmet az efféle nap­tárváltoztatásokban is lehetően előmozdítani. Tudvalevő, hogy a cári Orosz­ország mindvégig ragaszkodott a Julián-naptárhoz, bármilyen ne­hézségek és kényelmetlenségek adódtak is ebből a nyugati orszá­gokkal való viszonylatokban. A győzelmes bolsevizmus 1918 ban eltörölte a Julián napiárt ás be­vezette a Gregorián-naptárt. A vallási ünnepek egészen 1929-ig megmaradtak a szovjet­naptárakban, de már 1930-ban a Husvét, a Karácsony, a Pünkösd eltűnt belőlük. Az orosz ortodox egyház által elismert szentek ne­veit még 1931 ben is megtaláljuk bennük, de ekkor már épenséggel nem szent nevekre is akadunk, így például április 22 én három irév szerepel egymás mellett: Vsevolod, Kelemen és — Vladlen, amely utóbbi a Vladimir és Le­nin névnek egybeforrasztása. (Le­nin családi neve ugyanis Vladimir Uljanov volt.) Mindezen furcsasá­gok közepette azonban 1929 ig változatlanul megmaradt a hétna­pos hét rendszere, amely ellen csak 1929 szeptemberében indí­tott rohamot a moszkvai központi szovjet. Nem is titkolta, hogy mi a célja a hétnapos hét eltörlésének : a vasárnap megszüntetése. A köz­ponti szovjetkormány, amely ak­koriban teljes erővel megindította a harcot Isten ellen, nem tűrhette, hogy az ő naptárában is az Isten által megszentelt nap legyen a pihenésre rendelt nap és hogy „a nép számára kieszelt ópiumához, á valláshoz még mindig százezré­vel ragaszkodó férfiak és nők a gyermekekkel együtt megülhessék a vasárnapot, elmehessenek a templomba, munkaszünet lévén a gyárakban és hivatalokban. El­rendelte tehát az ötnapos hét rendszerének általános bevezeté­sét. Ugyanakkor elrendelte azt is, hogy a gyáraknak, műhelyeknek éjjel nappal dolgozniok kell. A munkásokat egyszerűen öt szin szerint osztották be (vörös, sárga, kék, 8tb.); minden nap, minden éjjel négy „szin" dolgozott, az ötödik pedig pihent, vagy szóra kozott. Ilyen szinszerinti beosztás mellett férjnek és feleségnek a lehető legritkábban volt része ab­ban, hogy mindkettőjük munka­szünete ugyanarra a napra essék, mert hiszen a legtöbbször nem volt ugyanaz a „színük" a mun­kahelyükön. Mennél több tagja volt egy családnak, annál lehetet­lenebbé vált az, hogy együtt tölt­hessék a munkaszünetüket és en­nek is megvolt a maga kiszámí­tott célja a központi szovjet ak­kori haditerve szerint. Minden nagyon rendben volt papíron, de az ötnapos hét rend­szere sehogy sem akart beválni. Egyre több nehézség, egyre több elégedetlenség mutatkozott. Amel­lett a reális élet egyre erősebben öklözte bele a moszkvai népbiz­tosokba azt az ősrégi tételt, hogy ahol megdől a család, ott előbb utóbb megdől az állam is, nevez­zék bár százszor proletárállamnak. Moszkva tehát átnyergelt és 1932- ben eltörölte az „öt szin" nagy eimeéllel kieszelt rendszerét: át tért a hatnapos hét és a közös munkaszünel rendszerére. Ma az? tán — ugv látszik : az egész kér­dés végsőnek szánt rendezéséül — az a helyzet, hogy Szovjet- oroszországban „párhuzamos he­tek" vannak : az egyik hatnapos, a másik hétnapos. Amt a vasárnapot illeti, egészen eltörölni a gyakorlatban még a hatnapos beosztással sem lehetett, mert hiszen igy is megtörténik, hogy a munkaszünet napja épen vasárnapra jut, de már a követ­kező héten szombatra, azután pén­tekre és igy tovább : Moszkvának az a fő, hogy a vasárnapnak meg­szűnt a rangja, a vasárnap épen olyan nap Szovjetoroszorazágban, mint a többi: hol pihenőnap, hol munkanap s persze többször munkanap, mintsem pihenő. De elért a szovjet más valamit is: azt, hogy a vallásosnak megma­radt orosz munkás és munkásnő a régi hét szerinti vasárnapok legtöbbjén nem tehet eleget val­lási kötelezettségeinek és vágyai­nak : nem mehet templomba, nem hallgathat istentiszteletet. Ami a mostani szovjetnaptárt illeti, abban már csak öt általá­nosan kötelező és érvényes szün­nap van. Az első ilyen vörös ün­nepi „kimenő" január 22 én van : ezt a napot elnevezték Lenin-nap- nak, pedig Lenin január 21-én halt meg. Azelőtt mindkét napot munkaszünettel ünnepelték meg, mert január 21-e Lenin halálának évfordulója, január 22-e pedig azé a napé, amelyen a hírhedt Gapon pópa tüntetését 1905-ben szétlőtték a szentpétervári Téli­palota előtt. Most a két ünnepet összevonták eggyé. Érdekes, hogy április 22 én, Lenin születésnap­ján a szovjetkormány nem ad tel­jes munkaszünetet. A következő általános szünnap a Május Napja, amelyet május elsején és másodi­kén tartanak. Az első nap az ün­nepélyes fölvonulásoké és gyűlé­seké és csak a második a pihe­nésé és szórakozásé. Hascnióan áll a dolog november 7-ével és 8 ával: ezen a két napon ünnep­ük a bolseviki forradalmat, ame­lyet egyébként októberi forrada­lomnak neveznek, mert a régi, tehát a Julián naptár szerint ok­tóber 25-én tört ki és ragadta e! Kerenszkiéktől a hatalmat. Ezen az öt hivatalos ünnepen kívül vsn még tiz-tizenkét ünnep, de azokon nem szünetel a munka. Három ugyanis közölök a hatna­pos hét pihenőnapjára esik, a többit pedig úgy ünnepli meg a szovjet, hogy az újságokban kü­lön cikkek méltatják a nap jelen­tőségét. Henday, szeptember 12. San Sebastian környékéről tegnap és az éjszaka nagy ágyutüz és pus­karopogás hallatszott. A nemzeti csapatok elfoglalták San Sebastian közelében a San Marco erődöt és Hermani falut. San Sebastian helyzete hasonló ahoz, amilyen Iruné volt az ostrom előtt. A nemzetiek repülőgépei röpcédu­lákat dobtak le a városra és eze­ken felszóiitják a védőket, hogy vasárnap reggelig adják meg magukat, különben megindítják az általános támadást. A talaverai fronton a nemzeti csapatok ismét 10 kilométernyire szorították vissza Madrid irányába a kommunistákat. Madrid védel­mére a kommunista kormány két­ségbeesett erőfeszítéseket tesz. Barcelonából 5 ezer embert indi- tottak útnak a kormánymiliciák támogatására. A fővárosban a mi­lícia tagjai behatoltak a portugál követségre és követelték az ügy­vivőtől, hogy adja ki a követség irattárát. Mikor ezt az ügyvivő megtagadta, a kommunisták erő­szakot alkalmaztak és feigyujtotiák az irattárat. Henday, szeptember 12. San Sebastianban a kommunisták és anarchisták vették át teljesen az uralmat. A polgári lakosság me­nekül, mivel Mola tábornok va­sárnap megkezdi a város bőm-: bázását. Madridban valóságos rémuralom van, s már eddig 3 ezer embert végeztek ki a vörö­sök. Asturiában a kommunisták gázbombákkal harcolnak. A párisi Jour jelentése szerint egész Európa szervezkedik a bol­sevizmus ellen. Németország pél­dáját Anglia, Svájc és Portugália is követi. r—ír**.—.—■—»—r-w-n-n—u-n~u—try-uirt Megérkezett a miniszter leirata a polgári iskola építése ügyében A kultuszminiszter értesítette a polgármestert és az alispánt, hogy az állami polgári fiúiskola építke­zésének végrehajtásához az elfo­gadott tervek alapján hozzájárul. A versenytárgyalás alapján elfo­gadott ajánlatot hozzá föl kell ter­jeszteni. Az építkezési munkála­tok ellenőrzésével a szombathelyi államépitészeti hivatalt bizza meg. Megismétli a miniszter, hogy az építkezési költségekre legfölebb 60 ezer P államsegélyt szándé­kozik adni. Ebből 30 ezer P már az idei költségvetési évben utal­ványozható, a többi csak a jövő költségvetési évben folyósítható, ha a törvényhozás a kellő beruhá­zási hitelt rendelkezésére bocsátja és — természetesen — ha az államsegélyre egész­ben, vagy részben elengedhetetle­nöl szükség lesz. Amennyiben pedig az előző években vissza­engedett, de illetéktelenül felhasz­nált tandíjbevételt, tehát állami javadalmat, a város visszatérítette, az 1934—35 és 1935—36 tanévi tandíjbevételnek megfelelő össze get is teljes egészében az építke­zés céljaira a városnak átengedi. A város visszatéríteni köteles 31.840 05 P-t. Ezt a megállapítást azonban csak akkor tekinti vég­legesnek, ha az iskola leltári nyil­vántartásai a bemutatott elszá­molás adatával egyeznek. Az ösz- szeegyeztetéssel a szombathelyi főigazgatóságot bizza meg. Az épikezési költségek fedezete szempontjából a következő össze­geket a következő sorrendben le­het számításba venni a leirat szerint: Építési államsegély első rész­lete 30 ezer, a város pénztárából visszafizetendő, illetéktelenül fel­használt, tandijak 31.840 05, az államsegély jövő évi részlete 30 ezer, az 1934/35 és 1935/36 évi tandijak összege 15 856 P. A város feladata lesz tehát, hogy a régebbi tandijak visszaté­rítésére szükséges fedezetről sür­gősen gondoskodjék. Felhívja a polgármestert, hogy az erre vo- ndkozó lépéseket haladéktalanul tegye meg. Abból a célból, hogy Vasárnap a nemzeti csapatok megkezdik San Sebastian bombázását. Rémuralom Madridban.

Next

/
Thumbnails
Contents