Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-06 / 204. szám
1936 szeptember 6. Zalamegyei Újság 3. déíét elrejtse. Hogy milyen ered ményeket ért el, az legjobban abból látszik, hogy a dervisek négyszer összeesküdtek ellene, mivel a törzseket felbujtóba ellenük. Egy alkalommal azonban az utolsó másodpercben mentette meg a véletlenül arra haladó repülőgép. Jelen pillanatban négy nagy törzs áll mögötte. A törzseket jövendöléseivel és varászlala- ival nyerte meg magának. Hivei között van a próféta egyik leszármazottja is, aki Bellinghamot Arábia megmentőjének kiáltotta ki. Időről-időre kis bizalmas jelentések érkeznek Adenbe és Szuezbe, ahonnan diplomáciai kurir futár viszi azokat Londonba. Az egyik ilyen jelentést elsikkasztotta az arab küldönc és ebből derült ki, hogy tulajdonképpen kicsoda ez a rejtélyes Bellingham. f. Nyáry László. A hercegprímás Belgiumba utazik* Budapest, szeptember 5. Serédi Jusztinián dr. biDoros hercegprímás Budapestről visszautazott Esztergomba. Szep'ember 9-én a hercegprímás Belgium bíborosának meghívására Mechelnbe utazik és részívesz a belga katolikus nagygyűlésen. Megdäbfbentö számok. Az iparügyi minisztérium ez év január 28-án elrendelte az ország egész területére vonatkozóan a legkisebb építőipari munkabérek megállapítását. Az országos bérrendezéssel kapcsolatban 663 városra, illetve községre kiterjedő részletes munkabérstatisztikát készített. Eszerint a helységek közül 168-ban az építőipari munkások átlagos munkabére csak 24 fillér, illetve még ennél is kevesebb volt. 318 helyiségben a kereset 24—30 fillér között váltakozott, 148 helyen pedig 30— 40 fillér közé esett. A 663 város és község közül mindössze 22 helység akadt, ahol az órabér 40 fillérnél többet tett ki s a fővárost is beleértve csupán 7 városban ért el az építőipari szakmunkások átlagos keresete 50 fillérnél magasabb értéket. Azokban a helységekben, amelyekre a statisztikai gyűjtés nem terjedt ki, a munkabérviszonyok lényegesen rosszabbak. így igen gyakori volt az a helyzet, hogy a szakmunkás is csupán 1 20— 1 60 pen gőig terjedő napszámbér mellett dolgozott. A vidéken 14—16 órás napi munkaidő mellett ezek a napszámbérek 8—10 filléres órabérnek felelnek meg, vagyis az épitőmunkás a legfeljebb 12-15 hétre terjedő építési idény alatt ennyit keresett meg tanult szakmájával. Ezek a megdöbbentő számok mutatják legjobban: mennyire szükség volt a legkisebb munkabéreket megállapító rendelkezésre. A szegedi szabadtéri játékok. Bizánc. A tér felett ólmos, lomha fellegek kavarognak. Az esti Ange- lus-ra megzendült harangok szava a messzeségbe vész. A Dóm két hatalmas tornya lassankint egybeolvad az esti szürkülettel. Egyszer csak hármas harsonafanfár, hangzik fel egy láthatatlan zenekarból; felettünk villám hasít át s utána megdördülnek Mohamed ágyúi. A teret körülvevő épületek tetői a bástyák, itt folyik a harc „életre-halálra“. Fáklyák, görögtüzek lobogó fényénél, Kyrie eleison és Allah kiáltások zűrzavaros hangjai mellett csap egymásra a két ellenséges tábor. Körös-körül ágyúzástól reng a föld s a felcsapódó lángok pirosra festik a fekete éjszakát. E pillanatban már nem nézői vagyunk a hatalmas drámának mi, 4—5000 ember, akik ott szorongunk a tribünön, hanem benne élünk a pusztuló, végső tusáját vivő Bizáncban.*' Közben megvilágosodik az óriási (36 m. széles) színpad: Konstantin császár trónterme. Hátul a Dóm roppant arányaival, kétoldalt arany oszlopcsarnokok, amelyek bizánci stílű tornyokban végződnek. A színpad számtalan sikra oszlik, ezeket széles lépcsők kötik össze egymással. Középen áll a császár arany trónusa, két arany oroszlán tartja kétoldalt. De már hozzák is a bástyákról a sebesült Matteo kapitányt a nézőtéren keresztül a terembe. Már látjuk a bizánci árulást: a főnemeseket, akik ujjúkat sem mozdítják a város védelmére, de akik a császárt el akarják fogni és kiszolgáltatni Mohamednek ; a papi pártot, amely a Xilokerkosz kaput készül megnyitni a janicsárok előtt; a kalmárokat, akik piszkos üzletekkel a korona gyémántjait akarják maguknak megkaparintani. S a bizánci romlottság tetőfokán megjelenik Iréné császárné (Tőkés Anna), ez a pompás, gyönyörű asszony, akinek hóditó fejedelmi külseje alatt azonban az esztelen nagyra- vágyás és hűtlenség üli orgiáit. Szavai a szultán iránti szerelméről zengenek, kezei mérgezett italt kevernek hitvesének. — E komoran sötét háttérből vakító ellentétként ragyog felénk a régi bizánci nagyság Konstantin (Tá- ray Ferenc) fenkölt alakjából. A katonai erények mintaképe, az országa és népe sorsáért aggódó államférfi e „nagyszivű alvajáró“, akinek birodalma már nincs sehol, csak szivében él a képe. Rendületlenül bízik népe erényeiben s lobogó hittel várja az Ég csodáját, mialatt a Dóm orgonájának búgó hangjai mellett térden- állva könyörög Istenéhez. S mellette Giovanni (Kiss Ferenc) genovai zsoldosvezér, az Ízig-vérig katona, a hűséges férfi és barát; kisfiának, kisleányának iskola-kazettát, diák-sapkát, esőkabátot, harisnyát és mindent, ami a kisdiáknak n é 1 ktilözhetetlen, legjobban vásárolhat Pál és Indra divaíüzletében Teleíonszám: 17 0. ZALAEGERSZEG. aki már tisztán látja Bizánc végzetét, a bizánciak hitványságát, a szultán ravaszságát, aki a császárt még becsületétől is meg akarja fosztani. De hiába. Konstantin nem hiszi el néki, hogy „Bizáncban minden eladó s legolcsóbb ma a korona“. Tempóban és dinamikában egyre fokozódó remek dialógus következik a császár s vezére'közt. Ez kérve- kéri, hogy a szultán követeit ne eressze a városba. „Lépteik kon- gása a bizánci utcákon elegendő arra, hogy romba dőljön trónusod“. „Konstantin nem enged :“ A kardok és buzogányok számtanánál van nagyobb igazság is. Az Isten kegyelméből, való császárság nem puszta cim: gyakran éreztem életemben az Ur csodás kegyelmét, E pillanatban is szent borzalommal tölt el közelsége. Birodalmam s koronám az \j kezében. A népem javára alávetem magam rendelésének s elfogadom Mohamed követeit“. Ez a fordulópont. Fenséges jelenet. De a dráma rohan tovább. Megérkeznek a követek lóháton, török lovascsapat kíséretében. Konstantin fogadja őket udvarával, teljes keleti pompában. Hirtelen a tragédia fagyos szele süvölt végig a téren. „Egy óra múlva megszólal tornyaitokon az estharang. Ha szól, császári almafádnak egész termése elfér a két kezedben“. Megkondulnak a Dóm harangjai s az előbb még ragyogóan teli trónteremben csak Iréné ! ül megkövültén a császár oldalán, j De aztán ő is visszaadja a koro- ! nát. Nagyszerűbbnél-nagyszerűbb ] jelenetek: Konstantin törvényt ül I népe felett és leütteti Achmed ! khán fejét. („Törvényt ültünk a népünk fölött és igazságot teszünk, hóhérhalálra ítélvén Bizáncot“ stb.) Majd teljesen elsötétül a trónterem s csak a magára hagyott császár alakja van megvilágítva. (A különféle reflektoroknak egész kis tornyot építettek a tribün közepén). Ekkor belép a sötét oszlopcsarnokból a hűséges görög leány, Herma, hófehér tógában, egy szál égő gyertyát tartva a kezében. Felejthetetlen kép volt. Az egyetlen virág, amit a császár felé nyújt a sors s 5 az utolsó görög nőt, aki a birodalmában él, császárnévá teszi. Megdördülnek ismét az ágyuk s Konstantin elrohan a genovaiak élén karddal utat vágni az utolsó bizánci császárnak a hősök csarnokába. A harc irtózatos dühvei folyik a várfalakon, a színpadon remek tömegjelenetek követik egymást (közel 1000 főnyi statisztéria működött közre). A törökök már a városban, a császár hősi halált halt s hitvese, miként a régi görög nők, szivén szúrta magát ura holtteste mellett. Giovanni már elmennydőrögte hatalmas vádbeszédét a bizánci romlottság felett, amelynek befejezése a genovaiaknak, de az egész magyarságnak is szóló intelem s a dráma alapeszméje : „Minden nemzet akkor hal meg, ha megásta a maga sírját. Ezt adjátok tudtára a világnak és amely nép nem okul Bizánc szörnyű példáján, az megérett a pusztulásra“. Ekkor már az egész óriási trónterem tele van színesen fel és alá hullámzó, kétségbeesett tömeggel. — Ä bástyák felől lódobogás hangzik, imbolygó fáklyafények közelednek, — „Hozzák Konstantint, nagy Bizánc császárát!“ A gyászmenet, amelyet török lovascsapat zár be, elvonul a nézőtér előtt. — Lala Kalil felmegy a trónterembe s hirül adja: Mohamed közeledik, mire a palotába ér, egy élő lelket sem akar találni. De a keresztényeknek megadja azt az Rflost ifOgyfSW ^ssolcclfacl'to'tj meri ilyen alkalma nem lesz. ' Crepdesine kabát minden színben 17.50 Megérkeztek az őszi női és férfi szövetek. A legdivatosabb, legszebb színben és legolcsóbb árban. diorzó divatáru Ráz.