Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-05 / 152. szám
1936. julius 5. Zalamegyei Újság 7. Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. Miért nem jövedelmező a szarvasmarhatenyésztés a zalai köztenyésztésben. Irta: Orincsay Miklós gazd. tanár. A szarvasmahatenyésztés sikere két tényezőtől függ; 1. hogy olyan jótulajdonságokkal bíró vérszilárd tenyészállatokat tartsunk, amelyek utódaikban a jó- tulajdonságokat hűen átörökítik, 2„ a borjú helyes fölnevelésétől, illetve a kifejlődött állatok takarmányozásától. Ha megnézzük a zalai köztenyésztésben levő teheneket, sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy azok legnagyobb része a tenyésztésre alkalmatlan, mert a zalai gazdák a jó teheneket eladják és azok helyébe a vásáron a legolcsóbb, vagyis a leghitványabb teheneket vásárolják. Az ilyen tehenek semmiféle jótulajdonságokkal nem rendelkeznek s igy csak a nemkívánatos rossztulajdonságokat tudják átörökíteni az utódaikba. A borjú felnevelésénél még nagyobb hibákat láthatunk, mert a tehenek legnagyobb- részben olyan kevés tejet adnak, hogy az a borjúnak sem elegendő. A legtöbb gazda a hibát még mesterségesen is fokozza azáltal, hogy a gyengén tejelő tehéntől is pár liter tejet elfejnek a tejcsarnok részére és 6—8 hetes korban a borjukat elválasztják. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a szarvasmarhatenyesztés Zalában elmarad a szomszédos megyékével szemben. Tolna, Baranya, Somogy és Moson megyékben a szarvasmarhatenyésztés igen fejlett, az ottani gazdáknak ez adja a főjövedelmet. A zalai szarvasmarhatenyésztés fejlesztése céljából nézzük a szomszédos vármegyék marhatenyésztését és kövessük az ottani kisgazdák szép példáit. Ha ezeknek a köztenyésztésben lévő teheneit megnézzük, azt látjuk, hogy azoknak szépen kiegyenlített állataik vannak, egyformán fejlettek, jó tejelők, nagy és egészséges borjukat hoznak a világra. Ezek a gazdák a legjobban tejelő teheneiket semmi pénzért sem adják el, mert nagyon jól tudják azt, hogy egy-egy kiváló tehén után származó állatok mennyi pénzt hoznak majd a házhoz. A szarvasmarhatenyésztésüket állandóan fejlesztik, sőt az esetleges hibák kiküszöbölése céljából Svájcból simentáli tenyészállatokat is hoznak be. Ezekre nagy pénzt áldoznak, mert 2000-3000 pengőt kell értük fizetni. A zalai köztenyésztésben a gazdák erinek épen az ellenkezőjét cselekszik, mert csak annyit akarnak adni az új állatért is, mint amennyit a mustrákért fizetett a mészáros, sőt még ebből is pár pengőt meg akarnak takarítani. A szomszédos megyékben a gazdák tekintélyes része ezekzt a kiváló minőségű szarvasmarhákat törzskönyvezteti, igy igen jó áron tudják értékesíteni a felesleges tenyészállataikat. Ezek a kisgazdák bikákat is nevelnek eladásra és Budapesten a tenyészállatvásáron 1000—1200 Megjelent az évtizedek óta hiányzó és hézagpótló Felsődunántuli Cimlár Tartalma: Győr szab. kir. város, Győr, Moson, Pozsony, k. e. e. vármegyék, Sopron száb. kir. város, Sopronvármegye,Pápa megyei város és környéke hivatalai, intézményei, egyházai, iskolái, orvosai, bírái, ügyvédei, testületéi, vállalatai, kereskedői, iparosai, egyesületei állami és magánalkalmazottak teljes cím- és lakjegyzéke áttekinthető összeállításban. Ä kb. 490 oldalas címtár ára 12 P. Megrendelhető a Győri Hírlap lap- és nyomdavállalatnál Győr. Itt a nyár - öltözzünk könnyen ! Könnyen öltözködik, ha a Femmi öntetni vásárol, mert áraink alacsonyak, választékunk pedig igen nagy. Lenge, finom kész női ruhák és blúzok. Szellős tropikál és selyem ingek. Bocskorok, fehér cipők igen olcsón. Vászon szandálok sok szinben. Finom fulard és selyemnyakkendők. Könnyű panamakalapok, tropikál sapkák. Selyemnadrágok és kombinék különlegesen nagy választékban. Az összes fürdőcikkek rendkívül olcsón I Izsákok, " 111 "11 IIÖIBII——HWII1 lf III H—iiJIH —HM ponyvák mindennemű gazdasági célra a legjutányosabban kaphatók. Takarók és pokrócok óriási választókban. Schütz - Aruház. pengőért értékesítik az egy és fél éves bikákat. A tejtermelésre nagy gondott fordítanak, a teheneket jól takarmányozzák és azok hálából bőven is tejelnek. A vemhes teheneket a leellés előtt szárazra állítják, mert igy a jövő évben sokkal több tejet ad a tehén és a borjú is erősebben fejlődik. A tehenek elapasztása után, illetve az üszőknél a leellés előtt 4-5 héttel megkezdik a tejelésre való előkészítést. Ez nem egyéb, minthogy a teheneket úgy etetik, mint amikor a legtöbb tejet adják. A takarmányozásnál vigyáznak arra, hogy a takarmány egészséges és könnyen emészthető legyen, tartalmazzon elegendő mennyiségű fehérjét. Sok tö- reket, tengeriszárat és más ha- soló gyenge takarmányból csak keveset etetnek a leellés előtt, nehogy a borjú fejlődését akadályozzák. A vemhes teheneket az udvaron készített kifutóban tartják, hogy ezáltal elejét vegyék az ellési, nehézségeknek. A bő takarmányozást a leellés előtt 3-4 nappal beszüntetik, hogy az ellés könnyebben megtörténhessék és hogy a tehén tőgygyuladást ne kapjon. Közvetlenül a leellés előtt bőséges, tiszta almot adnak a tehenek alá, hogy a borjú szeny- nyes, piszkos trágyával ne érintkezzék. Az ellés megtörténte után az elszakadt köldök-zsinórt szé- lesszáju jódtinkturás üvegbe lógatják bele, hogy ezzel a nyílt sebet fertőtlenítsék. Sajnos ezt az egyszerű fertőt- lenitési módot sem gyakorolják a mi kisgazdáink Zalában s igen sok fölnevelésre alkalmas borjut emiatt kénytelenek mészároskézre adni. ■»I« *m*t+r,t*mimm‘'*m**0mi*0+0m0*!*0"+^***n0+»***>+0a*0mi^****+f*x
