Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-05 / 152. szám
1936 julius 5, Zalamegyei Újság 3. Jubilál a zalaegerszegi ipartestUlet. A köztartozásokra befizetett kamatok is levonhatók a jövedelemadó alapból. A Közigazgatási bíróság legutóbbi 262. számú jogegységi megállapodása nagy feltűnést keltett az adózó közönség körében. Kimondotta ugyanis, hogy a köztartozásokra befizetett kamatok, behajtási illetékek és egyéb pótlékok a jövedelemadó alapjából a tőkével együtt levő- nandók. Az adóhatóságok által tévesen értelmezett régi rendelkezés alkalmazását módosította ezzel a bíróság. Ugyanis a jövedelemadóról szóló hivatalos ösz- szeáliitás 12. § a kimondja, hogy amennyiben az adózó vallomása számszerű, vagyis nem becslési alapon történik, az adóalapból a jövedelem megszerzésének évében befizetett köztartozások le- vonandók. Ezt az adóhatóságok egészen szorosan magyarázták és csak az adókat vonták le, a késedelmi kamatokat és egyéb pótlékokat azonban nem. Ez a magyarázat nagyon sérelmes volt az adózókra, mert hiszen előfordult az az eset, hogy több évi adóhátralék nyert kiegyenlítést és ekkor jelentékeny összeget tett ki az adóbehajtási illeték és a késedelmi kamat. Sajnos, a hivatalos összeállítás tele van ilyen kétértelműen magyarázható kedvezménnyel, amire mindig az adózó fizetett rá. Az új összeállítások azonban már világosan fogják ezeket a kérdéseket rendezni _______________________ Fe lvétel a keszthelyi m. hír. gazdasági akadémiára. A földmivelésügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőén a gazdasági akadémiai oklevelek képesítő hatályát igen jelentékeny mérvben kiterjesztette. Az okleveles gazdák előtt ismét megnyíltak mindama pályák, amelyekre az oklevél az 1934:X. te. 7. §-nak törvényerőre való emelkedése előtt képesített. Egyetlen kivétel: a gazdasági tanári pálya, de okleveles gazdáink az erre való képesítést is 2 félév reáhallgatása és az előirt kollokviumok és szigorlatok sikeres letétele után a műegyetem mezőgazdasági osztályán szerzett képesítő oklevéllel időveszteség nélkül megszerezhetik. Aki tehát a gazdatiszti, mezőgazd. kamarai tisztviselői* gazdasági felügyelői stb. pályára óhajt lépni, annak elegendő a gazdasági akadémiánkon 3 év alatt megszerezhető oklevél. Mivel a keszthelyi gazdasági íkáftéíriián csak 40 ágyat kőn- viktus van és mivel az 1. félévre felvehető hallgatók száma is korlátozott, azért i jelentkezéseket az igazgatóság — az érettségi Üiionyitvány és a születési anyi- Wjoyvi kivonat egyidejű beküldése mellett — már most is elfogad. A beiratkozás szeptember 1—12 között személyes megjelenés m^- lett törtéül , *#3*1 KMtíttf* felvételi tájékoztatót ai akadémia titkári hivatala díjtalanul küld. p. a «ijptssr Aävs megnyilvánuló nagy érdeklődésre jellemző, hogy •# folyó tanévben a keszthelyi akadémián ‘Végzett oklevéléi gazdik kivétel bükül elhelyezést nyerlek. A zalaegerszegi ipartestület elérkezett fönnállásának félszázados fordulójához. Ezt az eseményt a Göcseji hét keretében ünnepli vasárnap, folyó hó 5-én, amikor a vármegyeháza nagytermében díszközgyűlést tart. A jubileumi ünnepség napirendje a következő: Reggel a vendégek fogadása a pályaudvaron. Fél 9 órára gyülekezés az ipartestületi székháznál s onnan háromnegyed 9 órakor felvonulás zászló alatt a plébániatemplomban tartandó ünnepi istentiszteletre. Fél 11 órakor díszközgyűlés a vármegyeház nagytermében. A díszközgyűlés sorrendje: 1. Magyar Hiszekegy. Énekli a Zalaegerszegi Iparos Dalárda. 2. Horváth István elnök a díszközgyűlést megnyitja. Zalaegerszeg város helyes utón indult el, amikor a napokban megörökítette Huber Gyulának, a neves magyar dalköltőnek emlékét. Helyes ez az ut két szempontból is. Egyrészt, mert az utókor számára fentartja azoknak az aránylag kevésszámú kiváló férfiaknak az emlékét, akik Zalaegerszegen születtek, másrészt helyes ut azért, mert kezdetét jelenti annak a felismerésnek, hogy nemcsak a politikusok nevét kell megörökíteni, hanem elsősorban azekét, akik az irodalomban, a művészetekben szereztek nevet maguknak és városuknak. Szeretnők, ha a megkezdett utón a város tovább haladna és sorra megörökítené azoknak a neves embereknek emlékét, akik Zalaegerszegen születtek. A város vezetőségének a figyelmébe ajánljuk az irodalomtörténetnek két, zalaegerszegi születésű neves alakját. Az egyik Donászy Ferenc, a neves ifjúsági iró, aki a lexikonok szerint 1862-ben született Zalaegerszegen. Ez az adat azonban nyilván téves, mert a zalaegerszegi plébánia anyakönyve szerint Donászy Ferenc 1858 március 16-án született. Apja Donászy Ferenc „senator oppi- danusM, a városi tanács tagja Volt, édesanyja pedig Horváth Ilona. Kereszt szülei: isoó Ferenc, Horváth Rozália, Mocsári János és Pitteraann Eleonóra. Donászy Ferenc az államnyomda hitelosz3 Ünnepi beszédet mond Briglevics Károly dr, ipartestületi ügyész. 4. Az ötven éves Zalaegerszegi Ipartestület története. Felolvassa Lakatos Gyula h. jegyző. 5. Üdvözlések. 6. Horváth István elnök a disz- gyülést berekeszti. 7. Himnusz. Énekli a Zalaegerszegi iparos Dalárda. Vezényel Bálint Béla karnagy. Délután egy órakor közebéd az ipartestületi székház vendéglőjében. Egy teríték ára 1’50 P ital nélkül. Akik esetleg meghívót, vagy szóbeli meghívást nem kaptak volna, azokat a jubelumi ünnepségre és a társasebédre ezúton hívja meg tisztelettel az ipartestület elnöksége. tályának volt vezetője, de emellett igen értékes irodalmi működést is fejtett ki egészen 1923 november 10-én bekövetkezett haláláig. A felnőttek részére készült regényein és műfordításain kívül főleg a serdültebb ifjúság számára irt. Legnépszerűbb munkái : Egy magyar diák élete Mátyás király korában, Toldy Miklós, Őserdőkön, tengereken, Buda hőse, Rejtélyek a történelemből, Élelünket és vérünket, Villámsugár, Szigetvár és Eger hősei, Az arany szalamandra, Tengereken innen, tengereken túl, Anarkalli, Az aztékok kincse, Az eltűnt hadifutárok és egyéb elbeszélések, A vitéz Noszticz és egyéb elbeszélések, Ozdor Telegd, A csúcs- hegyi vár, Fulkó lovag, A nagyváradi tüzes galambok. Ez volt utolsó munkája, 1921-ben irta. A másik neves iró, aki Zalaegerszegen született 1807 julius 7-én, kolgyári Császár Ferenc. Császár ősi zalai családból származott, amely még a XV. században kapta nemességét. A család Szentgyörgyvölgyön élt, ahol nemesi birtoka volt és onnét költözött a XVIII. században az író édesapja Zalaegerszegre s itt csizmadiamesterséget folytatott. Császár Ferenc három éves korában elveszítette édesapját, s további neveléséről nevelő apja, Barényi Sándor, majd pedig Csobránc Katalin gondoskodtak. Szűkös viszonyok között élt, mindössze pár holdat örökölt, de mostoha apja „túltett azon is** — amint később irja. Elemiiskoláit Zalaegerszegen végezte, majd elkerült Zalaegerszegről. Ritkán tért ide vissza, de az első benyomások bevésődtek emlékezetébe és később írásaiban megtalálhatók zalai életének nyomai. Középiskolái után teológusnak indult, de két év múltán ott hagyta a szemináriumot és jogot tanult. Ebből az időből való első nagyobb irodalmi próbálkozása, amelyben a zalai Kemendvár regéjét dolgozta fel. 1829 ben elvégezte a jogot és Zágrábba, majd Fiúméba került. Fiúméban a gimnázium magyar irodalmi tanára lett, s mellette hivatalt vállalt a kormányszéknél is. Rövid idő alatt oly ismert lett neve mind a köz-, mind a társadalmi életben, hogy 26 éves korában Fiume felvette patrícius tanácsosai közé. Fiúméban sokat dolgozott a magyar irodalom terén, de közben megtanult olaszul és az olasz irodalomból is fordított. Irodalmi érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Szülőföldjén is figyelemmel kisérték működését és Zala megye főispánja táblabirói címmel tüntette ki. 1836 ban a konzulátusi törvényszéknél jegyző lett, majd hosszabb olaszországi utat tett. Utazásai után Budára költözött és életének erre az idejére esik a legértékesebb irodalmi működése. Hivatali állása is volt, a váltótörvényszék ülnökévé nevezték ki. Bacsányival folytatott levelezése miatt egy ideig titkosrendőri megfigyelés alatt állott. Mint iró, kritikus és hírlapíró egymásután aratta az elismeréseiket. Mint kritikust Petőfiről írott bírálatai tették ismertté. Petőfid bírálatai azonban elfogultak, támadó élüek voltak, s nem is találtak íokonszenvre. Közben közéleti pályáján is előrehaladt, mert a hétszemélyes tábla bírája lett 1846 ban. 1850-ben a Pesti Naplót alapította meg. A szabadságharc alatt Vác közelében pap völgyi nyaralójában élt csendes visszavonultság és munka közepette. 1849-ben az oroszok teljesen kifosztották. Mivel kapcsolatokat tartott fenn Kossuthék- kal, a szabadságharc után elveszti állását és haditörvényszék, valamint fegyelmi bizottság elé kerül Csapás-csapás után éri és teljesen elszegényedik. Ekkor kezdi hírlapírói pályáját. Mivel a cenzúra és a körülmények miatt természetszerűen nem Írhatott hazafias hangon, azért sokan fekete-sárga érzelmekkel vádolták. Ezeknek azonban nem volt igazuk. Az Akadémia 1853-ban ügyészévé választotta, hogy anyagilag segítsen rajta, s ezt az állását megtartotta egészen 1858 augusztus 17-én bekövetkezett korai haláláig. Nevezetesebb munkái: Szonettko- szoru, Költemények, Beszélyei, Dante fordítása, Őszi lombok, Olasz költőkből. Röviden ismertettük annak a két írónak munkásságát, akiknek neve megörökítésre vár Zaiaeget- szegen. Reméljük, hogy a város nem feledkezik meg róluk ás megörökíti * nevüket valamelyik középületen vagy — ha megtalálhatók — szülőházukon. 'v-; •Vinni Bútort jól és olcsón csuk ■ asgykanizsai Kopstein bútoráruházában vásárolhatnak. Jé snmOveg, ÉL •ptika és fotó sukflzletébos Pécs, Zalaegepua|. Jé fényképezőgép, lé BálFAI B Örökítse meg a város Zalaegerszeg két neves szülöttének, Császár Ferencnek és Donászy Ferencnek emlékét.
