Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-13 / 185. szám

1936 augusztus 13, Zalamegyei Újság 3. nyelv francia szavairól beszélt, kifejtette, hogy a francia nyelv előszűr a 12—13 században gya­korolt hatást a magyar szókincsre és pedig az erősen franciás jel­legű magyar kir. udvar a francia eredetű szerzetesrendek és a szép­számú francia telepes, városi polgá.r és őstermelő révén, kik kelet,északkelet e Déífranciaor szág- ból vándoroltak be hozzánk. E korból való francia szavaink mint kilincs, lakat, mécs, zománc, furmint sib. mind kulíurszavak. A 17—18, században megújul ez a francia nyelvi hálás, de most már a franciás műveltségű Bé- csen át és a német nyelv közve­títésével. E szavaink nsgyrészét ma is idegeneknek érezzük. A 20. században az irodalom utján újból megindult a közvetlen köl­csönzés, de ez egyelőre jelen­téktelen. K n i e z s a István dr. Magyar- ország és a lengyel katonai re- foim c. előadásában rámu atarra, hogy a hatások kutatásánál hely­telen rézetek alakultak ki, t. i., hogy a magyar nem adóit kul­túrát, csak kapott, ez téves. A külföld nagyon sokáig nern vett tudomást a magyar kultúráról, nem foglalkozóit vele az iroda­lom, csak magyar ismertetések jelentek meg, ezt a külföld nem ismerte. A magyarság több kul­túrát adott, mint amennyit kapott. Mi korábban kaptunk hatásokat és csak későbben adtunk. Különö­sen kiemelendő Magyarországnak a horvátokra telt egyházi hatása. Továbbá az oláhokra telt kultu­rális hatás, amely különösen az oláhoknál a városi intézmények kialakulásánál jelentkezik. Külö­nösen érdekel bennünket a .ma­gyarság hatása a lengyel katonai reformokra nézve, amelyek igen mélységesek, tekintve, hogy Ma­gyarország s Lengyelország mindig kapcsolatban volt egymással, fő­leg dinasztikus alapon, sok ma­gyar király volt egyúttal lengyel király pl. a Jagellók és sok ma­gyar király lengyel királylányt veit feleségül, IV. Béla Kunigun­dát. Egy igen fontos szó a len­gyeleknél a rakosz, amely ma lázadást jeleni a király ellen, de amely a Rákos mezőből származik íe, ahol országgyűléseket tartottak. A lengve! kontusz szó egyenlő köntös lengyel viselet. Jobbágio lengyelül főur. A magyarság leg­jellegzetesebb hatása a 15, szá­zadban volt, amikor is a bandé- riás rendszert találjuk meg. E század végén pedig kialakul a huszárok intézménye. Báthory István korában nagyon nagy volt a hatása a hadseregre, mert hosz- szú hadi szellemi szüneteltetés után ő szervezte meg a hadse­reget és megálli otta 100 évre az oroszok terjeszkedését. A lovassá­got könnyebbé tetle, mert a ne­héz lovasság a mocsaras vidéke­ken nem tudott dolgozni. Felsze­relését is könnyebbé tette. A gya­logsági reform létesítésénél Békés Gáspárral együtt sok magyar em­bert vitt. A íovábbiakban beszéli, hogy a községekre katonákat rótt ki, ebből alakult ki a gyalogság, tisztjeik is magyarok voltak. Báthory maga nem tudott len­gyelül, de a magyarokat nagyon szerette. Kimutatta a további ma­gyar hasonlatokat az egyes sra vakban. A magyar tábor egyenlő tábor, pálcát egyenlő katonai bün­tetéssel, vagyis hogy pálcát ka­pott. Harc egyenlő harc, harco­vac egyenlő harcolni, harcesz az cserkész. Szerek egyenlő sereg. Czata az csata, dobosz az dobos, szyposz egyenlő sípos, czakó az csákó, szyzak egyenlő sisak, kai - pag az kalpag, forga egyenlő forgó, nadregi egyenlő nadrág. Kaswasz az karvas, paiz az pajzs. A lovak elnevezésénél megtaláljuk a deres, lógos, parepa elnevezé­seket. Sok hasonlatot ta álunk a tüzérségi elnevezéseknél is. C. Tizenötezer kilométeres túra után multszázadi autóval Zalaegerszegre érkeztek az Európa- mró magyar fiatalemberek. Tegnap este fél 7 óra tájban furcsa külsejű, az autó őskorából származó gépkocsi futott be Za­laegerszeg főterére s amint meg­állt, egyszerre nagy tömeg vette körül az autót; megcsodálták a magyar rendszámú kocsit és a sok apró idegen zászlót, amelye­ket a szélvédőn lengetett a szél. Az autóból Bognár Imre és Hor­váth Viktor szálltak ki, akik az 1898-as típusú egy henger es Opel- gépen 1936. március 5-én indul­tak el Budapestről európai kör­útra azzal a szándékkal, hogy 40 ezer kilométernyi utat tegyenek meg és eszel bebizonyítsák, hogy a negyvenéves autóval is lehet sportteljesítményt elérni. A két egészségesen barnaszinü fiatalember az újságíró érdeklő­désére először pár perc türelmet kér. Előbb odalépnek a Bárány szálló előtt veszteglő angol rend­számú autóhoz, amely mellett egy angol ur és egy angol hölgy ál­lanak tanácstalanul. Az angol autót már az országúton valami bsj érte és a hibát a két magyar fiatalember hozta rendbe annyira, hogy az angol luxusautó elérhette Zalaegerszeget. Itt Bognár Imre és Horváth Viktor magyar lova­giassággal ismét segítségükre si etnek a külföldieknek és teljesen eltüntetik a hibát. A hálálkodó kézfogás után a két autós turista rendelkezésére áll az újságírónak és érdekesen me­sélik el őthónapos élményeiket. — Sportcél vezeteti bennünket, — mondják — mikor március elején elindultunk a magyar fővá­rosból. Meg akarluk tudni, mit bír el a negyvenéves gép és azt is, hogy mit bir el idegekkel az ember, aki a modern gépcsodák után egy ilyen ósdi alkotmányon vállalko­zik hosszú túrára. — Egészen nagyszerű élmény volt — mondja Bognár. — Csak azt sajnáljuk, hogy a tervezett 40 ezer kilométer 15 ezer kilomélerre csökkent. Nem a ml hibánkból. Norvégia, Svédország, Lengyelor­szág, Olaszország, Déífranciaor szág azért maradt el a program­ból, mert nem kaptuk meg a meg­ígért üzemanyagtámogatást; Spa­nyolország pedig a polgárháború miatt. így is sok áldozatunkba került az ut a támogatás hiánya miatt. — Március elején Budapestről történi indulásunk után Bécs volt az eiső nagyobb állomásunk, majd Grácon, Salzburgon, Inns­bruckon át haladtunk tovább Svájc felé. Ausztriában különösebb él­ményünk nem volt. Kocsink, amely jól bírta az utat és óránként 35—45 kilométeres teljesítményre is képes volt, természetesen mindenfelé nagy feltűnést keltett. De a kiváncsi tömegeket hamar megszoktuk, ép igy az újságírók érdeklődéseit is. Autónk első erő­próbája április 23 án történt. Az 1804 méter magas Arlberg-hágóra különösebb akadály nélkül jutott fel, pedig fent 50 centiméteres hóval is találkoztunk. — Legkedvesebb emlékünk Svájchoz fűződik, amelyet hat hé­ten át keresztül kasul bejártunk. Átkeltünk 2048 méter magasság­ban az Oberaipon, megjártuk St. Gallent, Zürichet és a többi vá­rosokat. A svájciak feledhetetlenül kedvesen fogadtak ben­nünket mindenfelé. Mindjárt első esténkén, St. Gal- lenben tapasztaltuk azt a meglepő vendégszeretetet, amit a svájci ember kedvességén túl annak tu­lajdonítunk, hogy Svájcban tudják értékelni az érdekes vállalkozáso­kat. Az ottani autóclub titkára percek alatt összetelefonálta a club mintegy harminc tagiát és valóságos bankettet rendeztek a kedvünkért. LAKBEREMDEZES otthonos ízléses és nem drága, ked­vez# feltételekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban Matti Kérjen árajánlatot I augusztus 15-én nyilik meg az Arany Bárány épületben, Gyarmati cég mellett. Cégtulajdonosb Brandl László

Next

/
Thumbnails
Contents