Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-11 / 183. szám

2. Zalamegyei Újság *936. augusztus 11 A pénzügyminiszter Zalaeger­szegen meghosszabbította a25 és 20 éves házadómentességet. A pénzügyminisztérium Zala­egerszeg m. város terűidén a rendkívüli házadómentesség meg­adását 1937. év. végéig meghosz- szabbitotta és elrendelte, hogy a város területének alább felsorolt utcáin és terein emelt és legké­sőbb 1937. év végéig teljesen lakható állapotba helyezett új épü­letek az alább megállapított mér­tékű rendkívüli ideiglenes ház­adómentességben részesittessenek: 1. 25 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a leg­alább egyemeletes új épületeket a Kossuth Lajos-utcában, a Széche­nyi István-téren, a Kazinczy Fe­renc-téren, a Rákócd Ferenc-ut­cának a Verbőczy-utcáig terjedő részén. II. 20 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a vil­laszerű új épületeket, amennyiben legalább 3 szobából és mellékhe­lyiségekből állanak : a) A Mátyás király u, a Kálvá­ria-tér, a Kálvária-utca, a Csány László-tér, a gróf Zrínyi Miklós- ut, a gróf Tisza István-tér, a gróf Eslerházy Pál-uica és annak a Zárda-utcával való metszése után határolt területen azzal, hogy a báró Kemény Zsigmond-utcában ez a kedvezmény csak a zártsorú építkezés esetén érvényes, b) az Erzsébet királyné-utón, c) Kisfaludy- utcának a Tüttőssy- utcátó! a Biró Márton-utcáig ter­jedő szakaszán. III. A rendkívüli ideiglenes házadó­mentesség kedvezményében a fel­sorolt területeken emelt új épüle­tek is csak abban az esetben ré­szesíthetők, ha: 1.) a telektulajdonosok az utca szélesítéséhez, illetően utcanyitás­hoz szükséges területeket a vá­rosnak díjtalanul engedik át és az épület a szabályozási vonalba építtetik; 2. ) cíz emeletes bérházakban a háromszobás és ennél nagyobb lakások vizöblitéses klozettel és fürdőszobával, az egy- vagy kétszobás lakások pedig vizöblité­ses klozettel vannak ellátva; 3. ) minden alapfalon, a föld­szinti padló alatt 15 cm. mély­ségben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott; szigetelőrétegül közönséges kátránypapir nem al­kalmazható ; 4. ) azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, u padló burkolata 10—15 centimé­ter vastag betonburkolat alkal­maztatott ; 5. ) az épület az építési szabály- rendeletben előirt nagyságú telken épült, a telek nagysága azonban épületeknél 100 négyszögölnél kisebb még akkor sem lehet, ha azt az építési szabályrendelet eset­leg meg is engedné ; 6. ) az épület cseréppel, palával, vagy egyéb tűzbiztos anyaggal van fedve és a felmenő falas, valamint az oromfalak mészha­barccsal rakott kőből, vagy ége­tett téglából készültek. IV. Ha az új épület valamely le­bontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes házadó­mentesség kedvezménye kiterjed az új épület egész terjedelmére. V. A jelen rendelettel engedélye­zett rendkívüli ideiglenes házadó­mentesség kedvezménye csík ai állami házadóra terjed ki. Felhatalmazza azonban a mi niszter a város képviselőtestületét, ho^y azokban az esetekben, ame­lyekben a telektulajdonos az ulca- szélesiíés, illetően utcanyitás cél­jaira telkének több mint 10 szá­zalékát köteles leadni, az új épü letet 1—5 évig terjedő rendaivüli községi póladómentesség kedvez­ményében réazesithesse. A keszthelyi nyári egyetem előadásai. A hallgatók pénteken kirándulnak Göcsejbe. még augusztusban megkezdik és 6 hét alatt be is fejezik. A télen tehát már az uj székházban tart­hatják meg a különféle előadáso­kat és mulatságokat. A közgyűlés az előterjesztéseket elfogadta, majd a Zalaegerszegről eltávozott Baloghnénak, a vigal­mibizottság volt elnökének fárad­hatatlan buzgalmáért és értékes munkálkodásáért jegyzőkönyvben köszönetét mondottak. Az angol király Jugoszláviában. Bécs, augusztus 10. Vili. Ed­ward angol király rangrejtve va­sárnap délelőtt Salzburgba érke­zett, megtekintette a várost, majd folytatta uiját Jugoszláviába, ahol Pál herceg fogadta. A király Raguzába utazott és ott egy angol hajóra szállott. Vasárnap Salzburgba érkezett az olasz trónörökös is, akit Schuschnigg kancellár fogadott. Grősz püspök köszöneté. Zalaegerszeg város képviselő­testülete Grősz József püspök, apostoli adminisztrátort ezüstmi­séje alkalmából üdvözölte. Az üdvözlésre a püspöktől ma a következő levél érkezett vitéz Tamásy István dr. h. polgármester­hez : Nagyságos Polgármesterhelyettes Úr! Hálás köszönettel vettem Nagy­ságod meleghangú megemlékezé­sét, amellyel Zalaegerszeg város közgyűlése, illetőleg közönsége nevében ezüstmisém alkalmával megtisztelni szíveskedett Boldog leszek, ha Zalaegerszeg városának vezetőségével megértésben és együttérzésben szolgálhatom Istent és hazát. Egyedül ez a harmónia biztosíthatja az egyházi és világi hatóságok munkájának az eredményét és Isten-áldást. Fogadja Nagyságos Polgármes- terhelyetíes Úr kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Grősz József félsz, püspök, apostoli kormányzó. Hirdetmény. A Szécsiszigeii Körjegyzőség községeinek Tejszövetkezete 1936. május 24-én tartott közgyűlésé­ben a szövetkezet felszámolását mondta ki. Felhivatnak tehát mindazok, akiknek a szövetke­zettel szemben követelése áll fenn, hogy követeléseiket a jelen hir­detmény megjelenésétől számított 6 hónapon beiül annyival inkább jelentsék be, illetve érvényesítsék, mert a későbbi bejelentések fi­gyelembe nem vétetnek. Kelt S>écsi8zigei, 1936. augusz­tus 6. 1654 Az Igazgatóság. — Nagy zsák- és ponyva- készlet a Schütz Áruházban gyári áron. — Modern lakásberendezést bizalommal vá ápolhatunk az ország kgnagyoób és legré­ibb cégónéi: KÖP STEIN utorá; uházah, Nagykaanizs Horváth Henrik dr. 2-ik, foly­tatásos előadásában Renaissance und Barock in Transdanubien c. németnyelvű előadásában a du­nántúli területek művészetét har­mincöt vetített képen mutatta be a gótikus időben, a renaissance- ban és a barok-korban. A gótikus műemlékek nagyjában egy zárt műhely körül csoportosulnak, amelynek központja ugylátszik Sopron volt. A reinaissance Bu­dán kivül csak egy pár elszórt, de egyáltalán nem provinciális jellegű emlékben maradt fenn, amilyen a visegrádi Madonna és a pécsi pastoforium, mindkettő az érett toskánai díszítő stilus jellegzetes alkotása. Külön du­nántúli stílusról megint csak a barokkban beszélhetünk, amikor a lendületes nyugati, elsősorban délnémet és osztrák fejlődés eze­ket a területeket is megterméke­nyítette és olyan csúcsteljesítmé­nyekre vezetett, mint a kismar­toni, eszterházai Eszterházy-kas- tély, a pozsonyi Grassalkovics palota, a keszthelyi Festetics- kastély. Klempa Károly dr. premontrei kanonok Ein deutscher Platten­seedichter c. német előadásában gróf Württemberg Sándorral fog­lalkozik, aki hires katonacsalád sarjadéka, Kopenhágában szüle­tett. Szép termete és testiereje miatt katonának szánták. De ez nem felelt meg természetének. Költők közé vágyódott s összeba­rátkozott Lenauval, a magyar származású költővel. 1832-ben elvette Festetics Ilona grófnőt I Keszthelyről. A gróf Keszthelyen kétszer volt. Magyarországi em­lékeit 15 balladában dolgozza fel, ezek a balatoni irodalomnak egyetlen német termékei. Beteg­sége azonban csakhamar legyőzte erejét s utolsó éveit lelkileg meg­törve élte le, ezért felesége elvált tőle. Azok közé a német költők közé tartozik, akik magyar ele­met vittek költészetükbe. Lenau iskolájába járt s mint ilyen ra­gyogó tehetségével meszeföldön kivált. K u k u 1 j e v i c József dr. Pan­nónia állattenyésztése címen tar­tott előadásában ismertette Pan­nónia történetét, lakóit és terüle­tét a Rómaiak korában. Traján császár idejében már voltak ott nagy- és kisbirtokosok. A római birodalom hanyatlásával pusztu­lásnak indult a virágzó mezőgaz­daság és a honfoglaló magyarok csak romokat találtak. Sok volt az erdő és mocsár. A magyarok tevéket, lovakat, marhákat, juho­kat, kutyákat hoztak magukkal. Lovuk a régi szittya ló, marhá­juk a podoliai rideg marha volt. Árpád fővezér Csepel szigetén alapította az első ménest. Az ős­magyarokat lactofagoknak nevez­ték, mert lótejet ittak és lóhust ettek. A tevékről a 13. századtól kezdve nincs már említés. Tar­tottak bivalyokat, kecskéket és juhokat. Könnyű katonalovakat és kövér marhákat már ebben az időben is szállítottak külföldre. Szent István korában jöttek be hazánkba a bencések, akik szel­lemi munka mellett gazdálkod­tak is. Szent Istvántól az Anjouk koráig Pannónia állattenyésztése virágzott. Szent István a csepeli ménes tizedét a zalavári bencés apátságnak adta és ezzel meg­vetette a hires lebuji ménes alap­ját. I. Endre évenkint 50 csikót adott a tihanyi apátságnak, ez a ménes Tihannyal szemben Szán­tódon, Somogybán, csak a leg­utóbbi évtizedekben szűnt meg. Itt szilaj lovakat tenyésztettek. Voltak ménesei más apátságok­nak, prépostságoknak és magáno­soknak is. A tatárdulás durvitóan hatott a szilaj magyar lóra. A dunántúli apátságokban kiterjed­ten tenyésztettek marhákat és ju­hokat is, nemcsak gyapjút, ha­nem tejet és juhsajtot is termel­tek. Szerették a kövér birkahúst is. A 10 és U században kétféle sertést tenyésztettek főleg az apát­ságok tölgy- és bükkerdeiben. Zala megye levéltárában rendel­kezést találunk arra nézve, hogy Mogentiában, Fenéken és Keszt­hely környékén az erdőben a makkoltatásért tized jár. Élénk volt a sertéskereskedelem és vi­rágzott a sódarkészitő ipar is. Általában az állattenyésztés min­den ága virágzott ebben a kor­ban. A bandériumok nyomát már 1186 ban megtaláljuk, a főpapi bandériumokról azonban csak 1433 ban és 1498-ban találunk említési. A bandériumok felerésze könnyű, felerésze nehéz lovasság­ból állt. Tehát kétféle lovat te­nyésztettek, egy könnyüt és egy nehezet. Székesfehérváron volt a legnagyobb állatkereskedelmi góc­pont. Szarvasmarhát ekkor már nemcsak a nagybirtokokon, hanem a községekben és kisbirtokokon is tenyésztettek, voltak külön marhahajtó utak, főleg Bécs felé. A juhászat főként a havasi le­gelőkre szorítkozott. A bencés szerzetesek maguk készítették ru­házatukat, ezért selyemjuhászatot űztek. Mátyás király korában tér-

Next

/
Thumbnails
Contents