Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-05 / 152. szám
/ XIX. évfolyam 152. szám. Ara 8 fillér 1936. július 5. Vasárnap. A ti Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .....— ■: Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra E50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Háborús veszélyekkel van tele a világ... hallatszik innen is, onnan is. De most nem felelőtlen egyének hangoztatják ezt, hanem komoly államférfiak, akik alaposan mérlegelik a nemzetközi helyzetet. Vaknak, süketnek kellene lennie, aki nem látja, nem hallja azt, ami most Európában történik és igy jogos és indokolt az az ijedelem, amely elfogja Európa népeit a háborús veszélyekről szóló hirekre. Alig van ország, amelyben erős hadikészülődések nem volnának tapasztalhatók. Nyíltan Írnak erről a lapok. A háborús veszedelmeket pedig a békeszerződések rejlik magukban, mert akkor, amikor az úgynevezett békeszerződéseket kalapálták össze, tulajdonképen nem csináltak mást, mint elhintették a háborús lehetőségek magvait, amelyek másfél évtized alatt szépen kihajtottak és gyümölcsöt is hoztak. A békekötések után megalakult Népszövetség nem a népeknek békéjét célozta, hanem azt, hogy az abszolút tudatlansággal párosult rosszindulattal megvont új államhatárok időtlen- időkig változatlanok maradjanak. Azok az igazságtalanságok tehát, amelyeknek alapján föiépült az új helyzet, továbbra is uralkodjanak a világon. Elfeledkeztek a Népszövetség megszervezői arról, hogy az igazságot nem lehet úgy eltemetni, hogy az soha föl ne támadjon. Hiszen az emberiséggel egyidős az a mondás, hogy az igazat a tyuk is kikaparja. A Népszövetség semmi mást nem véd, mint a világháború után megrajzolt új határokat és azt a zsákmányt, amit a szerencsések összeharácsoltak. Hogy ezen az alapon békét teremteni lehetetlenség, azt *ma már mindenki belátja, még azok is, akik rabolt holmikat rejtegetnek maguknál és azt dúsan kamatoztatják. Épen ezért fordítanak milliárdokat védelmi célokra. Az bizonyos, hogy elérkeztünk már a huszonnegyedik órához. A helyzet elérte a feszültségnek legmagasabb fokát és minden pillanatban kirobbanással fenyeget. A szörnyű nagy feszültséget természetesen csak a revízióval lehetne levezetni. Erről azonban — tudjuk — szomszédaink hallani sem akarnak, hanem egyre csak fenyegetőznek. És a Népszövetség azzal állítaná helyre erősen megingott tekintélyét, ha minden teketória nélkül a revízió mellé állana és az igazság alapján csinálná meg Európa új térképét. Valóban érthetetlen dolog, hogy négymillió cseh, ugyanannyi szerb és valamivel több oláhnak a kedvéért állandóan puskaporos hordón táncoljon Európa csak azért, hogy 12—14 millió ember jól érezze magát és dúslakodjék abban, amit mi ezer éven át vérünk hullatásával szereztünk, műveltünk, termékennyé tettünk. Más kivezető ut pedig nincs. A semleges államok után most már az angolok és franciák javarésze is belátja ezt, de c-selekedni nem mernek. Még mindig nem akarják meggyőzni magukat, holott azt is tudják, hogy a legnagyobb győző az, aki önmagát meggyőzni tudja. Sok-sok hibáját a Népszövetség most azzal szaporította, hogy az exnégusnak szabad kirohanást engedett Olaszország el len. Pedig hát „befejezett tényekkel“ áll szemben itt isi — Nálunk, Magyarországon, most nagy szerű embervédei'mi munka folyik. Hivatalos és nemhivatalos egyé nek, testületek azon ianakoanak, hogyan lehelne a szegényeken, a nyomorgókon segíteni, hogyan lehetne és kellene az embert az igazi emberi méltóság magaslatára helyezni, az embernek nyugodt életet, bé^és fejlődés! biztosítani. Ugyanakkor más országokban irtó hadjáratokat készítenek elő, a tudományokat teljesen a háborús célok szolgálatába állítják, mert félnek az igazságtól és nem akarnak másoknak igazságot szolgáltatni. Nehéz dolog-e ilyen körülmények között megállapítani, hogy háborús veszedelmek fenyegetnek ? Könnyelműség-e háborús veszélyről beszélni ? Ezekre a kérdésekre — sajnos — csak „nem“-mel válaszolhatunk. Ellenben kötelessége mindenkinek a háborús veszedelmekre figyelmeztetni az emberiséget és követelni, hogy ezeknek a veszedelmeknek elkerülése végett lépjen minden nemzet az egyedül célravezető ösvényre, a revízió útjára. XI. Pius pápa a mozi tisztességéért. XI. Pius pápa az amerikai püspöki karhoz intézett iratában a film erkölcsi színvonalának emelésével foglalkozik. A Szentatya rámutat arra, hogy az amerikai filmgyártók maguk is tudatában vannak annak a rossz hatásnak, amelyet a helytelen irányú filmek okoznak és Ígéretet tettek arra, hogy nem állítanak elő többet az erkölcsre hátrányos filmeket, vagy olyan filmeket, amelyek az emberi törvényekbe vetett hitet megrendíthetnék. Ezek az ígéretek hatástalanoknak bizonyultak mindeddig és azért az amerikai püspökök ligát alakítottak, amelynek tagjai évenkint megújítandó fogadalommal kötelezik magukat arra, hogy nem néznek meg sohasem erkölcstelen filmeket. A Szentatya utasításokat ad arra, hogy a főpásztoroknak miként kell eljárniok a film erkölcsi színvonalának emelése érdekében. Minden egyes állam püspökeinek irodáiban nyilván kell tartani a filmeket és a hívőket időnkint tájékoztatni kell arról, hogy melyek az erkölcsös filmek, mert csak igy tudhatják meg előre a hívek, lelkiismeret furdalás nélkül, hogy mehetnek moziba. Súlyos megállapitások a pacsai petíció Ítéletének indokolásában. Közöltük, hogy a közigazgatási bíróság megsemmisítette Hu- szovszky Lajos dr. pacsai mandátumát. A bíróság ítéletéből még a következő érdekes részleteket ismertetjük: A bíróság Szabó Sándor igaz- gatótanitó és Briglevics Béla községi jegyző, bucsuszentlászlói lakósok választójogát és választhatóságát két-két évre, vitéz Szentivány János állatorvos választójogát és választhatóságát pedig 3 évre felfüggesztette, továbbá 2—2 évre felfüggesztette 12, részben nagykapornak^ részben pacsai lakósok választójogát és választhatóságát. A rendkívül érdekes indokolásban a bíróság mngállapitotta, hogy összesen 124 Bosnyák-párti 1 O P-ríAf ifolAKnr» »n nr^oborl í >9* tak szavazati joguk gyako^lásá-i ban olymódon, hogy ezeketrflfe#-) lasztókat a csendőrök OisJHgnj engedték be a s z a iv.> a^z (ó- helyiségbe. Mielőtt bomefoettek volna, a csendőrök megkérdezték tőlük, hogy kire akarnak szavazni s mikor megmondj, hogy^Bos-f nyák Andorra, a csendőrök haza küldték őket. EzeketnassMayjua tokát a bíróság Bosnyák,. Anáb szavazataihoz: száipitottata feozr' Megállapilö8^Já bköság a íibxs nyitási eljárál^ alapját!1 'oiiás hogy af'-^erötetbeff íw folyt és tizenkét olv^oriaérnyga voW, aki {lénilüíí«t ,nobnoJ Hitó'lftsiíí2£fiipí?<,ö,n9l3í ßb01‘ zatáf. Ezeket, minf.33,5^ nsd vazatokát, a HuszótfSi6^^ ‘ön leadott szavazatok szán. kellett vonni. Bósnyák a&lelobnct aóhaT lavéÍ3<iB*mga!»(ta» maxg&v 'XaönbMvgiörf ÓT3K3A5I3V ■UMBntsnnii&tiMiN szavazataihoz 136 ot számit hozzá összesen a bíróság, tizenkettőt pedig levon a Huszovszky szavazataiból, de még igy is 63 szótöbbség mutatkozik Huszovszky javára és igy a válásztási eredmény kiigazításának nem volt helye. Megállapítja a bíróság azt a tényállást, hogy feltűnő volt, hogy egyes községekben igen kevesen veitek részt a szavazásban. Ezt a választási elnökök eljárása, súlyos kötelességmulasztása és a csendőrök törvenyelle- nes közbelépése okozta. Sokan meg sem kísérelték szavazati joguk gyakorlását, mivei közhírré vált, hogy sok választót elküldték a csendőrök és nem engedték meg a szavazóheiyiségekben való megjelenést. A bíróság szerint több, mint 70 választóról megállapítható, hogy tényleg azért tartózkodtak a szavazástól, mert ilyen hírek terjedtek el. Egyes községekben csak 30 perces záróra volt kitűzve, másutt pedig záróra egyáltalán nem is volt, igy a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy ezek a törvénytelen és szabálysértő eljárások a választás eredményére döntő-befolyással voltak, tehát a választási eredményt érvényteleníteni kellett. A védelem által benyujo&eljen- peticióra vonatkozó etőtesjeisztést a bíróság nem vette. ^igy^ei^be, erre vonatkozóan a bizdr$jtás elrendelését mellőzte, miután ezek a panaszok nem adatszerűén Is nem a törvényhez előirt követelményeknek megfelelően X voU|k előterjesztve. Ezeknek rJejwébkÉft is csak akkor . Ieit. yolná jetemő- ségük, ha í bíróság a váiai>íi|s eredményének kiigazítására vonatkozó kérelmet alaposnak találja. Szabó Sándor, Briglevics Béla és SzentiVány János választójogának és választhatóságának felfüggesztése iránti ihíézkedés'ra| térvény rendelkezésén írji után ők, mint szavazafszedő > döffségi elnökök a szavaz? sím zatok és vontatott vr: ■ megsértették á förvérh gzéseket 1 sBe- figyel * a ődmö 0 'gém*;etettek 'sernnfe:-^1/! nafen visszaélései etttotoid imsilé ia&í tííö^nafa I lftilör »gjtattäg? .narliq áíz eljárás? iarifeí'usí's sb ygod VáláSzfó’ goi ö no?.:-'ki:rzhohginim kilsöt JÍoqel ibsiévyigfín A — blét- ríoiifeiQ dnshsM ygori ,?lé[ 'SÉssrrnása IßYjsrn őnisótn^8 návygsn tlov natííA rtohfeiQ — .Eynédl Monaonßißqtaajbßri bs^Oi nozíúBgiíEflijl ósynámioá ^ 8‘d»ln3rnßhsqi9}ni sb 0S9BÍO — diövavíiaé! iblöi ssuq JÍoiBlevis ygsn rrstígásf 11^*——_____
