Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-08-09 / 182. szám
XIX évfolyam 182. szám! Apa 8 fittén 1936. augusztus 9. Vasárnapi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. = =z------- Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Felébredt a magyar vidék Ki ne örülne annak a pompás, pezsdülő életnek, amely az eddig alvó magyar vidék városaiban megindult ? Ki nem érzi, hogy itt egy, eddig nem látott, csak hőn óhajtott kulturmunka megindulá sáról van szó ? A háború előtti magyar kulturélet — egészségtelenül — egyedül és kizáróan Budapestre központosult. Budapest minden vidéki tehetséget felszívott és elnyelt s hallgatásra kénysze- ritette a vidék kulturéletét. Vidéki városaink nagy faluk maradtak, a magyar falu szépségei nélkül, a magyar falu sajnálatos elmaradottságával, szellemi mozdulatlanságával. Nemzeti kul- turéletünk Budapest kizárólagos szellemi egyeduralma következtében kerüli oly gyorsan a romboló, a lélektelen, idegengzeliemü közúti sajtó befolyása alá s vetette le lassankint zamatos, magyar népi jellegét, hogy felöltse az idegenek által behurcolt erkölcstelen nemzetközi látszatműveltség harlekim- ruháját. Budapesten lett idegen szelleművé politikai, gazdasági, irodalmi, művészeti és — mondjuk ki, — erkölcsi életünk is s ezt az áíkos nemzetroníó álmti- veitséget „sugározta“ az idegenszellemű sajtó vidékre, iskoláinkba és legeldugottabb falvainkba is. Mindenki, elsősorban az elhódított vidék, meg volt győződve, hogy ez a kulíura a magyar kultúra s az a lélek, amely ezt a kultúrát táplálta, a — magyar nemzeti lélek. A fővárosból a vidékre — néha meghívásra — leránduli álnagyságok az „igazi művészeiről és irodalomról“ tartott „előadásaikban“ valósággal lecsepüllék a vidéknek esetleges nemzeti és népies irodalmi megmozdulásait s e mozgalmak vezetőit ott helyben kigúnyolták, — „irodalmi csendbiztosok“-nak csúfolták őket. E sorok írójának is kellett eleget hallania, amikor egy, most idegen megszállás alatt nyögő nagy- kulturáju magyar városban szembe mert szállani az idegenszeliemű kultúrát magasztaló fővárosi irodalmi, művészeti „nagyságokkal“ 8 az őket csak divatból, erőltetett modernségből tömjénezők csoportjával. Az összeomlásnak, a forradalomnak s a bolsevizmus- nak kellett jönnie, hogy észhez- térjünk és rádöbbenjünk szellemi nincstelenségünkre s úgynevezett nemzeti kultúránk és a budapesti kulturszellem igazi mivoltjára. Szekfű Gyulának és másoknak szinte durva igazmondására volt szükség, hogy rájöjjünk nemzeti kultúránk idegenszelleműségére és a magyar vidék teljes müveletlen- ségére. ■ Hála Istennek, a magyar vidék felébredt. A magyar városok életerejük végső megfeszítésével or- szággá-világgá kiáltották, hogy van élet, kuliurélet még a vidéken. A magyar városok ünnepi hetein és játékain táriák föl nemcsak az áldott magyar föld ízes és illatos termékeit, de a vidék és a magyar falusajáíos magyar kultúráját is az egész magyarság szine előtt. A gyöngyösbokréták, ünnepi játékok csodás szinpom- pájú és művészi nívója bebizonyította, hogy van még magyar kuliurérzék és tehetség, érdeklődés és áldozatkészség. Ezek a vidéki városi ünnepi hetek és játékok ismertették meg a más vidékről jöttékkel, az oda- özönlő idegenekkel a magyar föld és nép őserejét s ezek vitték az igazi magyar kultúrái az eddig alvó, műveletlen vidéknek, a magyar vidék kultúrára szomjas népének. Kezdtük látni, hogy nem Zalaegerszeg város képviselőtestülete vitéz Tamásy István dr. h. polgármester elnökletével pénteken délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen közepes számban jelentek meg a tagok. Napirend előtt Deutsch Hermán szólalt fel egy házátalakitási ügyben, majd vitéz Tamásy István dr. bemutatta a közgyűlésnek az új m. kir. városi orvost, Deli Károly dr-t., aki munkáját azzal kezdte meg, hogy Németh János dr.-ral együtt csirájában fojtotta el egy tífuszjárvány veszélyét. Közölte a h. polgármester, hogy Deli dr. a közérdeket és az adózók érdekeit szeme előtt tartva igyekszik a város közegészségügyét szolgálni. J á n Ferenc felszólalásában szóvá tette, hogy a MABI és az OTI vidéki városokban bérházakat akar építeni. Az a véleménye, hogy ezeket a pénzeket olcsó kamatozás mellett kölcsönképpen kellene nyújtani magánosoknak, hogy azok régi házaik helyén új modern bérházakat építhessenek. Indítványt nyújtott be, hogy az alispán utján kérjék a belügyminisztert, hasson oda, hogy a magánosok ilyen kölcsönöket kapjanak. Kérte, hogy a képviselőtestület támogassa ezt az indítványt. A h. polgármester közölte, hogy az indítvány a következő gyűlés tárgysorozatára kerül. A belügyminiszter költségvetési leirata. Szilágyi Mihály főszámvevő iscsak Budapest létezik, kezdtük érezni, hogy van magyar lélek s ez a vidéki, most éledő kultur- központokból származik. Kezdlük megismerni hazánknak eddig ismeretlen, dúsan termő különböző tájait s most... most kezdjük érezni, hogy, — ha még nem is emelkedtünk mint vidék a műveltségnek arra a fokára, emelkednünk kellett v offci, — van erőnk s a magunk pejével még nemzeti kuliuréleteí is teremthetünk. Felébredt a magyar vidék, megindult a magyar városok kulíur- éiete, kialakulóban van, legalább is csirában az a magyar szellem, amely a lelkében és szellemében magyar, sajátos ízű és színű, zamatom nemzeti kuuuréietei van hivatva teremteni és az egész magyar nemzetnek közkincsévé I tenni. mertette ezután a belügyipiniszter leiratát az 1936. évi költségvetés megállapításáról. A pénzügyi bizottság javaslata, hogy a leiratot vegyék tudomásul, de küldjenek ki bizottságot, amely memorandumban ismerteti a minisztér előtt a város helyzetét és panaszait. Á r v a y László dr. szólt a javaslathoz. Sajnálja, hogy a miniszteri leiratból az a burkolt vád csendül ki, mintha a képviselő- testület nem állott voina feladata magaslatán és ennek hibája volna a 82 százalékos pótadó. A leirat első, erre vonatkozó megállapítása, hogy a képviselőtestület a költségvetési hitelkereteket túllépte és az ebből származó hiányok fedezetéről nem gondoskodott. Ezzel szemben ő állítja, hogy 1930 óta a képviselőtestület nem szavazott meg semmit fedezet nélkül. Ellenben a város vezetősége felhatalmazás és fedezet nélküli kiadásokat teljesített, s ezeket a képviselőtestület utólag sem hagyta jóvá, mert nem vállalta a felelősséget. A második miniszteri vád, hogy a költségvetések irreálisak voltak. Az a véleménye, hogy a képviselőtestületnek nem feladata a költségvetések számszerű helyességét vizsgálni, elvégre a testület nem hitte, hogy esetleg a valóságnak meg nem felelő adatokat hoznak eléje. Emlékeztet arra, hogy 1928-ban, amikor a pótilletményeket megszavazták, majd 1929-ben a költségvetési javaslatok az 50 százalékos pótadón alul maradtak. De már 1 1929-ben kitűnt, hogy ez nem reális, mert még abban az évben 35 százalékos pótköltségvetést hoztak a gyűlés elé. Mikor a villanyügy a képviselőtestületben kételyeket támasztott, akkor a képviselőtestület törekedett a legteljesebb realitásra. Ezért tagadták meg a pótilletmények megszavazását is, s arról nem tehetnek, hogy a felettes hatóság visszaállította. 1931-ben az új főszámvevővel ismét igyekeztek reális költségvetést készíteni és készítettek is 93%-os pótadóval. Csak hogy ez a magas adó nem folyt be, s ezért a későbbi években nem lehetett ezt a műveletet folytatni. A helyzet tehát az, hogy a képviselőtestület nem hibás az irreális költségvetésekben. A felszólaló ezután azt fejtegette, hogy a miniszter közegei nem ismerik a villanyügyet, ezért a leiratban hibás megállapítások vannak a villamos üzemmel kapcsolatban is. Mindezekről a felügyeleti hatóságot tájékoztatni kell, de arról is, hogy a város adózói a 82 százalékos pótadót nem bírják el, tehát a kormány támogatását kell kérni. J á n Ferenc csatlakozott az előtte felszólaló véleményéhez, s rámutatott, mennyi hiba történt a villanyügyben. Az egyik hiba, hogy a szakértő, akinek 20 ezer pengőt fizettek, később érdekeltnek bizonyult. Hiba, hogy előzőén olcsó villanyról beszéltek, azután drágább lett. Hiba, hogy az építést 650 ezer pengőre tervezték, s lett belőle ötnegyed millió. El kell követni mindent, hogy a város jobb helyzetbe kerüljön. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármester: Maga is fontosnak tartja, hogy a belügyminisztert tájékoztassák a város helyzetéről, Bejelentette, hogy Bődy Zoltán alispán megígérte támogatását, hogy a város állami segítséget kapjon és közben fog járni a villanyügynél is. A miniszteri leiratot ezután tudomásul vették, a memoiandum- szerkesztő bizottságba pedig Ár- vay László dr,, Kovács Károly Wollák János dr., László József és Zsidó Sándor dr. képviselőtestületi tagokat, valamint a h. polgármestert, a főügyészt és a főszámvevőt küldték ki. Tudomásul vették azt a miniszteri leiratot is, amely a városi tisztviselők normálstátusát megállapítja. Takarékossági bizottság. A h. polgármester tett ezután javaslatot, hogy tanácsadó szervként állítsanak fel takarékossági, bizottságot, mert a város szanálását megkönnyíti, ha egy kisebb bizottság állandóan foglalkozhatik a felmerülő ügyekkel és javaslatokat tehet a takarékossági intézkedésekre. Zalaegerszeg képviselőtestülete megalakította a takarékossági bizottságot. Memorandumban ismertetik a belügyminiszter előtt a város helyzetét.
