Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-07 / 180. szám

1936 augusztus 7, ZaJamegyei Újság 3., Látogatás a zalaegerszegi „Szeretetházban“. hogy a Balatonvidák táji szépsé­geit, népművészetét s!b. bemutat­hassa. A kirándulások sorrendje a köveikezű: Augusztus 9 én Keszthely— Kaposvár—Pécs (útiköltség kb 10 P), 12-én Keszthely—Zalaegerszeg —Göcsej (útiköltség 4 P), 13 án Keszthely — Veszprém — Zirc— Csesznek (útiköltség 6 P), 14-én Keszthely— Tihany—Balatonfüred (hajón, útiköltség 5 P), 15-én Keszthely—Tátika —Sümeg—Rezi (útiköltség 2 P), 16-án Keszthely —Pápa—Pannonhalma (útikölt­ség 6 P), 17 én Keszthely—Szom­bathely— Kőszeg—Ják (útiköltség 7 P). Égy később meghatározandó időpontban Zalavár, Zalaapád, Lebujpuszta és Fenékpuszta van tervbevéve. A kirándulásokon a vezetőség vendégeket is szívesen lát a rész­vételi dijak lefizetése ellenében. Az egyes kirándulások csak kellő számú jelentkező esetén (legalább 26) tarthatók meg. Jelentkezés és az útiköltség előzetes lefizetése Keszthelyen, a Nyári Egyelem irodájában, Gazdasági Akadémia, II. em. 33. Óvadék ellenében szabadlábra kerültek a házbeomlás gyanúsítottjai. Budapest, augusztus 6, A tábla ma döntött végső fokon abban, hogy szabadlábrahelyezhetők-e a Rákóczi-uti házbeomlás miatt le­tartóztatott Halom István igazgató és Enyedi Béla mérnök. A tábla úgy határozott, hogy Halom 1st' zánt 50 ezer pengő, Enyedi Bélát 25 ezer pengő óvadék ellenében szabadlábra helyezi. A védők az óvadékot letették és így a gyanú­sítottak elhagyhatták a fogházat. Rendelet a cipész­ipari személyzet munkaidejéről. A hivatalos lap az iparügyi miniszter rendeletét közli, amely kimondja, hogy a cipész-, csiz­mád a- és papucsos iparban al­kalmazott ipari személyzet való­ságos munkaideje 24 óra alaít 8 óránál, egy-egy héten 48 óránál hosszabb nem lehet. Ha valamely üzemben köznapon nyolc óránál rövidebb idő van megállapítva, más köznapokon a munkaidőt legfeljebb kilenc órára, ha pedig egy köznapon szünet van megál­lapítva, más köznapon a munka­időt legfeljebb tiz órára lehet fel­emelni. A munkaidő azonban ezekben az esetekbon sem lehet több heti 48 óránál. A rendelet intézkedik a rendkívüli munka- torlódás esetén szükséges munka- időmeghosszabbitásról, továbbá arról, hogy a túlmunkát a mun­kaadó a rendes munkaidőre meg­állapított munkabérnél legalább 25 százalékkal köteles magasabban díjazni. A Wlassics-ulca 56. szám alatt működik a „Városi Szeretetház“, amely azelőtt „Városi Szegény­ház" nevet viselt. A névnek meg­változtatása helyes dolog voll, mert a „Szeretetház“ mégis csak méltóbban fejezi ki az intézmény­nek célját és tevékenykedését, mint a „Szegényház“. Igaz, a név mellékes ; ámde a közönség előtt is, az ápoltak előtt is sokkal ro­konszenvesebb a „szeretet“, mint a „szegény“ szó. A Szeretetház- nak egyik öreg lakója mondotta, hogy sokkal nyugodtabban érzi ott magát, amióta a névcsere meg­történt, bárha azelőtt is ép úgy érezte a város gondoskodását, mint ma. Czobor Mátyás polgár- mester mondotta annak idején, hogy a házban szegények laknak ugyan, de mivel ott a szeretet jegyében munkálkodnak, legyen az intézmény neve Szeretetház. A Szeretetház valamikor major voll, de megfelelő átalakítások u án kellemes otthonuk lett azok­nak, akikei a város gondozásába vett. Érdemes egy kicsit széttekin­teni a Szeretetház tájékán és be­pillantani annak működésébe. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy példás rend és tisztaság uralkodik ott. A város nagy gon­dot fordít arra, hogy az intéz­ménynek külső képe is kifejezze azt, amit a név magában hord: a szeretetet. Nem elhanyagolt, nem ülött-kopott, hanem példásan gon­dozott épület az. Négy részből áll az egész. Az utcára néző nyugati szárnyban van a csinos és nagy látogatottságnak örvendő kápolna és az apácák lakosztálya. Az ehez csatlakozó déli szárnyban helyez­ték el a konyhát, kamarát, az ét­kező helyiséget, amely egyben nappali tartózkodó helyök az ápol­taknak. Ott van a ruhatár is. Az északi rész, a melynek két ablaka szintén az utcára nyiiik, a hálő- és betegszobákat, valamint a für­dőszobái foglalja magában, mig a keleti oldalon levő kisebb épület­ben a nagy konyhának és mosó- konyhának adtak helyet. Középen van a tágas, árnyas udvar, ame­lyet virágágyak díszítenek. A vá­—— — rosi kertészetnek van gondja arra, hogy kora tavasztól késő őszig nyitnak ott a virágok, az apácák pedig féltő gonddal ápoiják a szebbnél-szebb virágokat. Úgy az udvar, mint az összes helyiségek ragyognak a tisztaságtól. Most 13 férfi és 14 női lakója van a Szeretetháznak s gondozá­sukat Cser M. Círilia főnöknő ve­zetésével 3 kedves nővér végzi. Úgy a férfiaknak, mint a nőknek külön háló- és külön betegszobáik vannak. Ha az időjárás megen­gedi, az ápoltak az egész nappalt a virágos udvaron töltik. De a háló- és betegszobában mindig marad egy-egy, akiket koruk, be­tegségük ágyhoz köt. Minden munkát az apácák vé­geznek. Ők takarítják az összes helyiségeket, suurolják a padlói, mosnak, alsó' és felsőruhát egya­ránt, főznek, ápolják a betegeket. Természetes azonban, hogy a munkát megosztják : Amália nő­vér főz és kezeli az élelmiszere­ket, Fulgentia nővér a férfi-, Er­zsébet nővér a női osztályt gon­dozza, a főnöknő vezeti a szám­adásokat, de különleges munká­juk mellett segítenek egymásnak is. Igen csekély az a munka, amit egy egy egészségesebb ápolt vé­gezhet. Legfölebb söprögetnek, zöldséget, burgonyát tisztogatnak. Azonban nemcsak a Szeretetház lakóit kel^ellátniok, hanem vezet­niük kell a nővéreknek a Népkony­hát is, ahonnan nyáron 80-100, télen pedig 180—200 „külső“ szegény hord ebédet. így a kedves nővé­reknek nincs egy percnyi szabad idejük sem. De, ha volna is, azt is csak munkával tölthetik. A férfi ápoltak között legidő­sebbek: Gelits Imre, aki 1848- ban ás Kluger Lipót, aki 1852- ben született. A nők közül Mé­száros Istvánná Győrfaívi Anna 1846 ban, Orbán Józsefné Cinke Erzsébet 1852 ben született. Az ápoltakra naponkint 2 dg zsírt és 40 dg kenyeret, a kül­sőkre 1 dg zsírt és 20 dg kenye­ret számítanak. Az élelmiszereket természetben a város szállíttatja a főnöknő kimutatásának megfe­lelően, a természetben nem szál- lithatókat készpénzen szerzi be a főnöknő. Hízott sertéseket is szál-- lit a város. A múlt télen három hízott sertés jutott a Szereteíház- nak 200, 220 és 300 kg-os tisz­taságban. Ezek természeteses nem fedezték a zsirszükségletet, mert a fentiek szerint 500 kg-nál több zsírra van szüksége a Sze- reíetháznak és Népkonyhának. Az utolsó egy év alatt 46800 ebéd- adagot osztottak ki, az ápolási napok száma 9855 volt. A szeretetházi ellátást illetően közlünk egy februári heti étlapot. Reggeli: vasárnap kávé, a többi napokon tej. Ebéd : vasárnap: húsleves koc­katésztával, székelykáposzta ser« téshussal, hétfő : bableves, para­dicsomos burgonyafőzeiék sertés­hússal, kedd: korhelyleves füs„ augusztus 15-én nyiiik meg az Arany Bárány épületben, Gyarmati cég mellett. Oégfula|ci@nos: Brandi László

Next

/
Thumbnails
Contents