Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-02 / 176. szám

1936 augusztus 2. Zalamegyei Újság 3. V. Az abszolút versenyben első lett a Betyár (KJC), második a Rabonbín (KMJC). A verseny után este ünnepélyes vacsora és yacht-bál keretében hirdették ki a részletes eredmé nyékét és ad a át Svaslics Gézáné a nyerteseknek a tiszteletdijakat. A versenyre egybe^yült vitorlázó­kat a vendéglátók részéről Svas- tics Géza KYC elnök üdvözölte szép beszédben. Ugrón Gábor dr. a Királyi Magyar Yacht C ub és a Viiorias Yucbt Szövetség üd­vözletét tolmácsolta, majd pohár- köszöntőjében rámutatott arra, hogy a magyar tenger legrégibb vitorlázó és csónakázó egyesülete, a Keszthelyi Yacht Club, ezzel a nagysikerű versenyével, hibátlan rendezésével és felejthetetlen ven­dégfogadásával igen sok sportba­rátot szerzett magának. A vacsora folyamán Gárdonyi Lajos dr. h. biró a város részéről emelkedett szólásra. A keszthelyi vitorlásmúlt emlékeiről festett élénk képet. A Keszthelyi Yacht Club ezzel az újabb versenyével az idei ver­senyévadjának szép sikereit gya­rapította. Szervező erejéből, élni- akarásából a másik keszthelyi sportegyesület is csak tanulhatna. B. Az idő mutatja, mi az igazság. Ha visszaemlékezünk élelünk folyamára, számos olyan dolog jut eszünkbe, ami hirtelen feltűnt, amihez nagy reményeket fűztünk, de amilyen hirtelen jött, olyan - hirtelen el is tűnt. Ugyanezt ta­pasztalhatjuk a mezőgazdaságban is. Hány olyan varázsszert, hány olyan csodagépet gyártottak és ajánlottak, aminek ma már a ne­vét sem tudjuk, A gazdáknak közismert konzervativizmusa jő vé­dekezés az ilyen múló találmá­nyok ellen, sok felesleges kiadás­tól óvja meg őket. Ezzel szemben azonban vannak nem kis számban olyan találmá­nyok, olyan szerek és eljárások is, amelyek kiállották a legszigo­rúbb bíráló, az idő kritikáját is. így ma már több mint fél évszá­zada annak, hogy a legelső mű­trágyát, a szuperfoszfátot, Ma­gyarországon először alkalmazták és azóta is — eltekintve egyes, háború, vagy válság okozta vissza­eséstől — a szuperfoszfátfogyasz- tás állandóan emelkedik, nemcsak külföldön, hanem hazánkban is. Az egész világon évente több mint 115 millió métermázsa szuperfoszfátot szórnak el, ami annak a bizonyítéka, hogy a szu­perfoszfátot az egész világon megbecsülik, mert ismerik annak termésfokozó hatását. Magyaror­szágon is a szuperfoszfát az, amely, mondhatnánk, hazánk min­den talaján egyformán beválik. Használja nagybirtokos, kisbirto­kos egyaránt, sajnos azonban, még igen messze vagyunk attól, hogy a külföld hatalmas műtrágya­fogyasztását még csak meg is kö­zelítsük. Az idei jótermés lehetővé teszi, hogy a magyar mezőgazdaság jobban felkarolja a műtrágyázást, az elmúlt évek visszaesése is in­dokolja, hogy megadjuk a talaj­Tapolca, julius 31. Korábban foglalkoztunk a di- szeli bazaltbánya üzembehelyezé sének ügyével. Megirtuk, hogy a milliós beruházások kihasználat­lanul porladoznak, pusztulnak, a munkások kereset nélkül nyomo­rognak, holott a Máv*nak éven- kint nagy mennyiségű kőre, ka­vicsra van szüksége, amit drágán kell megvásárolnia. Pedig amíg a di8zeli bánya üzemben volt, sike­rült a vagónonkinti 56 P-ős ára­kat 28 P-ig leszorítani. Már pe­dig az ország közszükségletét fi­gyelembe véve, az árdifferencia milliós megtakarítást jelentett. Esterházy Móric grófnak, a ta­polcai kerület országgyűlési kép­viselőjének hosszas utánjárás so­rán sikerült elérnie azt, hogy a kereskedelmi minisztérium utasí­totta a Máv. igazgatóságát a di- szeli bányája üzembehelyezésére, akár albérletbeadás utján is. A Máv. igazgatósága hosszas tárgyalások után julius 28 ára versenytárgyalást hirdetett a bánya­üzem bérbeadására, illetve al­Szombathelyen megjelenő Vas­vármegye cimü laptársunk kedves riportot közöl Dénesfáról. A cik­ket az alábbiakban közöljük: József főherceg 1910-ben Irak­ban utazott Keleten és eljutott Mosszulba, Irak fővárosába is, ahol megismerkedett az ottani állami élet előkelőségeivel. Ott került szemei elé a kis Khayatt Wadih Nematullah nevű fiúcska, aki csillogó fekete sze meivel, roppant, feltűnően éles eszével megragadta a főherceg figyelmét. A kisfiú atyja állam- titkári rangban előkelő ur volt, az egész család kifogástalanul beszélt franciául, már a kisfiú is. Ez természetes is, hisz a kisfiú családja Irak legelőkelőbb arisz­tokrata családja volt, márvány palotában laktak óriási vagyon­nal . . . A királyi herceg szóba hozta, hogy az eszes gyereket Európában kellene taníttatni, ő elhozná vele szívesen Pestre . . . És igy lön. A kis Khayat Wa­dih Nematulah eljött a királyi herceggel Pestre, Magyarországon járta a gimnáziumot, megtanult nak azt a fontos növényi táp­anyagot, amit a kalászosokkal évente nagymennyisében kivo­nunk és ami a buzakivitel révén a magyar mezőgazdaság részére véglegesen elveszett. haszonbérbeadására. A pályáza: eredményes volt, mert öt ajánlat érkezett be a határidőre. A pályá­zók a következők: 1. Zalahalápi Bazaltkőbánya Rt., mint a Pesti Kereskedelmi Bank vállalata, 2. Csúcshegyi Bazaltkőbánya Rt. ne- mesgulácsi cég, 3. Zimmer és Frank mórágyi bazaltkőbánya- tulajdonosok, 4. Horváth Antal badacsonytomaji lakós, a Bada­csonyi Bazaltbánya Rt. bányafel­ügyelője és 5. Stephanek József vállalkozó, keszthelyi lakos. Az ajánlatok átszámítása után fog a Máv. igazgatósága a keres­kedelmi minisztérium kiválasztása alapján a legelőnyösebb ajánlat­tevővel szerződést kötni. A versenytárgyaláson a diszeli közbirtokosság Szabó Gyula, Al­brecht Rudolf és May Mátyás ki­küldöttekkel képviseltette magát. A küldöttség kérelmet intézett az illetékes tényezőkhöz aziránt, hogy a szerződést az általuk legjobb­nak talált pályázóval mielőbb kös­sék meg, hogy a munkások még a tél előtt keresethez jussanak. magyarul, de hamarosan az ara­bon és francián, angolon kívül németül is perfektül beszélt. A pesti egyetemen közigazgatási doktor lett, vele parallel jogot tanult és hamarosan jog- és ál­lamtudományi doktor. Időközben gróf Cziráky József dánesfai birtokára került, ahol korábban, mint a kis grófok ne­velője, de már évek óta, mint titkár működik és nagyra becsüli mindenki, nemcsak a grófi csa­lád, de mindenki, aki ismeri és vele érintkezik. Müveit, úri, előzékeny és kor­rekt, nagy tudással és költői te­hetséggel. Elbűvölő meséket hozott vele gyermekkori emlékeivel hazájából, Irakból Bagdadból, Mosszuból... Gyermekkori reminiscenciák... emlékek, képek, hangok és sut­togó, titokzatos keleti bűbájos mesék. Ezernyi dolga közepette is rá­ért irogatni és egyszerre csak itt állt egy kiforrott költő, egy arab aki arab gondolatait, arab érzel­meit és lelki képeit magyarul írja, tiszta zamatos irodalmi magyar­sággal. És a nagylehetségü grófné, Cziráky Józsefné grófné, Andrássy Ilona, aki maga is művész, író és polyhlstor, minden tekintetben biztatta és lelkesítette a költőt, aki már csak roppant szerénysége miatt sem akart a nyilvánosság elé lépni. Összehozta őket egyik buda­pesti főúri kulturszalonban Arányi Emillel, a nagytehetségü zeneköl­tővel, aki az Operaháznak sok éven át dirigense, majd igazga­tója volt, aki hosszú éveken át a nagy német operaháznak élén állt, akinek már több alkotását előadták Operában, (Ködkirály, Monna Wanna, Ave Maria stb.) kapva kapott a lenyűgözően ér­dekes és csodálatosan szép köl­teményen, amelyet Khayatt Wadih adott neki olvasásra. — Ezt a jó Isten is operának teremtette 1 — Mondotta azonnal Ábrányi és hozzá is fogott azonnal. Lejött Dénesfára, ahol a gróf Cziráky család vendége volt egész nyáron át a múlt évben, reggeltől estig dolgozott, fanatikus hittel és rajongással, éjjel kelt fel a csendes palotában és eljátszotta az eszébe jutott motívumokat és papírra vetette.,. Csak a dénesfai éjjeliőrök a megmondhatói, hogy hányszor látták és hallották a mestert éjjel is dolgozni. Majd visszament Pestre és ott is folytatta. És ma, nyílt titok, hogy a m. kir. Operaház elfogadta művét és a télen előadják, de hamarosan követi a bécsi operai előadás is, majd nemsokára a film is kapva kap utána. Tegnap este 10 órától éjjeli 1 óráig a grófnő meghívására lapunk egyik nagyrabecsült barátjának szerencséje volt a műremek rész­leteit meghallgatni Dénesfán. A mester adta elő, a szerző magya­rázta. Átszellemült arccal lapozta a kottát Khayatt Wadih dr. Ábrányi és Khayatt Wadih dr. két név, amelyet nemsokára hal­lani fogunk. Világsiker lesz. Csak az Ember Tragédiáját és Faustot lehet ehez a hatalmas műhöz ha­sonlítani. Német fordítása is készen áll a bécsi opera számára. Nem ki­sebb fordító irta át, mint Mohácsy Jenő dr., aki a Tragédiát is oly művészien ültette át csak nem régen. Az opera cime: A táncoló Dervis. Teljesen keleti motivumu, csodálatosan keleti zene és keleti szöveg... nem csak zseniális, nem csak remek opera, de oly érdek- feszitő mindvégig, hogy hamaro­san egyik legkiválóbb filmalkotás esz. És a két szerző 1... Micsoda csodálatos 1 Lászlófalvi Ábrányi Emil írja a százszázalé­kos keleti zenét és az arab Kha­yatt Wadih dr. a magyar költe­ményt... r A diszeli MAII bazaltbánya üzembehelyezése. Magyar zeneszerző keleti zenéjéből és arab költő magyar verséből született „A táncoló Dervis“. augusztus 15-én nyílik meg az Arany Bárány épületben, Gyarmati cég mellett. Cégtulajdonos: andl László

Next

/
Thumbnails
Contents