Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-29 / 172. szám
2. Zalamegyei Újság i936. juhus 29, Szeptemberben megkezdődik az öregségi biztosítás. Villamos és mentőautó összeütközése. Budapest, Julius 28. Ma reggel a Bécsi-uton egy villamos elkapott egy mentőautót és azt nekivágta egy másik villamosnak. A mentőautóban íiiő Szederkényi József dr. orvos és Tóih Pál ápoló súlyosan megsebesültek, a villamos utasai közül pedig ketten könnyebb sérüléseket szenvedtek. Balatongyörök idegenforgalma. Balatongyörök azok közé a kevésszámú szerencsés fürdőhelyek közé tartozik, amelyek azzal dicsekedhetnek, hogy idegenforgalmuk mérlege a rossz balatoni idény dacára is jóval kedvezőbb az előző évekéinél. A falu tele van nyaralókkal, minden kiadó lakás foglalt. Egyetlen balaton- parti fürdő, amelyik megtelt. Julius 26-ig 550 nyaraló jelentkezett a község idegenforgalmi nyilvántartójánál. Tavaiy ilyenkor talán 450—460 vendég nyaralt csak Balalongyörökön. 39 osztrák, 3 jugoszláv, 1 lengyel, 2 csehszlovák és 5 német tarkítja a névsort. A kis üdülőtelep látogatói általában a magasabb társadalmi állásúak közül verbuválódnak. Egy- pár nevet is említünk : vitéz Bé- késsy Rudolf ezredes, r Petróczy István ezredes, Kiss Árpád ny. alezredes, Sziivássy Rezső ny. százados, Nádudvary-Győry Lajos máv. műszaki tanácsos, Bálint Sándor vegyészmérnök, Tasnády János gépészmérnök, Szinay Nándor ny. főbíró, Tarlós Vilmos mérnök, Tas István máv. főmérnök, Zsaskovszky József tanár, Rajky Ferenc ny. máv. felügyelő, Kőrös László m. kir. szabadalmi biró, Rébay László pénzügymin. számv. főtanácsos, vitéz Szende Ferenc a m. kir. Operaház örökös tagja, Bálint Géza tanár, Tompa Ferenc dr. egyetemi m. tanár, Guelmino József tanár, Mezey Zoltán ny. alezredes, Kaunz János ny. altábornagy, Hoór Károly dr. min. osztálytanácsos, Zilahy-Kiss Jenő dr. alpolgármester, SoÓ3 Gyula ny. postafőigazgató, Veress László százados, Scheffer Béla pénzügyi tanácsos, Gulden Richard jószág kormányzó, Habina Vilmos tábornok, ifj. Duffek Mihály tanár (Budapest), Zentay Gyula mérnök (Rákosszentmihály), Gergely Ferenc (Pápa), Jancsilz Henrik gímn. tanár (Sopron), Cseriinka Jenő polg. isk. igazgató (Vecsés), Csoknyay Lipól polg. isk. igazg. (Kapuvár), Almássy Géza máv. főintéző (Rákospalota), Hóss Nagy Lajos főmérnök, Csekey Sándor főjegyző (Kazár), Kormány Géza gyógyszerész (Fehérgyarmat). Ormos Károly polg. isk. igazgató, Heppner Antal dr. tanár (Győr), Tóth János városi főmérnök, Lé- kay (Lingauer) Albin volt orsz. gy. képviselő, főszerkesztő (Szombathely). Itt említjük még meg, hogy a napokban Balatongyörökön járt a kereskedelmi minisztérium vasut- ügyi bizottsága és a vasúti átjárók ügyében tartott helyszíni szemlét. Hölgyek) Szép és tartós frizurát VERASZTÓ hölgyfodrász készít Wlasaics és Petőfi utca sarok. A magyar szociálpolitika szeptember havában nagyfontosságu határállomáshoz ér. Szeptember elsejével ugyanis megnyílik az elméleti és gyakorlati lehetősége annak, hogy a jogosultak öregségi járulékot kapjanak. Az 1928.XL. t.cikk, vagyis az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság biztosításáról szóló törvény alapján az Országos Társadalombiztosító Intézet ugyanis bizonyos törvényes előfeltételek fennforgása esetén járadékot ad az öregeknek, a rokkantaknak, az özvegyeknek és árváknak. A törvény értelmében öreg az, aki a 65 ik életévét betöltötte. Az a biztosított személy, aki a 65-tk életévét betöltötte, öregségi járadékot kap, ha 400 héten keresztül állott biztosításra kötelezeti munkaviszonyban, vagy önként biziosiioit volt. Az öregségi törvény 1929 január elsején iépett életbe. 1929. január 1-től 1936. szeptember 1-ig szaladhatott !e elsőidben az a 400 hét, amely az öregségi járadék nélkülözhetetlen előfeltétele. Természetes dolog, hogy a 400 hetes biztosítási jogviszonnyal 1936. szeptember 1 én nagyon sokan nem fognak rendelkezni. Ez az idő tartam csak azoknak fog rendelkezésre állani, akik 1929. január 1 óta szakadatlanul dolgoztak. Amint azután az idő előrehalad, peregnek az évek és a hónapok, mind többen és többen lesznek olyanok, akik 400 hetes biztosítási munkaviszonnyal rendelkeznek és mind többen és többen lesznek olyanok, akiknek 400 hélnél több munkaviszonyuk lesz. A 65-ik életév betöltése előtt senki nem kaphat öregségi járadékot. Hiába van tehát valakinek akár 500 befizetett hete is, öregségi járadékot semilyen körülmények között nem kaphat. Ha valaki 400 hét biztosítással rendelkezik, be kell várnia azt az időt, amíg 65 éves lesz. Akár dolgozik, akár nem dolgozik a közbeeső időben a biztosított, mihelyt a 65, évét elérte és a 400 hete megvan, öregségi járadékra jogosult. Viszont hiába 65 éves valaki és nincs 400 biztosítási hete, öregségi járadékot nem kaphat, dolgoznia keil tovább, akár 70 éves koráig, hogy a 400 hete meglegyen és igényjogosult lehessen az öregségi járadékra. A 65 éves életkor és a 400 hetes biztosítási munkaviszony között olyan szoros a kapcsolat, mint a tüdő és a lélegzet között, egyik sincs a másik nélkül. Az öregségi járadékkal kapcsolatosan nem elég az, ha valaki 65 éves, az sem eiég, ha valakinek 400 hetes biztosított, várakozási ideje van ; az öregségi járadékot kérni keli. Mert, ha valahol, úgy az OTI val kapcso- laiosan igaz az, hogy „néma gyereknek anyja se érti a szavát“. Akik az öregségi járadékra igényt tarlanak, azt szóval, vagy Írásban, személyesen vagy megbízott utján is bejelenthetik. A bejelentésre az a kerületi pénztár igényjogosult, melynek területén legutoljára a biztosított dolgozott. A bejelentésnek fel keli tüntetni a részletes személyi adatokat (nacionálé) és csatolni kell hozzá a születési bizonyítványt. Iák mögül felkelők puskája szórja a halált. Bombavető repülők cirkálnak a légben és tankszörnyetegekből kinyúló ágyucsövek tartják ideig-óráig sakkban az arab törzseket. Az angolok uralmon maradása egy percig sem kétséges, csak arról lehet szó, hogy meddig húzódik a harc. Bármekkora is a lázadók szívóssága, dühe és elkeseredése, a technikai főlény ellensúlyozására — a meglévő csekély fegyverekkel együtt — ezek aitulajdonságok vajmi keveset érők. Ezt a válságos helyzetet mindössze egy ember tudná sikerrel megoldani, ha élne : Lawrence ezredes, az Intelligence Service, az angol titkos szolgálat nagyhírű tisztje, „Arábia koronázatlan királya“. Amig ő élt, addig az arab lázadások inkább lokális jellegűek voltak, mert páratlan ésszel, hihetetlen akaraterővel rendelkező és semmitől visz- sza nem riadó katona volt, aki annyira ismerle az arabokat, hogy saját bevallása szerint néha inkább arabnak, mint fehér embernek érezte magát. Ezt a „Böl- cseség hét pillére“ cimü művében ismeri be, amely a világháború aiatti törökellenes arab lázadás hiteles története. Lawrence azonban meghalt és hogy mennyire nem sikerült helyére ezideig megfelelő utódot találni, azt,ra történtekből tisztán láthatjuk. Ő volt az, aki a sivatag fiait angol pénzzel és angol katonai segítséggel megszervezte. Száz és száz veszély között éveken keresztül rótta az égető nap és perzselő homok és izzó kőtengerek országát és személye szuggeszíiv erejével összefogásra bírta az egymással állandóan vi- szálykodó arabokat és a laza kötelékben élő és a hadviselés elemi szabályait sem ismerő törzsek fegyveres erejét reguláris csapatokba szervezte. Az arabok pedig szorgalmasan tanultak és tudásukat mindjobban fejlesztve, azt most mestereik ellen használják fel. Guerilla harcmódjukat angol tanítóik tökélesiteiték. Lawrence sajátkezüieg mutatta be nekik a vasutak és utak szakszerű levegőberöpitését éa az angol megszálló hadsereg most a saját bőrén tapasztalja tanítványa fogékonyságát. Lawrence ezredes mindenkor és minden kürülmények között tökéletes biztonsággal bánt a benszülöttekkel és nem rajta múlott, hogy az események idáig fejlődtek. Az angol uralomnak ez a palesztinai forrongás presztízskérdés, melyben már azért sem szabad vereséget szenvednie, mert ha ez bekövetkezik, a brit gyarmatpolitika — amit az olasz abesszin háború nagyon alaposan megtépázott — helyrehozhalatla- nul súlyos csorbát szenved, melynek káros következményei százszorosán megérezhetők lennének a királyság minden talpalattnyi földjén. Ezt pedig józanésszel egyetlen angol sem óhajtja, v. Rozgonyi I. Korda Sándor angol állampolgár lösz. London, julius 28. Korda Sándor, a neves magyar filmrendező, aki évek óta él Angliában, az angol belügyminiszterhez folyamodványt adott be az angol állampolgárság elnyeréséért. Az arabok küzdelme Palesztina birtokáért. A világ figyelme az utóbbi hetekben mindnagyobb érdeklődéssel fordul Palesztina felé. A napilapok hasábjain napról-napra harsogják a Szentföldön történő eseményeket. Ez a feszültség nem új keletű. A világháború alatt az angolok által felébresztett arab nacionalizmus gyermekcipőiből kinőve, fogcsikorgatva igyekszik lerázni magáról a szigetország gyámkodását és semmikép sem véletlen, hogy amíg a független arab államokban csend honol, Palesztina arabjai vérremenő küzdelemben akarják kivívni teljes függetlenségüket. És kérdés, hogy Hed- zsasz, Yemen, Irak, Oman és Hadramaul nyugalma nem látszólagos-e és csak a kellő pillanatot várják, hogy fajtestvéreik segítségére siessenek. Meri, ha az angoloknak nem sikerül a legrövidebb időn beiül leverniük a forrongást, a láng könnyen átcsap a szomszédos területekre, elsősorban Transjordániára és a francia védnökség alatt álló Szíriára is. Akkor pedig tengernyi vér fog ömleni, mert emlékezhetünk rá, hogy a francia fegyverek pár éve micsoda küzdelmek után tudták csak leverni a szírek és drúzok lázadását. Az Üdvözítő életével és halálával megszentelt földön, melyre a történelem annyi nagy nemzete hullatta vérét, bombák robbannak, géppuskák kattognak és a szikJó szemüveg, jó fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében* i, Zalaegerszeg.
