Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-25 / 169. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. julius 25. bornok úgy nyilatkozott, hogy Franco seregeivel együtt már be ■ keríthették és elfoglalhatták volna a fővárost, de meg akarják várni, amig a spanyol vörösöknek Moszkvától táplált pénzforrásai elfogynak, mert akkor kevesebb áldó- zattal foglalhatják el a fővárost. Mozgalmuk egyébként köztársasági. A főváros ellen vonul 12 ezer emberrel Primo de Rivera fia, Antonio de Rivera is. A párisi Jour jelenti, hogy a francia baloldali kormány 20 ezer bombát, sok ágyút, több repülőgépet, tankot és sok lőszert bo- csátott a spanyol vörös kormány rendelkezésére B!um miniszterelnök utasítása alapján. Liszt művészete (Negyedik közlemény.) „Genie oblige“. „A lángész kötelez“. Ez volt Liszt jelmondata. És talán senki programmját úgy meg nem valósította, mint ő. „A iángész köte- telez“ s Liszi két kézzel szórta ajándékait az emberiségnek. Nem volt jótékony egyesület, amelynek ne juttatott volna; nemes célú felbuzdulás, ahoi ne lett volna az első sorban (Beethoven szobra) ; nem volt művész, aki jóindulatát nem tapasztalta ; értékes művészi irányzat, amelynek nem ő voil legbuzgóbb támogatója. Hogy mit köszönhetnek nemes és önzetlen baráti érzésének kortársai, az még mindig nincs teljesen tisztázva; de jellemző, hogy ő, aki minden hangversenyével vagyonokat keresett, a szó szoros értelmében teljesen szegényen' halt meg. De nem csak vagyoni javait osztotta szét gondíaian bőkezűséggel; szellemének kincseit ép- oíy dúsan tékozoita : fiatal korában remek zongorajátékában. Sajnos nekünk nem adatott meg az az élvezet, hogy ebben a tüneményes játékban akár csak hanglemezekről is gyönyörködhessünk. De azok az óriást tüntetések, amelyek ünnepéllyé emelték minden hangversenyéi; kortársainak rajongó hódolata s a korabeli elismerten elsőrangú művészek egyhangú magasztaló kritikái sejttemi engedik páratlan zsenialitását. Messze vezetne és lehetetlen is volna itt felsorolni azokat az újításokat, amelyeket Liszt a zongorázás terén létrehozott. Paganini „ördögi“ hegedű- technikája voit a példa előtte; ezen az alapon elindulva fedezi fel a kaiapácszongorán elérhető hangzásbeli lehetőségek, hangszi- nek, üillemési módost és fogasok egész arzenálját. A ’ ma hóditó sulytechnikának ő a megalapítója. Előadásmódja hasonlóképen páratlan voit. Régi és korabeli mesterek müveit senki nem iníerpre- iálta hozzá hasonlóan. Művészi hagyatékát tanítványai örökölték, akiknek egész kis légiója kisérte el minden útjára, s akiket teljesen ingyen, de annál nagyobb lelkesedéssel oktatott. , Nemcsak tanáar, de pártfogója, barátja, atyja, támogatója volt minden növendékének. Közülük nagyon sokan lettek világnagysá- goKká, hogy csak Säuert és Ro- senthalt említsük. (A magyarok közül tanítványa volt Thoman István). Liszt zsenialitása azonban elsősorban müveiben nyilatkozik meg. Zongorára irt fantáziáinak, átdolgozásainak (operák), s eredeti müveinek száma szinte beláthatatlan. Két nagy zongoraversenye, a Halállánc, néhány sorozatos müve a zongorairodalom élén járnak. Vannak azonban csekély értékű virtuóz és u. n. salon- darabjai is; sajnos épen azok, amelyek az átlag ízlésű közönség legkedveltebb műsorszámai. Pedig ezek csak engedmények voltak Liszt részéről már a korabeli publikum kedvéért. — Dalai, mint: „Oh quand je dors !“, „Die Loreley“, „Es war ein König in Thule“, „Ich möchte hin- gehn..“, „Ich liebe dich“ stb. a romantikus dalirodalom legszebb igazgyöngyei. — Egyházi müvei közül 4 miséje, requiemje, zsoíiá- rai, a Szent Erzsébet Legenda, a Krisztus oratórium, Szent Ferenc naphimnusza és még számos kisebb kompozíciója a XIX. század egyházi szerzeményei közül a legmélyebbek és legszebbek közé tartoznak. Az a műfaj azonban, amely jóformán Liszt révén nyert polgárjogot a zeneművészeiben s amelyben ő munkásságának és zeneszerzői képességének legjavát adta; a szinfonikus költemény. A szinfonia, mint absolut zenei forma Beethoven alkotásaival egyelőre lezárult. Az a tökéletesség, amelyet ő elért s amely már tovább fokozható nem volt, de meg a romantikus szellem és a XIX század magas irodalmi műveltsége arra a gondolatra vezették a zeneköltőket, hogy megkíséreljék az irodalomnak, képzőművészetnek és zenének valami magasabbrendü egységbe való beolvasztását. Ennek az elgondolásnak egyik eredménye a szinfonikus költemény ; legnagyobb művésze Liszt Ferenc. Két szin- fonianak nevezett müve : a Dante és Fauszt szinfonia is irodalmi hatásokat árul el; 13 szinfonikus költeménye pedig e műfaj remekei. Ne úgy gondoljuk azonban, hogy ő egy költeménynek, vagy festménynek leírását kísérelte volna meg a zene eszközeivel (esetleg hangutánzássai, ami a legalacsonyabbrendü dolog); nem. Ő a műalkotások hallása, vagy látása nyomán keletkezett érzelmeit foglalta hangokba, s ez a valódi szinfonikus költemény lényege. Liszt műveinek hatása óriási volt. A fenti elvnek végső konzekvenciákig való kífejiesztése, a a Qesamm'kunstwerk álma Wagner zenedrámáiban valósult meg. A szinfonikus költeményt Strausz Richard művelte rovább ; harmóniai, hangszinbeli, hangszerelési felfedezései azonban most is érez- teitik hatásukat . . . 50 évvel ezelőtt, 1886 julius 31-én, Németországnak egy kis városa — épugy, mint napjainkban — zásziódiszí öltőit. Bay- reuíhban megkezdődtek az ünnepi játékok és a Trisztán díszelőadására várták a birodalom császárát és trónörökösét. Ugyanekkor a Wahnfried villa melletti házikó egy kis szobájában a Mester szive utolsókat dobbant. Európa száguldó üstökösének fénye halványodni kezdett . . . Valahol „Isolda, szerelmi halálát“ játszották s Ő utolsó szavában a szerelem bajnokát „Trisztán“-! emlegette . . . Mire a birodalom fejedelme megérkezett; a zene fejedelme messze tűnt az Örökkévalóság felé . . . Róma szelíd lankáitól délre, a kis Albino város kathedráiísá- ban szent Ferenc napján minden évben requiemet tartanak. A pap a káptalan nagynevű tagjának, Liszt abbé c. kanonoknak lelki üdvvéért imádkozik. S bizonyos, hegy nemes szelleme meg is tatába azt a békét és boldogságot amit e fö dön hiába keresett ; mint ahogy mi is megtaláljuk müveiben az a magasrendű Szépséget, amelyet egyedül a megnyugtató és felemelő Művészet tud adni a benne remélőknek ! Vida Sándor. A szerző kívánságára ma jelentettük meg az értékes munkának befejező részét, hogy olvasóink igy könnyebben áttekinthessék az egészet. (Szerk.) Gondatlanság okozta a budapesti házösszeomláat. Egy halottja van eddig a szerencsétlenségnek» Budapest, julius 24. Tegnap' délután borzalmas szerencsétlenség történt a fővárosban a Keleti pályaudvar közelében. A Rákócziul 73. számú négyemeletes sarokház sarokrésze nagy robbajjal beomlott és a tetőtől a földszintig romhalmazzá változott Csak a tetőrész maradt függve a levegőben. A beomlott rész mindegyik emeletén egy egy lakás, a földszinten pedig üzlethelyiségek voltak. Igen nagy szerencse, hogy a lakók egy része nyarai, a többiek pedig nem voltak otthon, illetőleg a beomlás kezdetén elmenekültek. így a jelek szerint a szerencsétlenségnek csak egy halálos áldozata van : Péntek Maliid cselédleány, aki a negyedikemeleti lakásban volt alkalmazásban. Néhány lakó és járókelő — többnyire könnyebben — megsebesült. A szerencsétlenség után percek alatt megjelentek a tűzoltók, a mentők és az utászkatonák, s megkezdték a mentést, valamint a romok eltakarítását. A gázmüvek és vízmüvek emberei elzárták a vezetékeket A rendőrség is nagy felkészültséggel vonu-t fel és eílávoliíotta az ezrével összegyűlt kiváncsiakat, akik akadá iyozták a mentési munkákat. A szerencsétlenség következtébe í a Rákóczi-ut villamosforgalma teljesen megszűnt és tömegesen torlódtak össze a kocsik. Később pótlásukra autóbuszokat állítottak be. Hamarosan megjelent a szerencsétlenség színhelyén Lieber alpolgármester, aki a rendőrséggel és a vizsgálóbíróval együtt vizsgálta a szerencsétlenség okát. Megállapították, hogy a ház az Ingatlanbank tulajdona. Egyik lakó az alpolgármesternek a bank egyik levelét adta át. Ebből kitűnt, hogy már korábban repedések mutatkoztak a házon, s a latió felhívta a bankot, hogy ja- ! vitsa ki az épületet, ellenkező esetben vagy maga javíttatja meg a bank költségére, vagy pedig ugyancsak a bank költségére szállodába megy lakni. A bank ez ellen tiltakozott és közölte, hogy a házat megvizsgáltatta. Ez alkalommal találtak hibákat, de ezek nem jelentenek veszélyt. A szerencsétlenség borzalmasan cáfolta meg a bank optimizmusát. Kihallgatták a bank vezetőit és mérnökeit, akik elmondották, hogy több vizsgálatot tartottak az épületben, de nagyöbb veszélyt nem vettek észre. Tegnap délben mégis megkezdték az emeleti erkély alátámasztását, de ez már későn volt. Valószínű, hogy a hatóságok a bank vezetőinek felelősségét áilapitják meg. Budapest, julius 24. A Rákócziéi ház romjainak eltakarítása még ma reggel is igen lassan haladt, mert előbb el kellett távolítani az újabb szerencsétlenséggel fenyegető fennakadt tetőszerkezetet, valamint a falromokat. Az első halottat, Péntek Matiidol, ma déleiőít húzták ki a romok alól. A legújabb jelentések szerint valószínűen még több halott fekszik a romok a!aU. A szerencsétlenség pillanatában ugyanis az állványozáson dolgoztak Simon István és Boika István munkások, s ezek este nem tériek haza. Azt hiszik, hogy a romok alatt vannak. Ugyancsak hiányoznak azok közül az emberek közül is, akik a házbeomláskor az üzletekben tartózkodtak. A hatóságok megállapítása szerint Benke Imre őrszemes rendőrnek köszönhető, hogy a házbeomiás nem okozott tömegszerencsétíenségef. A rendőr ugyanis észrevette, hogy a ház faiai megrepednek, s hangos kiáltásokkal figyelmeztette a járókelőket, valamint az üzletek vevőit, hogy távozzanak a veszedelem szinneiyéről. A rendőr felszólításának legtöbben eleget is tettek, s igy elkerülték a veszedelmet. Budapest, julius 24. Az összeomlót! háztói eddig 18 villamos- kocsi törmeléket hordtak ei. A romok eltakarítása közben egy macska ugróit elő a beomlott rádióüzletbőí, Az Ingatlanbank vezetői egyelőié őrizetben vannak. Beigazoló- dou, hogy Halmos igazgató többször megkérdezie a mérnököktől, nincs*e szükség sürgős intézkedésre, de a szakértők azt válaszolták, hogy nincs közvetlen veszély. Egy gépészmérnök elmondotta, hogy a rádlóüzíeiben régebben tűz volt, s akkor az acéigerendák elvesztették szilárdságukat. Ez okozia a szerencsétlenséget. A ház épen maradt részének lakóit kilakoltatták, s ezek most az udvaron ülnek, várva a helyszíni szemle eredményét. Órát és ékszert csak / Min é í vegyen. WargaJ&ajoj órás és ékszerész
