Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-10 / 108. szám

4. • Zalamegyei Újság 1936. május 10. Zalaegerszeg, mint megyeszékhely. Irta: Fára József dr. A vármegye Allio Ferenccel meg is köti a szerződést s e szerint Allio köteles a barokk stílusban készült elfo­gadott tervek szerint az építés menetéről gondoskodni. O vezeti az építést, gondoskodik megfelelő pallérról, jó mun­kásokról: személyes felügyeletet gyakorol az építés főbb szakaszaiban és az építkezést ellenőrzi. — Ennek fejében a vármegye kiadásai fedezésére, valamint munkájáért a szerződés megkötésekor 50 frt.-ot, később az ellenőrzésért és vezetésért 1729-től 1731-ig összesen 370 frt.-ot adott Allionak. Az építkezési vállalkozó Faullent Mihály János eger- szegi kőmives volt. Az épület helyét külön bizottság jelölte ki és pedig Zalaegerszeg földesurának, a veszprémi püspöknek a telkei közül azt a szabadon álló üres telket választották a régi vár helyén, amely a püspöki ház előtti térségen a vár­árok mellett terült el, Acsády Ádám akkori veszprémi püspök a telek áten­gedésénél nem támasztott akadályokat, mégis utódai jogai­nak megóvása végett csak az akkori idők napi árának megfelelő árért volt hajlandó a telket átengedni a vár­megyének. A vármegye részéről az építkezéssel járó munkálatok vezetésével és ellenőrzésével, valamint a pénzkezeléssel biztosként előbb Miskey Miklós, utóbb Sidy Pál nyertek megbízatást. Az általuk 1732-ben beterjesztett biztosi számadások szerint a vármegye székházának az építése 20600 írt. 587a krajcárba került. Az építkezéshez szük­séges összeget részint a kincstártól kapták, részint Torna, Bács és Bodrog vármegyéktől és Selmec városától köl­csönözték, másrészt pedig a vármegye nemességének hozzájárulásaiból fedezték. A megyeház felépítésével Zala­egerszeg immár elvitathatatlanul állandó székhellyé lesz. A megye állandóan annak is tekinti. Gyűléseit — alig egy párat leszámítva — most már állandóan itt tartja, hatóságai itt székelnek, itt folyik a törvénykezés, itt helyezi el levéltárát, itt vannak börtönei. A megyei székhelynek Egerszegen való megállandó- sulása — kétségkívül — nagyban hozzájárult a város fejlődéséhez. Ennek beszédes tanúi azok a további építkezések, amiket a vármegye később végeztet. Ezek közűi a megyei székhely szempontjából a legjelentősebb az úgynevezett „szállásház“ vagy „kvártélyház“ megszerzése, illetve megépítése. Mária Terézia uralkodása idején külön királyi rendelet kötelezte a vármegyét arra, hogy az állomáshelyére átutazó katonaság elszállásolására megfelelő épületről gondoskod­jék. Erre a célra megszerzi a veszprémi püspöktől a ma megyei székháznak használt épület alapépületét. Ez az épület 1765-ben leégett s a rá való évben a vármegye emeletesre építteti abban az alakjában, amint a jelenlegi vármegyeházát 1928. év előtt láttuk. Ezt az épületet ne­vezték „szállásház“-nak s neve szerint jó ideig tényleg az átvonuló katonaság szállásának használták, Idővel — minthogy a katonaság nem vette azt többé igénybe — a vármegye egyébb célokra, legtöbbnyire lakás céljaira hasz­nálta fel. 1872-ben pedig, amikor a vármegyei törvényke­zés megszűnt s felállították a kir. bíróságokat, a vármegye az 1730-ban épített székházát átengedte az államnak a bíróságok elhelyezésére, maga pedig beköltözött a régi szállásházba, azt megnagyobbittatta első Ízben az udvari résszel, 1891-ben a levéltári résszel és a közgyűlési terem­mel, majd 1928-ban a régi egy emeletes szállásházra második emeletet építtetett Kotsits Iván professzor tervei szerint s ekkor nyerte a jelenlegi megyei székház nemes barokkizlésü külsejét. Az 1723. évi 73, te. rendelkezéseire épített székház­zal immár véglegesen megyei székhellyé lett Egerszeg a megyei élet középpontjává lesz s egyszersmind sok olyan esemény színhelye, amely országos jelentőségű. Részesévé lesz mindazoknak a történeti eseményeknek, amelyeknek előjátékai vagy utórezgései a megye közéletében jelent­keznek, s mert Zala megye közélete gazdag volt jelentős egyéniségekben, azok megyei szereplésével bevonult az ország közéletébe. Kölönösen áll ez a XVIIL sz. legvégére, a Spissichek, Festeticsek szereplése idején s még inkább a XIX. sz. legelejére, amikor Deák Ferenc megyei s or­szágos szereplése az egész ország figyelmét az egerszegi vármegyeházán történtekre fordította. Az ilykép megyei székhellyé lett Egerszeg megszer­zett jogai épségben tartattak; a gyűlések, törvénykezések állandóan itt folytak le a székház épületében s nem volt közben oly esemény, amely ezt a folytonosságot megza­varta volna. Az 1848-as szabadságharc leverése után beállott kor­szakban, amikor a megyei alkotmányos élet szünetelt, ve­tődött fel legelsőbben az a gondolat, hogy a megyeszék­hely Egerszegről a megye másik s ennél nagyobb váro­sába, Nagykanizsára helyeztessék át. Ekkor gondoltak első ízben arra, hogy célszerűségből, vagy egyéb okok miatt elvigyék Egerszegről a megyei intézményeket, Eger- szeget megfosszák megyei székhely jellegétől s Nagyka­nizsát tegyék a megye főhelyévé. Ezt a gondolatot a Bach-korszak alkotmányellenes kormányzási rendszere termelte ki. A Magyarország kor­kormányzásával megbízott Bach Sándor 1853-ban közigaz­gatásilag újra rendezte az egész országot s ennek a ke­resztülvitelére külön szervező bizottságot alakított. Ez a szervező bizottság 1853 április 14-én ír le első ízben Zala vármegye császári-királyi főnökéhez, Bogyay Lajoshoz és felveti azt a kérdést, nem lenne-e alkalmasabb megyei székhelynek Nagykanizsa városa, amely sokkal jelentősebb kiterjedésű, mint Egerszeg, hatalmas vidék közlekedési útjainak találkozó helye és amely város, ha a vasutat bevezetik az ország területére, feltétlenül nagy jelentőségre tesz szert. Belátja ugyan a soproni kerület szervező bizottsága, hogy Zalaegerszegnek is meg vannak a maga előnyei. Elsősorban a régi szokás, hogy a vár­megye ősi idők óta itt tartotta gyűléseit és másodsorban, hogy a vármegyének itt bőségesen vannak épületei külön­böző intézmények elhelyezésére. De mindezek csak futólagos jelentőségűek, ezért el­rendeli a császári-királyi főnöknek, hogy Nagykanizsa város tanácsával és volt földesurával, herceg Batthyány Fülöppel folytasson tárgyalásokat a megyeszékhely áthe­lyezésére nézve. Mutasson rá a tárgyalások folyamán azokra a fontos szempontokra, amik kívánatossá teszik, hogy mind a város, mind a földesúr behatóan foglalkoz­zanak ezzel a kérdéssel. Ajánlja figyelmükbe, mekkora fontos közigazgatási és közgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a székhely Nagykanizsára kerüljön. Tegyen kérdést mind a városhoz, mind pedig a földesúrhoz, hogy a székhely áthelyezése esetén milyen épületeket bocsát­hatnának a hivatalok rendelkezésére és milyen áldozatokat lennének hajlandók hozni. Felhívja a szervező bizottság a megyefőnököt, hogy jelentésében mutassa ki azt is, mily messze vannak az egyes főszolgabírói székhelyek Nagy­kanizsától, s közlekedési szempontból Kanizsa vagy pedig Egerszeg volna-e előnyösebb, mint megyei székhefy. (Folytatása következik). Jé szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI ti ÉL A optika és fotó szaküzletébeiu Pécs, Zalaegerszeg.

Next

/
Thumbnails
Contents