Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-05-10 / 108. szám
4. • Zalamegyei Újság 1936. május 10. Zalaegerszeg, mint megyeszékhely. Irta: Fára József dr. A vármegye Allio Ferenccel meg is köti a szerződést s e szerint Allio köteles a barokk stílusban készült elfogadott tervek szerint az építés menetéről gondoskodni. O vezeti az építést, gondoskodik megfelelő pallérról, jó munkásokról: személyes felügyeletet gyakorol az építés főbb szakaszaiban és az építkezést ellenőrzi. — Ennek fejében a vármegye kiadásai fedezésére, valamint munkájáért a szerződés megkötésekor 50 frt.-ot, később az ellenőrzésért és vezetésért 1729-től 1731-ig összesen 370 frt.-ot adott Allionak. Az építkezési vállalkozó Faullent Mihály János eger- szegi kőmives volt. Az épület helyét külön bizottság jelölte ki és pedig Zalaegerszeg földesurának, a veszprémi püspöknek a telkei közül azt a szabadon álló üres telket választották a régi vár helyén, amely a püspöki ház előtti térségen a várárok mellett terült el, Acsády Ádám akkori veszprémi püspök a telek átengedésénél nem támasztott akadályokat, mégis utódai jogainak megóvása végett csak az akkori idők napi árának megfelelő árért volt hajlandó a telket átengedni a vármegyének. A vármegye részéről az építkezéssel járó munkálatok vezetésével és ellenőrzésével, valamint a pénzkezeléssel biztosként előbb Miskey Miklós, utóbb Sidy Pál nyertek megbízatást. Az általuk 1732-ben beterjesztett biztosi számadások szerint a vármegye székházának az építése 20600 írt. 587a krajcárba került. Az építkezéshez szükséges összeget részint a kincstártól kapták, részint Torna, Bács és Bodrog vármegyéktől és Selmec városától kölcsönözték, másrészt pedig a vármegye nemességének hozzájárulásaiból fedezték. A megyeház felépítésével Zalaegerszeg immár elvitathatatlanul állandó székhellyé lesz. A megye állandóan annak is tekinti. Gyűléseit — alig egy párat leszámítva — most már állandóan itt tartja, hatóságai itt székelnek, itt folyik a törvénykezés, itt helyezi el levéltárát, itt vannak börtönei. A megyei székhelynek Egerszegen való megállandó- sulása — kétségkívül — nagyban hozzájárult a város fejlődéséhez. Ennek beszédes tanúi azok a további építkezések, amiket a vármegye később végeztet. Ezek közűi a megyei székhely szempontjából a legjelentősebb az úgynevezett „szállásház“ vagy „kvártélyház“ megszerzése, illetve megépítése. Mária Terézia uralkodása idején külön királyi rendelet kötelezte a vármegyét arra, hogy az állomáshelyére átutazó katonaság elszállásolására megfelelő épületről gondoskodjék. Erre a célra megszerzi a veszprémi püspöktől a ma megyei székháznak használt épület alapépületét. Ez az épület 1765-ben leégett s a rá való évben a vármegye emeletesre építteti abban az alakjában, amint a jelenlegi vármegyeházát 1928. év előtt láttuk. Ezt az épületet nevezték „szállásház“-nak s neve szerint jó ideig tényleg az átvonuló katonaság szállásának használták, Idővel — minthogy a katonaság nem vette azt többé igénybe — a vármegye egyébb célokra, legtöbbnyire lakás céljaira használta fel. 1872-ben pedig, amikor a vármegyei törvénykezés megszűnt s felállították a kir. bíróságokat, a vármegye az 1730-ban épített székházát átengedte az államnak a bíróságok elhelyezésére, maga pedig beköltözött a régi szállásházba, azt megnagyobbittatta első Ízben az udvari résszel, 1891-ben a levéltári résszel és a közgyűlési teremmel, majd 1928-ban a régi egy emeletes szállásházra második emeletet építtetett Kotsits Iván professzor tervei szerint s ekkor nyerte a jelenlegi megyei székház nemes barokkizlésü külsejét. Az 1723. évi 73, te. rendelkezéseire épített székházzal immár véglegesen megyei székhellyé lett Egerszeg a megyei élet középpontjává lesz s egyszersmind sok olyan esemény színhelye, amely országos jelentőségű. Részesévé lesz mindazoknak a történeti eseményeknek, amelyeknek előjátékai vagy utórezgései a megye közéletében jelentkeznek, s mert Zala megye közélete gazdag volt jelentős egyéniségekben, azok megyei szereplésével bevonult az ország közéletébe. Kölönösen áll ez a XVIIL sz. legvégére, a Spissichek, Festeticsek szereplése idején s még inkább a XIX. sz. legelejére, amikor Deák Ferenc megyei s országos szereplése az egész ország figyelmét az egerszegi vármegyeházán történtekre fordította. Az ilykép megyei székhellyé lett Egerszeg megszerzett jogai épségben tartattak; a gyűlések, törvénykezések állandóan itt folytak le a székház épületében s nem volt közben oly esemény, amely ezt a folytonosságot megzavarta volna. Az 1848-as szabadságharc leverése után beállott korszakban, amikor a megyei alkotmányos élet szünetelt, vetődött fel legelsőbben az a gondolat, hogy a megyeszékhely Egerszegről a megye másik s ennél nagyobb városába, Nagykanizsára helyeztessék át. Ekkor gondoltak első ízben arra, hogy célszerűségből, vagy egyéb okok miatt elvigyék Egerszegről a megyei intézményeket, Eger- szeget megfosszák megyei székhely jellegétől s Nagykanizsát tegyék a megye főhelyévé. Ezt a gondolatot a Bach-korszak alkotmányellenes kormányzási rendszere termelte ki. A Magyarország korkormányzásával megbízott Bach Sándor 1853-ban közigazgatásilag újra rendezte az egész országot s ennek a keresztülvitelére külön szervező bizottságot alakított. Ez a szervező bizottság 1853 április 14-én ír le első ízben Zala vármegye császári-királyi főnökéhez, Bogyay Lajoshoz és felveti azt a kérdést, nem lenne-e alkalmasabb megyei székhelynek Nagykanizsa városa, amely sokkal jelentősebb kiterjedésű, mint Egerszeg, hatalmas vidék közlekedési útjainak találkozó helye és amely város, ha a vasutat bevezetik az ország területére, feltétlenül nagy jelentőségre tesz szert. Belátja ugyan a soproni kerület szervező bizottsága, hogy Zalaegerszegnek is meg vannak a maga előnyei. Elsősorban a régi szokás, hogy a vármegye ősi idők óta itt tartotta gyűléseit és másodsorban, hogy a vármegyének itt bőségesen vannak épületei különböző intézmények elhelyezésére. De mindezek csak futólagos jelentőségűek, ezért elrendeli a császári-királyi főnöknek, hogy Nagykanizsa város tanácsával és volt földesurával, herceg Batthyány Fülöppel folytasson tárgyalásokat a megyeszékhely áthelyezésére nézve. Mutasson rá a tárgyalások folyamán azokra a fontos szempontokra, amik kívánatossá teszik, hogy mind a város, mind a földesúr behatóan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Ajánlja figyelmükbe, mekkora fontos közigazgatási és közgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a székhely Nagykanizsára kerüljön. Tegyen kérdést mind a városhoz, mind pedig a földesúrhoz, hogy a székhely áthelyezése esetén milyen épületeket bocsáthatnának a hivatalok rendelkezésére és milyen áldozatokat lennének hajlandók hozni. Felhívja a szervező bizottság a megyefőnököt, hogy jelentésében mutassa ki azt is, mily messze vannak az egyes főszolgabírói székhelyek Nagykanizsától, s közlekedési szempontból Kanizsa vagy pedig Egerszeg volna-e előnyösebb, mint megyei székhefy. (Folytatása következik). Jé szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI ti ÉL A optika és fotó szaküzletébeiu Pécs, Zalaegerszeg.
