Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-17 / 88. szám
Zalamegyei Újság 3. 1936. április|fi 7. Zalaegerszeg, mint megyeszékhely. Irta: Fára József dr. Zalavármegye nyugat-keleti irányban igen hosszú, észak-déli irányban keskeny, tehát aránytalanul tagozott terület, — Alig mutathatott fel a múltban is oly jelentős helyet, amely központi fekvésénél fogva a vármegye minden részéből egyformán megközelíthető lett volna. — A török hódoltságot megelőző századokban még leginkább Kapornak volt az a hely, amelyet központibb fekvése és jelentősebb volta alkalmassá tettek ahhoz, hogy a vármegye legnagyobb járási székhelye legyen. Ott vannak ugyan mellette Tapolca, Rendek, Szántó, azonban ezek jelentőség szempontjából meg sem közelítették Ka- pornakot. — Jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy például a Zalai Oklevéltárban található és a járási székhelyeken kelt oklevelek közül, mintegy háromszor több oklevél származik a kapornaki ítélkező széktől, mint a tapolcaitői vagy a másik két itélkezőszékhelytől. — Feltehető, hogy ez nem kizárólag a szerencsés véletlennek tulajdonítható, amely több oklevelet juttatott az utókorra Kapornakról, mint Tapolcáról, hanem a hely jelentőségének is. — Különös jelentőséget adott Kapor- naknak az ott levő apátsági konvent, amely hiteles hely volt. Miután pedig a hiteles helyek a peres eljárás egyes fokozataiban nélkülözhetetlenek voltak, ez a körülmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kapornak jelentős ítélkezési székhellyé fejlődjék ki, — Tehát viszonylagosan központi fekvésénél és jelentőségénél fogva természetszerűleg Kapornak lett volna hivatva arra, hogy idők folyamán járási székhelyből vármegyei székhellyé fejlődjék, ha történelmi erők ennek a fejlődésének útját nem állják, — Azonban a török hóditó ereje eljutott Kapornakig is és a vármegye kénytelen volt bírói működéséhez nyugod- tabb helyet keresni. — Ezt a békességesebb helyet a török hódítás terjedési iránya miatt csak Kapornaktól északra és nyugatra fekvő vidéken kereshette. — Vármegyénkben pedig a török hódítás kettős irányú volt. — Ezt a két irányt a Balaton szabta meg. Az egyik irány a Balaton északkeleti, a másik a Balaton délnyugati része, itt nyomul be a török vármegyénkbe és a vármegyénkkel szomszédos részekbe. — Ezért a vármegye sem délre, Kanizsa felé, sem keletre, a többi járási székhelyek felé nem mehetett, hanem a nyugodtabb, védettebb helyet egyedül északnyugaton kereshette. — Ezen a vidéken pedig a leginkább központi fekvésű és jelentősebb hely Egerszeg, a veszprémi püspök uradalma, amely a Zala folyó és kiöntései, valamint a környező csácsi dombok által védett kastélyával (castellum) a biztonságosabb helyek közé tartozott. — így történt, hogy 1556 őszén, a török feldúlta és felégette Kapornakot, a következő, 1567. év első közgyűlését már Zalaegerszegen tartották. — Ezen a közgyűlésen hozott határozatában mondja ki a vármegye: „És mivel Kapornak városát, Zalavánnegye Ítélkezési székhelyét a török felégette, és itt sem nyugodtan Ítélkezni nem lehet, sem a peres felek szállásra nem találhatnak, ezért, mig ez a város Isten segítségével újból felépül, elhatároztuk, hogy itélőszékeinket ebben a városban (t. i. Egerszegen) tartjuk meg.“ A török folytonos betörései következtében, annak ellenére, hogy Kapornak valamennyire felépül sőt, később megerősített véghellyé is lesz, a megye itélőszékeit és közgyűléseit továbbra is csak Egerszegen tartotta. — Az ily képpen ítélkezési székhellyé, illetve közgyűlési székhellyé lett Zalaegerszegnek, mint megyei székhelynek a története két élesen elhatározott részre oszlik: az egyik rész 1567-től III. Károly uralkodásáig terjed, a második fele pedig III. Károly uralkodásától napjainkig, — (Folytatása következik), május 8—18. A magyar ipar átfogó nagy bemutatója. 50%~os utazási kedvezmény. A május 2—18-ig Budapestre váltott teljesáru jegy május 8—24-ig díjtalan visszautazásra jogosít, ha az utas vásárigazolványt tud felmutatni. Vásárigazolvány kapható Zalaegerszegen KLOSOVSZKY ERNŐ ipartestületi jegyzőnél és a menetjegyirodában. Ára 2’8Ü P. Rövid séta a virágos Keszthelyen. A természet korai zsendülése a jelek szerint nagy lendüle'et kölcsönzött Keszthely virágositásá- nak és az ezzel kapcsolatos városrendezésnek. Korábbi évek ilyen irányú tevékenységhez viszonyává szinte felmérhetetlen az a haladás, ami ezen a téren az idén már eddig is tapasztalható. De tartsunk sort. Nagyon helyesen járlak el a város urai, amikor a „Városházi udvarinak nevezett összekötő térségről kilakoltatták a fabódés zsemlyeárusokat és a bolgárkertészeket. Kapott egy kis külcsint is azzal, hogy a környező házak falait bevakoltatták, az idegenforgalmi iroda, a csendőrpihenő falai elé pedig gyeppel szegélyezett világágyakat telepítettek. Nem ártana még, ha a félszer-szerü fásházakat is lebontanák, az udvar Hajdú utca felőli sarkának nyílt szeméttelepét megszüntetnék s az egészet a közegészségügy kö- veíelményeinek megfelelően rendeznék. Ha a városház-kapun kilépünk a Kossuth Lajos utcába és lépteinket a Szent Miklós temető felé irányítjuk, kellemesen lepődünk meg a p rém. gimnázium előtt lévő Festetics liget gondo- zottságán, valamint az üdén virító gyepszőnyeg láttára, amely a gyalogjáró és a topeka úttest között a szegélyt Ízlésesen tölli ki. Könnyű elképzelni azt a virágpompát, amelybe majd akkor borul a Kossuth Lajos utca, ha már az utmeníi hársak, a gyepszőnyeget szegélyző cserjék és a köztük elhelyezett virágágyak is felöltik virágruhájukat. * A befejezetlen Balatoni Múzeum épület eíhagyatottságát némileg enyhíti az előtte elterülő, virágruppokkal tarkított pázsit és a Múzeum telkét keretező élő sövény. * Az „Utolsó garas“ épületénél lekanyarodva a Sóhaj-alléra, majd pedig a Park területére, rögtön a sétáló szemébe ötlenek a liget rendezett utjai. Azt gondolhatná az ember, hogy a város érdemes fökertésze vonalzóval húzta meg az utak szélét. Olyan egyenesek. Azt már külön nem is kellene megemlíteni, hogy a tavaszi viharok martalékául esett évszázados faóriásokat mindenhol szépen pótolták. * A Hullám és Balaton szállodák előtt a virágágyaknak új, tetszetősebb elrendezést adtak a szorgos munkáskezek. Itt is érvényesül a Fő-utca évelő bokorszegélye. A Helicon sporttelep rózsafá és hárscsemetéi szintén csak a virágfikadásra várnak. * A Parkból a Kossuth Lajos- utcára felvezető utal épen úgy gyepszőnyeggel, évelő cserjékkel és hársakkal szegélyezték, mint az előbb említett utca hason'ó részét. * Sehogysem illik a szép környezetbe a S/entháromság tér rideg kopársága, ami* még kirívóbbá tesz az ártézi kút viharver*, ko polt fatornya. * Nem lenne teljes a kép, ha megfeledkeznénk azokról a lei kés természetbarátokról, akik Keszthely más utcáin időt és pénzt nem kiméivé, legalább is saját házuk előtt virágositanak, hogy ezzet is szolgálják a „Virágos Keszthely“ eszméjét. * A városrendezés azonban még sokat, nagyon sokat követel Keszf- helyen. A megoldásra váró föladatok között szerepel természetesen az utak portalanítása is. Reméljük, hogy hamarosan sor kerül erre is. És, ha az egyetlen balatoni város a rendezés terén követi azt az utat, amelyen az utolsó 5—10 évben haladott, akkor valóban méltó lesz a „magyar Grác“ címre, amellyel egyébként már ma is megtisztelték a külföldi látogatók. Dr. Biczi József. EDISON MOZI Ma, csütörtökön, 7 és 9 órakor. Helyár 10—50 fillérig. HARRY PIEL századik jubüáris filmje. Az állatidomitás csodája. A CIRKUSZ HERCEQE. Világfilm 12 felvonásban. Külföldi híradó. JÖN! JÖN! SZŐKE SZAKÁLL új magyar vigjátéka! BARÁTSÁGOS ARCOT KÉREK Tartós ondolálás tökéletes szépségét teljes garanciával végzem VER ASZTÓ hölgyfodrász»
