Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-17 / 88. szám

kra 8 filíiér 1936. április 17. Pénfelr, XIX« évfolyam 88. szám Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. OK S „«.esztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ..........- Telefonszám 128. PO LITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyed­évre* 41 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Most pádig mi következünk... A kis hatalmak soraiban Ausz­tria és Törökország után mi kö­vetkezünk egyenjogúságunk köve­telésében. Létérdekünk ugyanis, hogy az általános nagy felfegy­verkezésben, különösen pedig szomszédaink felkészültségében ne mi magunk maradjunk továbbra is lefegyverezetten s minden vé delmi eszköztől megfosztottan ak­kor, midőn nálunk hasonlíthatat­lanul nagyobb és hatalmasabb nemzetek egyedül csak a feífegy- verkezésben s szövetségek köté­sében látják biztonságukat. Tudjuk, hogy ez nem megy si­mán, most, midőn még a levél sem mozdul a fán, mikor mi jó fiúként csendben vagyunk s még a kisujjunkat se mozdítottuk meg, odalent a Balkánon mégis pánik tört ki, a kisantantot máris a hi­deg rázza s lázálmaiban rémképe­ket lát. Törökország mozdult meg s mégis mitőlünk fél a Balkán ! Mindegy, egyszer ennek is meg kell történnie. Életjelt kell adni nekünk is magunkról s követel­nünk kell helyünket a nap alatt, mert az élethez nekünk is jogunk van. Nem várhatjuk, hogy mások kaparják ki helyettünk a geszte­nyét a tűzből, amit hiába is vár­nánk, ha mi magunk félünk bele­nyúlni a parázsba az édes jó gesztenyéért, Nem azért követel­jük védelmünket, hogy másokat háborgassunk, csak a magunk védelméért. Ami nélkül egy órára sem hajthatjuk le nyugodtan a fejünket, mert az általános nagy bizonytalanságban nem tudjuk ma, mire ébredünk holnap. Ezen a vonalón egységes lesz a nemzet a kormány mögött — minden külön Nép szervezet és élharcosok nélkül is. De ennek az egységnek alapfeltétele a pártpo­litika teljes kikapcsolása a lét­érdekünket érintő kérdésekben. Éz a suprema lex, — a salus rei publicae, hogy a haza érdekeinek megkövetelésében és megvédésé­ben minden magyar egy legyen. Ezen az egységen meg fog törni a vihar ereje, amelyre köve­telésünk révén számítanunk és felkészülnünk kell. Félre kell tenni, ki kell most minden szét­húzó erőt küszöbölni. Elhamarkodnunk semmit sem szabad, követelésünk kirobbantá­sára is meg kell várnunk az al­kalmas időt. De arra már most elő kell készítenünk a talajt a nemzeti élet megerősítésével, amit szociális és emberbaráti törvény­hozási intézkedésekkel érhetünk el legsikeresebben. A mi népünknek nincsenek nagy igényei és ha látja, hogy sorsán komolyan akarunk javítani s meg­élhetését biztosítjuk, szivvel-lélek­kel mint egy ember vesz részt a nemzetvédelemben. Ha a szegénységet teljes egé­szében nem is áll módunkban megszüntetni, de a legkevesebb az, hogy mindenkinek kijusson az emberhez méltó megélhetés. Ezt még újabb áldozatok árán is biz­tosítanunk kell. Ezzel pedig nem várhatunk 15—20 évig. Intézmé­nyesen és sürgősen ki kell tehát küszöbölni a nyomort nemcsak Atokházán, hanem mindenütt, ahol csak jelentkezik. Ilyen nyomor- sújtott Atokháía az ország sok vidékén mutatkozik, csak szem kell hozzá, amelyik meglássa. És szív, amelyik segíteni akarjon. Ebben is egységesek leszünk Nep- mentesen is. Készüljünk, mert most mi következünk 1 Németh János. lölésében van. Olaszország azt kívánja, hogy ez a vonal Deszjé- től 50 kilóméterre délre húzódjék. Hir szerint a pápa is ismét közvetít a béke érdekében. Genf, április 16. Elterjedt hírek szerint Mussolini utasította a genfi olasz megbízottakat, hogy a tár­gyalásokat húzzák el addig, amíg Addis Abeba elests megkoro­názza az olasz hadi sikereket. A fővárosba való olasz bevonu­lást április 20—30 között várják Rómában, tekintettel arra, hogy az olasz csapatok már csak 200 —250 kilométerre vannak Addis Abebától. A főváros elfoglalása után Mussolini a háborút befe­jezettnek nyilvánítaná és felkérné a hatalmakat, hogy szüntessék be a megtorlásokat. Ha Franciaország és Anglia ehez a megtorláshoz hozzájárul­nak, akkor Mussolini Abesszíniá­ban a marokkói francia protekto­rátushoz hasonló rendszert léptet életbe. A Daily Telegraph jelentése szerint Lipót belga király Svájcba, majd Rómába utazik, ahol a bé­kéről akar tárgyalni az olasz ki­rállyal. Az angol sajtó szerint a 13-as bizottság békekifsérletének meg­hiúsulása esetén Eden a megtor­lások szigorítását fogja kérni. Franciaország ehez csak akkor járul hozzá, ha Anglia nyomást gyakorol Németországra a rajnai erődépités elhalasztása érdekében. i Ház pénzügyi bizottságának ülése. Budapest, április 16. A képvi­selőház pénzügyi bizottsága ma Búd János elnökletével ülést tar­tott, amelyen elfogadta az Orszá­gos Földhitelintézetről szóló tör­vényjavaslatot, Azután a költség­vetés főelőadójává Zsindely Fe­rencet választotta és megválasz­totta az egyes tárcák előadóit is. Elhatározták, hogy a költségvetést egész nap tárgyalják, de szomba­ton nem tartanak ülést. Genf kedvezően fogadta a főnők kérelmet. Páris, április 16, Genfi jelen­tés szerint népszövetségi körök­ben kedvezően fogadták a Dar­danellák megerősítésére vonatkozó török kérelmet. A kérelmet nem a népszövetségi tanács, hanem a lausannei békeszerződésért jótálló hatalmak fogják megvizsgálni. A török revíziós kérelmet a szovjet is támogatja, csak a kisantant ellenzi, mivel attól tart, hogy Magyarország és Bulgária is re­víziós javaslattal fog előállani. Vasárnapra bolsevista felkelést készítenek elé Spanyol­országban. Madrid, április 16. Szélsőbal- oldali elemek Sevillában megtá­madták Esquille törvényszéki el­nököt, a fascisták vezérét és re­volverrel agyonlőtték. A kíséreté­ben levő rendőrtisztviselő tüzelt a támadókra, akik köm! kettőt megsebesített, de maga is életve­szélyesen megsebesült. Páris, április 16. A Spanyolor­szágból érkező hírek sejtetni en­gedik, hogy a spanyolországi kommunisták április 19-ikére, va­sárnapra nagyszabású felkelést terveznek. Párisbóí ma Madridba utazott a moszkvai spa­nyol küldöttség, amely ott előké­szíti a bolsevista forradalmat. Az olaszok április végéig elfog­lalják az abesszim fővárost és akkor befejezik háborút. Bizalmas tárgyalás Anglia és Olaszország között. Róma, április 16. Deszjé repti lőterén megjelentek az olasz re­pülőgépek és a jövőben innét fogják támogatni a csapatoknak Addis Abeba irányában való elő­nyomulását. A környékbeli lakos ság meghődolt az olaszok előtt. Deszjében az olaszok francia tá­bori kórházat és missziót találtak. Ezek az olaszok rendelkezésére bocsátotlák munkájukat. Az olasz hadvezetőség teljes mozgási sza* badságol biztosított a franciáknak. Genf, április 16. Aloisi báró olasz megbízott megérkezett Genf- be és ma tanácskozást folytatott Madariagával, a 13-as bizottság elnökével. Olasz körökben han­goztatják, hogy a megbeszélések csak tájékoztató jellegűek. A nemzetközi sajtó eltérően ítéli meg a helyzetet és a várható genfi döntést. Az angol sajtó sö­tétnek látja a helyzetet. A Reuter iroda rámutat, hogy ha az olasz álláspont nem változik meg, akkor a 13 as bizottság aligha tehet ki­elégítő jelentést. Valószínű, hogy 24 órás várakozás után megálla­pítják a békekisérlet kudarcát és akkor összehívják a meglorlási bizottságot. A sajtó egyrésze til­takozik a megtorlások szigorítása ellen. A Morningpost megállapítja, hogy az eddigi megtorlásoknak sem volt hatásuk. A Daily Mail szerint Olaszország megnyerte a háborút és Anglia számára nincs más lehetőség, mint hogy meg­szüntesse a megtorlásokat. A párisi sajtó megállapítja, hogy a genfi bizottság zsákutcába ke­rüli. A Petit Párisién azt óhajtja, hogy Anglia módosítsa álláspont­ját Olaszországgal szemben, mert merevsége ellentétben áll azzal az engedékenységgel, amelyet Né­metországgal szemben tanúsít. A Journal szerint Anglia óvakodik elszigetelt akcióktól és másokra akarja a felelősséget hárítani. A Maiin azt írja, hogy Franciaor­szág nem követi ezen a veszélyes utón Angliái. A iörténendőkárt vállalja a felelősséget London. Páris, április 16. Az olasz kö­vet hir szerint közölte Flandinnal, hogy Abesszínia teljes lefegyver­zése egyik feltétele a békeíárgya- lások megkezdésének. Olaszor­szágnak az az álláspontja, hogy az abesszin kérdést az 1925. évi olasz—-angol—francia egyezmény alapján kel! megoldani. Ennek értelmében Olaszország tisztelet­ben tartja Angliának a Tana tóra vonatkozó jogait, viszont az olasz kormány a maga számára köve­teli Nyugat Abesszínia teljes el­lenőrzését és Közép Abesszínia egy kis részének protektorátusát. A londoni és római cáfolatok el­lenére egyes olasz körökben állít­ják, hogy Olaszország és Anglia között eszmecsere folyik az ellen­tétek békés rendezésére. H i r szerint Anglia visszavonná a Földközi tengeri hajóraj egy ré­szét, viszont Olaszország bele­egyezik hogy Abesszínia térképén vonalat jelöljenek ki, amelyen túl az olaszok nem nyomulnak előre. A nehézség e vonal pontos kije­

Next

/
Thumbnails
Contents