Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-10 / 84. szám
1936. április 10. Zalamegyei Újság 3. Gondoskodás a kis magyarokról. Egészségvédelmi szolgálalra az előző időkben vajmi kevés jutott az állam kasszájából. A közegészségügy miatt senkinek sem fájt a feje. Az mindig jó volt úgy, ahogyan volt; legfőlebb társadalmi szervezetek gondoltak arra, hogy az egészségvédelem terén jóval többet kell tenni, mint amennyit általában tett az állam és a társadalom. Hogy mennyire harmadrendű volt a közegészségnek az Ugye) annak talán az iskolákban láttuk legkirívóbb példáját. A legtöbb helyen azokat az épületeket használták föl iskolának, amelyek más célokra már nem voltak alkalmasak. Az iskolatermekben azután legalább kétszer annyi gyermeket zsúfoltak össze, mint amennyinek ott helye volt. Azt tartották, a gyermeknek minden jó. No igen. A gyermek előtt mindig szabad volt a felnőtteknek durva, trágár szavakat használniok, a gyermeket szabad volt az útból egyszerűen odább- iökni, szóval úgy bánni vele, mint valami haszontalan portékával: érdemelheteti-e tehát tiszta, egészséges helyiséget? Az akkori felfogás szerint: nem. A közigazgatás csak akkor kezdett törődni a kis magyarokkal, amikor katona- köteles, vagy adóköteles sorba kerültek ; ezt megelőzően legfö- lebb azt nézte, belratták-e őket idejében az iskolába, no, meg kötelezővé tették a himlőoltást. Hála Istennek, a régi felfogás megváltozott. Több gondot fordítanak ma a közegészségügyre és nagyobb gondozásban részesülnek a kis magyarok. Az iskolaépületek ma már — nagyon csekély kivétellel — megfelelők. Bár igen sok helyen túlzsúfoltság mutatko xik az iskolatermekben, — mert hát takarékoskodni kell és így „eltűrhető*, hogy 90—120 gyermeket adnak egy tanító keze alá együttes tanításra, — de lassan- kint majd csak beáll a javu'ás ezen a téren is. A kiépülőben levő egészségvédelmi szolgálat igyekszik megakadályozni a fertőző betegségek fellépését és terjedését. Gondoskodás történik a szegénysorsu iskolásgyermekek téli ebédeltetéséről, ruhával, láb belivel való ellátásáról. De nagy szükség van arra is, hogy min den háznál, minden iskolánál legyen egészséges ivóvíz, hogy megszűnjék az a rettenetesen veszedelmes szokás, ami vármegyénkben is divattá vált egyes helyeken, hogy tudniillik az iskolásgyermekek nohaborral oltják szomjúságukat. A kis magyarok megőrzésére és fölnevelésére tehát egyre több gondot fordítanak ; de itt a nagy kérdés: mi lesz A legszebb és legjobb kalapok olcsó n Tóiknál velők, ha felnőnek ? Sőt megelőző kérdésként az is fölvethető: mi lesz velők, ha kikerülnek az iskolából ? A középfokú iskolák nem győzik befogadni az elemiből kikerülő gyermekeket, de a szülők sem győzik a középiskolai tanítással járó nagy költségeket és azután a középiskola elvégzése mostanában csak szellemi Ínség- munkára képesít. Az ipar és kereskedelem elsorvadása miatt egyre kevesebb tanoncot, segédet vesznek föl, tehát ezeken a pályákon sem nyílik meg a boldogulás lehetősége a kis magyarok előtt. A föld hozama erősen visszaesett, kisebb, vagy középgazdaság nem bírja el, hogy egy népesebb családnak minden tagja otthon maradjon. De különben is minden felnövekedett és otthon foglalkoztatott családtag kiszorít egy munkás kezet és növeli az amúgy is jelenlősen nagy mező- gazdasági munkanélküliséget. — Ezeknek a kérdéseknek a megoldása már meghaladja a helyi közigazgatás feladatát. A helyi közigazgatás elvégzi a feladatát, amikor segíti megőrizni és felnevelni a kis magyarokat. A felnőtt magyarok sorsának további alakulását az államnak, a kormánynak kell irányítania. A világért sem mondjuk, hogy az állam adjon kenyeret vagy állást minden felnőtt magyarnak, sőt épen azt szoktuk hangoztatni, hogy az áliásnyujtás túlnyomó részben a magángazdaság feladata és senki sem kívánhatja az államtól, hogy tartsa el. De ehez lábra kell állítania a magángazdaságot, amely az utóbbi időkben — tudjuk — mennyire lerongyolódott. Arányos tehermegosztással, megfelelőbb adópolitikával, a gazdasághoz szükséges eszközöknek olcsóbbá léseiével, az értékesi'ési lehetőségeknek biztosításával állítható csak létre a mezőgazdaság... Erre kell törekednie az államnak és, ha ez megvan, akkor mindig több és több kis magyarnak és felnőtt magyarnak elhelyezkedése bizío sitható. Amikor tehát megjavítjuk, az egészségvédelmi szolgálatot, erősebb, egészségesebb nemzedé két nevelünk, akkor legyen gondunk arra is, hogy ez az ^új, egészségesebb, tehát több és nagyobb munkát bíró nemzedék, annak idejében munkához, ke-\ nyérkeresethez jusson, hogy a testben és szellemben megerősített emberek föl is használhassák erőiket úgy a maguk, mint a köz javára. Ne pihenjen a munkáskéz, de kapjon munkát és kapja meg a munkás a munkájának megfelelő ellenértéket is. Neveljük a kis magyarokat munkára, a felnőtteknek pedig adjunk munkát! ént tisztít Kedvezően teleltek a zalai vetések. kíméletesen, karcolás nélkül! rágzó gyümölcsfák teljes virágzásban vannak. Az állatállomány kondíciója a szűkös takarmányozási viszonyokhoz mérten gyenge, az állatárak némi emelkedést mutatnak. A gabonaárak némi hullámzás mellett a hó végére kissé megszilárdullak. A vármegyei gazdasági felügyelő a következőket jelenti a zalai mezőgazdaság márciusi állapotáról: Az időjárás a hónap folyamán meglehetősen változó és általában véve a mezőgazdaságra nézve nem volt kedvezőtlen. Jóllehet a hó elején jelentkezett talajmenti fagyok kissé késleltették a mező- gazdasági munkák tavaszi megindulását, az utóbb bekövetkezett száraz, derült, meleg időjárás vi szont lehetővé tette, hogy a munkálatok további késedelmet ne szenvedjenek és azokat kellő idő ben tudják végezni. A hónap második fele jobbára száraz volt úgy, hogy a már kelőben levő tavaszi vetések a csapadék hiányát érezték, mig a hónap végén bekövetkezett kisebb-nagyobb esők a vetések fejlődésére kedvezően hatottak. A repce egyelőre jó! telelt, szárba indult, jelenlegi állapota kielégítő. A búza telelése jónak mondható, némi kár csak a viz- nyomásos helyeken észlelhető, egyébként elég bokros és üde zöld szinü. Szórványosan jelentkezett helyenként rovarkár. A rozs telelése jóllehet, kielégítő volt, mégis a kitavaszodás után meglehetősen ritka. Lényegesebb kár a rozs vetésekben ezidőszerint még nem észlelhető. A tavaszi árpa és zab vetése befejeződött, a koraiak kelnek, helyenként több csapadékra volna szükség. A cukor- és takarmány- répa vetése nagyrészt befejeződött. A korai burgonyaféléket elültették, a későbbi fajták ültetése folyik. A tengerit még nem vetik. Mesterséges takarmányok közül az ősziek és évelők jól teleltek, erőteljesen sarjadnak, a tavasziakat nagyrészt elvetették. A rétek és legelők kielégítők. A korán viRövid táviratok. A lengyel miniszterelnök április 19 én érkezik Budapestre. Winchkler kereskedelmi miniszter hazaérkezett külföldi pihenőjéről. Az olaszok az utóbbi napokban 372 mérföldes arcvonalon haladtak előre és északon 23 ezer négyzetmérföldet foglaltak el. Az abesszin csapatok fegyelme végleg felbomlott. Havannában a tűz 150 ezer tonna cukornádat elpusztított. Húsvéti csokoládé és cukorkákból legnagyobb választék a cukrászdában van. Saját készítmény! Olcsó árak! Rogy a kovács $)ivatáruRáz6an a Rusvéíi vásár. Keszthely nagyközség elöljárósága. 3301/1936. szám. Hirdetmény. Keszthely nagyközség tulajdonát képező Füsti-kocsmát 1936. évi május hó 1-től számított 6 évre, községházunk tanácstermében 1936 április hó 26-án Vall órakor tartandó nyilvános árverésen bérbeadjuk. Az árverés feltételei a községi vezetőjegy.ő hivatalos helyiségében megtekinthetők. Keszthely, 1936. évi április hó 8 án. ReischI Imre sk. bíró. — Bartoss József sk. h. vezetőjegyző. 3 darab divatos szines női zsebkendő 3— pengő S c h Q t z>á r u h á z.
