Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-06-27 / 146. szám
Mra 8 filBéi* XIX, éwfolyam 146. szám. * Heleüúo ■ ■& £ A Szerkesztőség és ^adóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== . Telefonszám 128. i ilelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. 1936. junius 27. Szombat« Előfizetési árakt egy hónapra l-50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Nagy vita a várass fcSsguiiiésera a.polgári iskola építése, m izemétkivapesáe és a zárószámadások körül. Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete csütörtökön délután rendes közgyűlést tartott Czobor Mátyás polgármester, majd vitéz Tamásy István dr, polgármester- helyettes elnökletével. A közgyűlés napirendjén szerepeit a polgári fiúiskola építésének ügye, továbbá a város háztartási alapjának s a város által kezelt ösz- szes alapoknak számadása, de azért a megjelent városatyák száma nem emelkedett 30-ná! magasabbra. Vitéz Tabődy Tibor emléke. A Hiszekegy elmondása után a polgármester kegyelettel emlékezett meg néhai vitéz Tabődy Tibor főispánról, akinek elhalálozásával nemcsak a vármegyét, de a várost is súlyos veszteség érte, mert az elhunyt főispán igazi jő- barátja, jótevője volt a városnak. Javaslatára jegyzőkönyvben örökítik meg vitéz Tabődy Tibor emlékét s hátramaradottéihoz részvétiratot intéznek. Napirend előtti felszólalásban tette szóvá Zsidó Sándor dr. a nemzeti zászló használatának ügyét. Sajnálatosan tapasztalható — mondotta, — hogy a városban ünnepélyes alkalmakkor egyes házakon olyan nemzeti zászlókat tűznek ki, amelyek inkább rongydarabok, mint zászlók. Az ünnepélyes alkalom elmúltával pedig nem szedik be a zászlókat, hanem otthagyják s eső veri, por lepi azokat. Külföldi példákra utalással kéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Wolldk János dr. szerint a nemzed lobogót csak valóban nagyjelentőségű alkalmakkor szabad kitűzni. Ezt a nemzeti lobogó tisztelete is megkívánja. Telman Sándor dr. szabályrendeletben kívánja kimondatni, hogy kihágást követ el, aki nem megfelelő zászlót használ, vagy pedig a kitűzés és bevevés körül követ el mulasztást. Czobor polgármester válaszol. A nemzeti zászló használatáról alkotott szabályrendeletnek nincs kihágási szankciója. Ünnepélyes alkalmakkor a helyi lapok utján kéri föl a közönséget, hogy a házakat lobogózzák föl. Ezután a kérelemhez csatolja, hogy az ünnepi alkalom elmúltával szedjék is be a zászlókat, sőt erre a rendőrség figyelmét is felhívja. Felkéri a közönséget arra is, hogy a megfakult, színüket vesztett zászlókat cseréljék ki. Ezután áttértek a tárgysorozat első pontjára, a polgári fiúiskola építési ügyére. Vitéz Tamásy István dr. pol» gármesterheiyettes ismertette a kultuszminiszternek e tárgyban a városhoz intézett ieira'áí, majd a pénzügyi bizottságnak javaslatát, amely úgy szói, hogy tudomásul* veszik a miniszteri leiratot s azt az összeget, amit a polgári fiúiskola tandíjaiból a város közigazgatási s más kiadásokra fordított — 27.393 P-t — a Deáktéri volt iskola telkének és a rajta levő épületeknek értékesítése utján, az így még esetleg fennmaradó hiányt az építési vállalkozó által nyújtott hitelbői kívánják fedezni. Ezután ismertette az ügynek egész történetét 1923-tól máig. László József nagyrabecsülését fejezi ki úgy a régi, mint a most működő polgári Iskola iránt. Fejtegeti, milyen nagy szüksége van Zalaegerszegnek a polgári fiúiskolára. Szól a 27 ezer pengőről, amit vissza kel! fizetni, de azt póíadöbói felvenni nem lehet. Ha nem elégséges a Deák féri felek, más ingatlannak eladásával kell előteremteni a hiányzó összeget, mert valóban erkölcstelenség lenne az elköltött összeget vissza nem fizetni. Ez különben nem is tételezhető föl a képviselőtestülettől. Mivel azonban biztosított csak az a 30 ezer pengő, amit a miniszter a folyó évi költségvetés keretében utal ki, a munkálatok eszközlése körül nagy körültekintést és óaíosságot ajánl. * Árvay László dr. hangoztatja, hogy a terveket már akkor készítették el, amikor a most beigért államsegély még kilátásba helyezve nem volt, továbbá, hogy sem kölcsönből, sem pótadóból épitettni nem lehet. Ha 1931-től, amikor a miniszter megtiltotta, hogy a polgári iskola tandijait más célokra fordítsák, a befolyt tandíjakat tartalékolták volna, meg lehetne kezdeni már holnap az építkezéseket. Szabálytalanságok történtek tehát azzal, hogy a pénzt a miniszteri rendelet ellenére más célokra fordították s ezt a körülményt a felettes hatóságoknak figyelmébe kell ajánlania. Egyébként a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadja. Jancső Benedek dr. a javaslatot elfogadása mellett szól. 29 ezer pengővel tartozunk, amit vissza kell fizetnünk. Az a kérdés azonban, hogy miből fedezzük azt, nem befolyásolhatja az ügyet. Nincs más hátra, mint a javaslatot elfogadni. Kovács Károly Is azt hangoztatja, hogy ezidőszerint csak 30 ezer pengő áll rendelkezésre. Woüák János dr. örömmel üdvözli a javaslatot, de nem tartja helyesnek, hogy Árvay felvetette a felelősség kérdését. Ez rontja azt az ünnepi hangulatától, amely a nagyjelentőségű és hosszan va- judó'ügy tárgyalásánál megüli a termet. Tudott arról mindenki, hogy a tandijakat mire használták föl s az ellen kifogást nem tettek. Ne tereljük hát mellékvágányra az ügyet, Az építkezéseknél ő is óvatosságot ajánl és csak olyan keretben végeztessük azokat, amilyent a rendelkezésünkre álló pénz megenged. Bencze Imre dr. azt mondja, hogy a miniszteri leirat kötelességet ró a városra, amit teljesíteni keil, de úgy, hogy abból a lakosságra újabb terhek ne háruljanak. Kérdi azonban, mi lesz akkor, ha a beigért államsegély elmarad ? Az építkezéseknél ő is Csak olyan kereteket tart megengedhetőnek, amilyen arányban a pénz rendelkezésre áll. Indítványozta, hogy a közgyűlés tárgyalja a kérdést érdemben, de mivel helyteleníti a város vezetőségének azt az eljárását, hogy a pénzeket más célra fordította, indítványozza azt is, hogy ezért a jövő közgyűlésen vonják felelősségre a polgármestert. Zsuppán József kéri, hogy fogadják e! a javaslatot azzal, hogy az 1931-ben elkészült tervek alapján óhajtják megépíteni az iskolát. Czobor Mátyás polgármester a tárgyilagos kritikát köszönettel veszi, de megjegyzi, hogy a város vezetősége mindig a legteljesebb jóhiszeműséggel járt el. A költségvetésben mindig szerepelt a szóban forgó összeg annak megjelölésével, milyen célokra fordították azt és a miniszter tudomásul is vette. Más mondanivalója nincs. A közgyűlés ezután a pénzügyi bizottság javaslatát a László József által ajánlott módosítással egyhangúan elfogadta. A házi szemét kihordásáról alkotott szabályrendeletet a miniszter jóváhagyta és azt Fülöp László dr. tanácsos ismertette. A szabályrendelet négy körzetbe sorozza az utcákat. 5000 egységet (helyiség) állapit meg s e g y - e g y helyiség után évenként 1*70 P fizetendő. A mellékhelyiségek összesen egy helyiségnek számítanak. Szemét- kihordás hetenként háromszor történik s azt a város maga végezted, de bérbe is adhatja. A szeméíkihordalás kötelezettségétől az állattartó gazdák mentesek. A kiadások 8500 pengőre rúgnak. A rendelkezések a kihirdetéstől számított négy nap múlva lépnek érvénybe. Annak ellenére, hogy a szabályrendeletet a közgyűlés alkotta és, hogy most már miniszteri jóváhagyást is nyert, nagy vita indult meg egyes rendelkezései miatt. Végre abban állapodtak meg, hogy a szabályrendelet csak október 1 - éve! léptetik életbe s ha a város bérbeadja a szemétkihordást, köteles a közszállitási szabályokban előírtakat betartani. Apponyi Albert gróf emlékünnepélyére vonatkozóan a polgármester bejelentette, hogy azt a Göcseji Hét keretében junius 30 án tartják meg, amikor leleplezik Apponyi Albert grófnak Latzkó Gyula által elkészített arcképét. Bejelentette a polgármester azt is, hogy a közérdekelíségek felügyelő hatóságának kiküldöttei májusban vizsgálatot tartottak a városházán és a teljesített vizsgálatok költségei 788 pengői tesznek ki, amit csekken kell befizetni. A vizsgálatok eredményeit később közli a miniszter. A hordójelző hivatalnak további két évre megadta a közgyűlés a havi 20 P segélyt. Zárószámadások. Szilágyi Miháiy főszámvevő terjesztette elő a különféle alapok zárószámadásait, amelyeket a pénzügyi bizottság a szokásos óvásokkal elfogadásra ajánlott. Árvay László dr. megjegyezte, hogy a kórházi számadásokat illetően be kell várni az elrendelt fegyelmit. A Vármegyei Banktól fölvett bét összegről szóló számadást pedig nem veheti tudomásul, mert azokat közgyűlési jóváhagyás nélkül vették föl, amiért szintén felelősséggel tartozik a polgármester. Szilágyi főszámvevő kimutatta, hogy az összegnek fölvétele korábbi határozat alapján történt. Ezen indult meg újabb hosszú vita, amely azzal végződött, hogy a közgyűlés elfogadta a polgár- mesternek javaslatát, amelyhez Árvay László dr. is hozzájárult, így az a bizonyos korábbi keletű határozat azonnal érvényét veszti és bármely kisebb kölcsön is csak a közgyűlés előzetes, vagy utólagos jóváhagyásával vehető föl. Egyéb ügyek. Nagy vita kerekedett még a körül, hogy kifizessék-e Kucsera István ny. városi aljegyzőnek az általa befizettt magánmunkáiatl dijakaf, Németh János dr. városi ügyvezető orvosnak az 1935- ben befizetett hatósági orvosi és
