Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-06-25 / 144. szám
Apa 8 filBér 1936. junius 25. CsCt5pt5lr, XlXt évfolyam 144. szám! Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. —unm . Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra l-50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Aratási gondok. Megkezdődik az aratás. Sorsdöntő munka, mert kimenetelén fordul meg egy esztendőre sorsunk s mindennapi kenyerünk. Gazda és munkás ünneppel kezdi, azért nevezi Mária látogatásának ünnepét Sarlósboldogasz- szonynak, mert jól tudja, hogy amint egész évi, úgy aratási munkájának sikerét is csak az Ur áldásától várhatja. A gépesített mai kor materialista világfelfogása ugyan ebben is csak üzemi kérdést lát, amelynek gyümölcsére a kapitalista gazdasági rendszer jóvoltából csak a spekuláció tarthat számot, meghagyva nagylelkűen a gazdának a gondot, a munkásnak a verejtéket. Bárhogyan vélekedjék is a ma- teriálista mentalitás, az aratás munkásainak érdemén ez mit sem változtat. Ezt az érdemet honorálják nagy szociális érzékkel a gazdák, amikor aratógépeiket pihentetik, hogy annál több aratómunkás-családnak biztosítsák a kenyerét. Ez a kenyér azonban az idén sem lesz túlságos nagy, mert a hosszas májusi jó esők alaposan lecsökkentették a terméskilátásokat, de azért az idei ínség megismétlődésétől nem kell tartanunk, mert kapás növényeink — burgonyából és tengeriből — jő termést igérr' Most csak az értékesítés ad gondot a gazdának, hogy olyan árat érhessen el, ami mellett ő is megtalálja számítását s a termelési költségek mellett másra : sóra, borsra, világításra, ruházatra, no meg legalább egy kis kapadohányra s adóra is jusson. Mivel sajnos, évenként a termés eredményét eddig az elemi csapások között a nyári tüzkatasz- trófák szokták megtépázni, már most meg kellene tenni minden intézkedést ezeknek korlátozására. Sok vita folyt erről eddig is, tervek merültek fel, köztük sokan a közös szérűk létesítésében látták a behordott gabona biztosítását tűz elien. Hát, ha nincs gyújtogató, gondatlan ember, vagy játszadozó gyermek, lehet jó ez az ötlet, de, ha azt a közös szérűt támadja meg az a kártevő elem, a tűz, akkor egy csapásra vége az egész falu termésének. Mivel jobb megoldás alig gondolható el a közös szérűnél, az óvóintézkedéseket abban látnánk, hogy a gabona-asztagokat éjjelnappal legalább két őr őrizze és a dohányzást szigorúan eltiltsák még az asztagok közelében is s ami fő, fecskendők és más szükséges eszközök rendelkezésre álljanak elegendő vízzel, amelynek ciszternákba gyűjtéséről már a tavaszi esőzésekkor gondoskodni kellett volna. Mert, legyünk őszinték, népünk kissé bizony gondatlan, de sajnos, nem hiányoznak rosszakaratú gazemberek s gyujtogafók sem, akik, hogy ártsanak embertársaiknak, képesek egész községek népét nyomorba dönteni. Erre az emberi gonoszságra is számítani keli, azért kötelezni kellene a községeket gabonájuk bizPrága, junius 24. A cseh államvédelmi törvény végrehajtási utasítása most jelent meg. Az utasítás szerint a határterületen belül engedély nélkül középületeket, utakat és egyéb épületeket építeni nem szabad. A rádióleadó és telefonállomások építéséhez katonai engedély kell. A Felvidéken a Páris, junius 24. Marseilleben a kikötői sztrájk lovább terjed. A vörös zászló már 70 hajón leng és ezeket a kapitányok és tisztek sorra elhagyták. A kikötői forgalom teljesen szünetel. Sok külföldi hajó sem tudja elhagyni a kikötőt, mivel a francia vonaíó- hajók, amelyekkel a nyílt tengerre vontatnák őket, nem működnek. A vörös zászlós hajókat 4 ezer mairóz tartja megszállva. A kikötői sztrájk átterjedt a többi földközi tengeri kikötőre is. A lapok rámutatnak, hogy Franciaország bolsevizálódása nagy A nemzeti szocialista pártban évek óta szinte hónaponként változások vannak. Ismeretes, hogy 1933—34 években két párt volt: egyik nyilaskeresztes csoport Meskót, a másik Festetics Sándor grófot ismerte el vezérének. Majd a két párt egyesült, de a béke nem sokáig tartott, s a Meskó csoport hamarosan elszakadt a másik csoporttól, illetőleg kizárta a pártból Festeticset. A gróf ezt nem vette tudomásul, hanem az ország egyes részeiben önállóan tovább szervezkedett. Később azonban újabb változás történt. A Meskó csoport Meskó Zoltánt sem tartotta megfelelőnek, mivel szerinte a vezér íosüására is — a közös szérűkön leginkább. A vörös kakas évenként eddig is milliós károkat okozott, azért minden óvóintézkedést már előre meg kell tenni a termés biztosítására. Szegények vagyunk, minden szem gabonára, minden fillérre szükségünk van, legyünk résen, hogy abból semmi se vesszen el 1 Németh János. törvény 48 járást minősít határterületnek és csak 31-et belső területnek. A Kárpátalján pedig a 14 járásból 12 esik a határsávba. A határterületekben a törvény lényegesen csorbítja az állampolgárok, különösen pedig a külföldiek jogait. | mértékben halad előre. Amíg Mar- í seille városa nemzeti zászlódiszt öltött,, addig a kikötő tele van vörös zászlókkal. A helyzet any- nyira súlyos, hogy a külföldi államok utasították hajóikat, hogy kerüljék el a marseillei kikötőt. A szárazföldi sztrájk csökken, jelenleg 193 ezer munkás sztrájkol. A jobboldali szervezetek a feloszlatás ellen a közigazgatási bírósághoz fordultak. Valószínű, hogy a bíróság megsemmisíti a kormány betiltó rendeletét. a régi világ embere. Ezért előbb a vezérségről tette le Meskót és országos vezetőséget választott, majd pedig teljesen szakított Meskó Zoltánnal. Ekkor Meskó előbb vezérnek kiáltotta ki magát, majd lemondott a magas rangról és Festeticshez csatlakozott, elismerve a gróf vezérségét, mig ő maga megelégedett az országos propagandafőnöki tisztséggel. A legutóbbi időkig az volt a helyzet, hogy az ország egyik részén szervezkedelt Festetics gróf „vezér“ és Meskó propagandafőnök, az ország másik részében pedig a Meskótól elszakított párt. Az utóbbihoz tartozik Zala megye nagyobb része, továbbá Győr, Moson megye, az Alföld egy része és Budapest jó része. Ez a csoport hallgatólagosan Pálffy Fidél grófot tekintette vezérnek. A többszörös kizárási játék után most újabb változás történt a nyilas mozgalomban. A két ellentétes csoport hívei régóta szerettek volna egyesülni, de ennek akadálya volt Festetics Sándor gróf személye, akit Pálffy gróf hívei nem tartottak alkalmasnak arra, hogy a pártot vezesse. A napokban a Pálffy-csoport vezetői és a Festetics-mozgalom alvezérei tanácskozásra ültek ösz- sze Budapesten, hogy az egyesülés feltételeit megvitassák. Résztvett az értekezleten a zalaiak megbizotlja is. Az értekezleten éles támadások, hangzottak el Festetics ellen, aki ellen többek között azt is vádként hozták fel, hogy kapcsolatot tart fenn Gömbös miniszterelnökkel, továbbá, hogy antiszemitizmusa nem őszinte és nem is igazi nemzed szocialista. Festetics ugyan mindent elkövetett, hogy ellenfeleit leszerelje, de ez nyilván nem sikerült, mert az egységesítő értekezlet letette a vezérségről Festeticset, kizárva a pártból és kimondotta a különböző nyilas csoportok egyesítését. Átmenetileg Balogh István, Debrecen nyilaskeresztes képviselője lesz a párt vezére. Az egyesítést és Festetics letételét 75 ezer plakáton akarják a nyilvánossággal közölni. A nyilaskeresztes mozgalom belső harca ezzel aligha ért véget. Valószínű, hogy Festetics, mint a múltban, most sem nyugszik bele a kizárásba. Előrelátható, hogy ő viszont alvezéreit zárja ki és tovább szervezkedik. Hivei is minden bizonnyal nagyszámban lesznek, mert nála van a pénz. Fehérvár a borravalórendszer megváltoztatását kéri. Székesfehérvár szab. kir. város közigazgatási bizottságának hétfői ülésén Széchényi Viktor gróf főispán napirend előtt elmondotta a borravalórendelet kapcsán szerzett tapasztalatait. Megállapította, hogy a rendelet mai formájában árdrágítást jelent annak a számára, aki nem akar a kiszolgálószemélyzet elölt másodrendű vendég lenni. A rendelet csak akkor éri el a célját, ha szigorúan eltiltják a borravaló adását és elfogadását. Indítványára a bizottság felír a kormányhoz. A Felvidék túlnyomó része határsáv lesz. Bolsevizálódtak a francia kikötők. Letette a vezépségről Festetics Sándor grófot a nyi> laskeresztes párt.
