Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-06-24 / 143. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. junius 24. Zalaegerszeg mint megyeszékhely. Még csak néhány évvel ezelőtt is úgy ismerték, — már ahol ismerték — Zalaegerszege* :í«it a poros-sáros nagy göce^y. Mert tulajdonfeépén nem is volt más. Hosszú időkön át nem fej­lődött, az egymást kővető nem­zedékek úgyszólván teljesen egy­formának ládák. igaza volt ín­nak a nemrégiben elüangzott megállapításnak, bogy Zalaeger- ázp?í!t nem szerette senki sem : sein az ország sem megye, de még önmaga sem. — Zalaeger­szeg ma az ország legszebb me­gyéjének virágos székvárosa, amely rövid két év alatt most másodízben irányítja maga felé az ország figyelmét a Göcseji Hét rendezése révén. Csakhogy az első Göcseji Hetet nagy elő - készületeknek kellett megelőzniük. A város lakossága anyagi erejét jóval meghaladó áldozatokkal ki­emelte a várost a hosszú elmara­dottságból, a vármegye iskolán- kivüli népművelési bizottsága pe­dig gondoskodott arról, hogy Göcsejvidéknek és igy Zalaeger ­szegnek természeti szépségeiről fényképfelvételek készüljenek s a képsorozat előadás keretében ke­rüljön bemutatásra az ország­nak minden részében. A felvéte­lek eszközlésénél hathatósan köz­reműködött Fára József dr. vár­megyénknek nagytudásu és fá-' radhatatlan buzgalmu főlevéltá­rosa, aki a képsorozathoz pom­pás magyarázatokat készíteti és ezzel olyan propaganda alakult ki Göcsej és Zalaegerszeg érde­kében, amely nem várt arányok­ban keltette fel az ország érdek­lődését az ország addig teljesen elhanyagolt, — elfelejtett vidéke iránt. Most a második Göcseji Hét küszöbén állunk s ugyancsak most jelent meg Fára József dr. főlevéltárosnak munkája „Zala­egerszeg mini megyeszékhely“ címmel, amely 30 oldalas füzet­ben annyit ad, hogy abból meg­ismerhetjük egyrészt a várme­gyék jelentőségét és fejiődé ét, vármegyénknek történetét a 16. század elejétől, azokat a viszon­tagságokat, szenvedéseket, amik a másfélszázados tőrök hódoltság idején érték a vármegyét. Meg­tudhatjuk, hol s mikor tartották Zalában a megyegyüiéseket, ho­gyan lett a megye székhelye Za­laegerszeg. A teljesen megszállott Somogy is együttműködött egy- ideig Zalával és a két megye is kénytelen volt a török terjeszke­dés miatt Vasmegyébe Körmendre menekülni. A törökök kitakaro- dása után már nyűgöd an dol­gozhatott a vármegye és Zala­egerszeg maradt véglegesen a székhely. A vármegye kr* ínsége nem is gondolt arra, más székhely legyen. A ms ’■ század második felében azonban az a veszedelem fenyegette Zalaeger­szeget, hogy a székhelyei Nagy­kanizsára teszik át. Az ilyen irá­nyú törekvések sürü egymás­utánban jelentkeztek, de sikerült azokat végre is szerencséi r el­hárítani s ma már ettől a vesze­delemtől nem is kell tartanunk. A csinos kiállítású füzet három szép képet is mutat be : Zalaeger­szeg a XVII. és a XIX. század * elején és a megyeházat a mai I formájában. Ez a munka, amely egy darab a magyar nemzet történetéből, hü kép a vármegye életéből, — mert hiszen hivaiatos adatokon épül fel, — bőséges ismereteket közöl olyan összeállításban, hogy -±i könnyen áttekinthető s i olyan nyelvezettel, hogy megért- ! héti mindenki. Nem adathalmaz, nan?- > kedves, szórakoztató ói­vá? Ennek a füzetnek ott kell lennie mindazoknak asz­talán, akik szeretik a múltat, a A győri kir, ítélőtábla Schadl- tanácsa marasztaló ítéletet hozott egy monstre-vádlottas ember­ölési bűntettben, amelynek vád­lottjait a szombathelyi törvény­szék annak idején felmentette. Tóth Kálmán 35 éves zalame­gyei, lentikápolnai napszámos és társai: Bollér József, Merci- gán János, Tóth István, Bollér Lajos és ifj. Kulcsár József nap­számosok szándékos emberölés büntette, illetve a bűncselekmény­ben mint bünsegédi bünrészesség címén kerültek a vádlottak pad­jára. A múlt esztendő februárjában Tóth és társai fakitermelésnél dolgozlak Felsőrönk községben. Egyik napon munkábainduiás előtt betelepedtek a nagyvendég­lőbe borozgatásra. — A kocsma nem volt üres, a szomszédos asz­talnál egy, németajkú legényekből álló társaság cigányozott. Közöt­tük volt a környékben hires ve­rekedőnek ismert Dunszt József. A falusi cigányok parancsszóra német nótát húztak a legények­nek és a kedélyes hangulat át szűrődött a magyar napszámosok közé is. Mercigán János átszólt a zenének: — Magyart is húzzatok már, ne csak a németet; Az atlétatermetü Dunszt József fölemelkedett az asztaltól. Tá­nyért szerzett valahol, aztán bo­rosán átbotorkált a napszámosok fertályára. — Ide a pénzt a zenének, az­tán lesz magyar nóta is! A békésen mulatozó napszámo­sok sorra adóztak az előrenyuj- tott tányérnak. Dunszt pedig megfordult és zsebredugla az obulusokat. A napszámosok meg­mozdultak a helyükön. Mégsem járja — mondogatták —, a pé­pünkért zenél kérünk. Ne rakja zsebre a cigányok pénzét ! A hires verekedő megfordult. Fütötte a düh, aztán belemarkolt a zsebébe és földre csapta az élőbbén elszedett pénzt. Ebben a pillanatban megindult a kocsma. történelmet, a hazát a vármegyét és a vármegyének székhelyét, Za­laegerszeget. A kis füzet — nagy munka, amit szorgalmas, alapos kutatás, nagy hozzáértés nagy munkaerő és lelkes ügyszeretet teremthetett csak meg. Zalának négy évszázados történetét is­merteti és világítja az meg. A füzet ára 70 fillér. Kapható a Zrínyi könyvkereskedésben. Herboly Ferenc Asztalok dőltek halomra, szódás­üvegek sivitotlak fejek fölött, fe­jek közé, széklábak puffogtak magyarszavuak, némeíajkuak há­tán, a két asztaltársaság hatal­mas verekedést rendezett. A nap­számosok baltaéléről is lekerült a bőrpajzs é3 a súlyos balták szétcsaptak a német legények között. Dunszt József, mint egy megvadult bika úgy küzdött. Amikorra szétválasztották a gyilkos gomolyagot, Dunszt Jó­zsef már alig lélegzett. Sebektől borítva a falnak dőlt, aztán le­huppant a földre. Az orvos nem tudott rajta segíteni, a fejszecsa­pások szétroncsolták az agyvele­jét és meghalt. A törvényszéki tárgyaláson a tanúkihallgatások zavaros kime­ríthetetlen képet adlak a haláiial végződő legényháboruságról. Nem lehetett megállapítani, ki mérte Dunsztra a halált okozó baltacsa­pásokat. A vádlottak tagadtak, csupán Tóth Kálmán ismerte be, hogy egy ütést mért méri Dunszt derekára, hogy megakadályozza a felbőszült embert abban, hogy őt egy szódásüveggel lesújtsa. Ez az ütés azonban nem volt a ha­lált okozó. Ilyen körülmények között a törvényszék fölmentő Ítéletet ho­zott a felsőrönki kocsma-csata bünperében. Fölebbezés folytán került az úgy a győri kir. Ítélőtábla elé, ahol a bizonyítás során beszer­zett tanúvallomásokat ismertették először. — Ezeknek nagyrésze Dunszt József viselkedésében lát­ja a verekedés indítékát. A bíróság ítéletében erős fel­indulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Tóth Kálmánt és ezért egyévi és hathónapi bör­tönre ítélte. — Bollér Józsefet is bűnösnek mondotta ki a tábla bünsegédi bünrészességben és ezért hathónapi börtönbüntetést szabott ki rá. — A többi vádlot­tat fölmentették. Az Ítélet nem jogerős. Rövid táviratok. Eden angol külügyminiszter az alsóházban kijelentette, hogy az olaszok Abesszíniának még csak felét foglalták el, a galla törzsek nem hódoltak be. — A Lánchíd tetején mellbelőtte ma­gát nyomora miatt Vizdos Géza dr. ügyvéd és a Dunába ugrott. — A Dardanellák megerősítését a hatalmak nem kifogásolják. — Ciano olasz külügyminiszter rövidesen Berlinbe utazik. Az angol szabászat specialistája cTótR Gyula Finom uridivat és angol szövet választék Megindul az uszóéleí Zalaegerszegen. Városunk uszósporíja nemrég még erős virágzásban volt. Egy­mást követlék a szebbnél-szebb győzelmek, de tavaly mintha el­vágtak volna uszósportunk fejlő­dését : füstbementek a nagy ter­vek, nem rendeztek versenyeket Zalaegerszegen. Most azonban — a jelek sze­rint — erős uszóéiet indul meg nálunk is. A fürdő uiajdonos Böhm testvérek ugyanis messze­menő engedményeket tettek, hogy ezt az elhanyagolt sportágat mi­nél nagyobb tömegek kultivájhas­sák és ezzel városunk uszósporíja arra a színvonalra emelkedjék, amelyen a szomszédos városok uszósporíja áll. Megengedték, hogy mindenki, aki az alább jel­zett standardot megússza, hetenként háromszor délután teljesen in­gyen járhat a strandra, ha pedig mindennap akarna járni, kedvez­ményes idényjegyei (5 P) kap­hasson. Aki ezekben a kedvez­ményekben részesül, köteles az edzéseken és versenyeken részt- venni. Kilátásban van egy szö­vetségi tréner lejövete'e is. Reméljük, hogy a fürdőtulajdo­nosok jóindulata kellő visszhangra ta'ál mindazok körében, akik ezt a szép sportot szeretik és min­den reményünk meg van arra is, hogy fiatal és tehetséges úszóink sok szép sikert aratnak. A standaid idő, amelyek alap­ján a fenti kedvezmények igé­nyelhetők, a következők : Gyermekek részére (14 éves korig) 50 m mellúszás 59 mp. 50 m gyorsuszás 54 mp. Fiuk részére (16 éves korig) 50 m mellúszás 52 mp. 50 m gyors­uszás 47 mp. 16 éven felüliek részére 50 m mellúszás 48 mp. 50 m gyorsuszás 42 mp. 50 m hátuszás 45 mp. Lányoknak (16 éven aluliak részére) 50 m (tet­szés szerinti úszásnemben) 1 perc. 16 éven felülieknek 52 mp. A próbauszásokat ezen a hé­ten kell végezni a strandon. Je­lentkezni Junger Károlynál kell, akitől közelebbi felvilágosítás is kapható. Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jé fénykópkidolgozás BÁNFAI optika és fotó szaküzlotóbenc. Pécs, Zalaegerszeg. BÉLA \ • ' A tábla elítélte a „magyar-német“ háborúság zalai vádlottjait.

Next

/
Thumbnails
Contents