Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-06-23 / 142. szám

XIX. évfolyam 142. szám. Ara 8 fillér mmmmmmma Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. 1936. június 23. Kedd« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. —. — Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. i wmmmtamammmammammmammmmm Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. GflasnaunsHsnsnanpss Jelenségek. Néha-néha az ember nagyot néz a magyar szociáldemokraták magatartásán. Lehet, hogy a sza- bályerősitő kivételek juttatnak ilyen csodálkozáshoz bennünket ; de Györki Imre képviselő álláspontja pl. a vasárnapi munkaszünet kér­désében inkább elfogadható, mint a kér. nemzeti kormányzat kereskedelmi miniszteréé. Györki sürgette az 50 éve va­júdó vasárnapi munkaszünelet. Érvül hozta fel, hogy az „egyház is ezt kívánja*. Ritka sző egy marxistától; de szomorú az a tengés-lengés, amit a miniszter tanúsított. Hogy az egyház mit kíván, ezt nem latolgatja; ellenben a szo- ciálhigieniát, a nem vasárnapozó postát, vasutat emlegeti. Azt is kérdezi, miért tartson egyedül a kereskedelem vasárnapi .munka­szünetet. Tehát amiben végre okosan intézkedtek, azt is kérdé­sessé teszik. De mi kérdezzük, mi szükség van arra, hogy — akár van rá ok, akár nincs — a földmüvelés- ügy feloldja a vasárnapi munka- szünetet és igy azok is dologra kényszeritetteknek érzik magukat, akik hat napon át a császár lustái. Kérdezze meg a pénzügymi­nisztertől, miért van egyes zala­egerszegi hivatalokban Űrnapján dologtevő nap és miért tart hét­köznapot némely zalaegerszegi bank Karácsonykor, Pünkösdkor. Ez is szociálhigiénia ? A miniszler ur kevéssé ismeri az életet? * * * Kótyagosnak kell annak lennie, aki a párbaj-becsületvédelmet megérti. I. felvonás: Eckhardt Tibor a parlamentben mondja : „Gr. Fes­tetics Sándor nyilasvezér Károlyi Mihály kormányában honvédelmi miniszter volt és mint ilyen dicstelen szerepet játszott, mert a honvédelmet soha gyászosab­ban el nem hanyagolták. Azóta kiszolgált néhány kormányt, volt a NÉP tagja, most hirtelen for­dulattal horogkeresztes vezérnek állt be. A képviselőházban min­denki kinevette ezt az urat. A megmozdulást mégsem szabad semmibe venni, mert jelentékeny pénzösszeggel dolgoznak, fizetett titkárokat tartanak, párthelyisége­ket fizetnek ismeretlen pénzforrá­sokból 1* II. felvonás: Festetics távirati­lag hívta ki párbajra Eckhardt Tibort. Ezzel a bélyeggel egyet­lenegyszer sem akart együtt aludni. III. felvonás : Eckhardt kijelenti, hogy személyében nem akarta a nyilas vezért sérteni. IV. felvonás : a vezér megnyug­szik és este — Eckhardt kardja helyett — nyugodtan dől ágyába. És a közvélemény tótágast áll, mert tudja, hogy Eckhardt nem vont vissza semmit: áll tovább, hogy a hazaáruló Károlyi Mihály minisztere volt, hogy dicstelen szerepet játszott, hogy az ő ko­ránál gyászosabban a honvédel­met el nem hanyagolták. Áll az, hogy a képviselőházban min­denki kinevette, ismeretlen pénz­forrásokból dolgoznak. De nem áll az, amit nem is tett, hogy t. i. személyében akarta volna sérteni. Bornemissza Géza iparügyi miniszter szombaton este Zala­egerszegre érkezett. Vele jöttek : vitéz Árvátíalvi Nagy István dr., Nagy István, Grecsák Richárd, Takách- Tolvay József gróf, vitéz Somogyváry Gyula, vitéz Biró György országgyűlési képviselők, valamint vitéz Bárczy Barczen Gábor felsőházi tag. A minisztert a megyeháza bejáratánál Bődy Zoltán alispán és Czobor Mátyás polgármester üdvözöíék az egybe- gyüU hatóságok élén. A vacsora. Este fél 10 órakor a Bárányban 150 terítékes társasvacsora volt, amelyen több felszólalás hangzott el. Bődy Zoltán alispán a minisz­tert üdvözölte. Rámutatott, hogy Zala megye szépségekben gazdag, de kincsekben szegény. Ipartele­pei nincsenek, de van háziipara és kézműipara. Idézte Deák Fe­renc mondását, hogy az ipar és a szorgalom boldogítja a nemze­tét. Zala megye vezetősége ezt mindig szem élőit tartotta és igyekezett fejleszteni, isUpolni Göcsej fejlett háziiparál és a kis­ipart. Kérte a miniszteri, hogy támogassa a megyét ebben a tö­rekvésében. Telman Sándor dr. NEP-elnök a miniszterelnököt, Jancsó Bene dek dr. a kerület képviselőjét kö­szöntötte fel. Zsidó Sándor dr. a háború-jártak összefogásáról be­szélt, Horváth István elnök pedig az ípartestü’ei nevében köszön­tötte az iparügyi minisztert. Bornemisza Géza miniszter válaszában kifejtette, hogy nézete szerint a magyar nemzet jövője a vidéki városokban és falvakban fog eldőlni. Ha Budapest, a Duna királynője melleit ki tudjuk fej­leszteni a vidéki városokat kul­A közvélemény tűnődik, mi hát a személyi sértés, ha ez nem az. Amikor Festeticset Reisinger a parlament folyosóján lehülyézte úgyis, mint feudális grófot, úgy­is mint minden nyilasok atya­mesterét : nem lett párbaj. A Reisinger- és Eckhardt- üggyel azonban egyformán jött ki, dagadozhatnak a nyilas szívek: — jó Mikes Kelemen szerint — nyertek, mint Bertók a csikban. De hát ma az eszménykép is más, mint valaha. turális, társadalmi és gazdasági centrumokká, azzal megsokszo rozzuk a magyarság erejét és évszázados mulasztásokat póto­lunk. Ezen a célon fáradozik. Ez­után kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg vitéz Tabódy Tibor főispán elhunytéról, majd az ipar jelentőségéről szólt. Ha nincsenek is Zalában nagy gyárak és bá­nyák, még mindig megvan a le­hetősége annak, hogy Zalaeger­szegen komoly kézműipar és a környékén háziipar virágozzék. A nemzet szempontjából igen fon­tos a kisipar és tőle telhetőén támogatja is a kisiparos osztályt. A miniszter után vitéz Árvát- falvi Nagy István dr. a fronthar­cos összefogásról szólt és kegye­lettel emlékezett az elhunyt főis­pánra. Vitéz Somogyvári Gyula arról beszélt, hogy Zalában és az egész Pannóniában a hűséges római lélek él. Magyarországon az európai alkotó munka is a Dunántúlon alakult ki. A Dunán­túl nélkül ebben az országban nem lehet építeni Az iparos; dalárda adott ez­után szerenádot, majd beszéltek még Takách-Tolvay József gróf és Tóbiás Kornél dr., a miniszter titkára. Küldöttségek fogadása. Vasárnap reggel 0 órakor a városházán a miniszter különböző küldöttségeket fogadott. Árvay László dr. a viiíanyügy- ben vezetett küldöttséget az ipar­ügyi miniszter elé. Rámutatott arra, hogy Zalaegerszeg" igen szomorú helyzetben van. Olyan gazdasági kalandokba vitté k bele a várost — ilyen a villa, cyügy is —, amelyekért a város pol­gárságát nem lehet felt fossá tenni, s ennél fogva a kak ndok terhét sem lehet rámérni. A \ »áros képviselőtestület^ megtéveszti \jték és a testület jóhiszeműen ment bele a villanyügybe. Mikor kide­rültek a bajok, igyekeztek minden lehetőt elkövetni a terhek csök­kentésére, de sikertelenül. Kérte a minisztert, segitsen hatalmi szóval a városon, különben a város polgársága las­sanként odajut, hogy kénytelen lesz kivándorolni. Bornemissza Géza válaszában megállapította, hogy a város ve­zetősége rossz gardasági politikát folytatott. Ne vállalkozzék olyan vá­ros egy egész országrész villamosítására, amelynek pénze nincs. De felelős­ség terheli a trösztöt is, amelynek figyelmeztetnie kellett volna a várost, hogy a vállalko­zás balul üthet ki. A tröszt jelen­leg olyan állásponton van, hogy a bajok megszünteihetők az üzem helyesebb vezetésével, azért haj­landó , díjmentesen szakembert adni. Ő ez elől az ajánlat elöl nem zárkózhatik el és kéri a város segítségét is, bár azt hiszi, hogy eredményt nem hoz ez a megoldás. Egyelőre békés tárgya­lásokkal keresi a kivezető utat, de ha ez nem segít, akkor a vil­lanyszerződés revízióját akarja kierőszakolni a város érdekében* Zsuppán József igazgató a pol­gári fiúiskola tanári karából és a szülőkből álló küldöttséget ve­zetett a miniszter elé. Megkö­szönte az iskolaépítés érdekében eddig nyújtott támogatást és kérte a minisztert, hogy az építés meg­indulásánál legyen továbbra is segítségünkre. A miniszter ezt készséggel megigerie és kijelen­tette, hogy az építésnél a helyi ipart kell foglalkoztatni. Horváth István elnök az ipar- testület küldöttségének élén me­morandumot adott át a minisz­ternek. Ebben kérik, hogy a gyá­rak a kádáripar körébe tartozó munkákat ne végezhessék .képe­sítés nélkül, kérik, hogy a kő­művesmesterek a jövőben is építhessenek emeletes házakat, végül kérik a kovácsiparban or­szágosan egységes árak megálla­pítását. Bornemissza miniszter kijelen­tette, hogy a felvetett kérdéseket rendezni igyekszik. Közölte, hogy az inségmunka ügyében ankétok folynak. A kisipar érdekében az a célja, hogy az ipari inségmunkát megszüntesse. Végül a munkások tisztelegtek a miniszternél és kérték a 8 órai munkaidő általános bevezetését, a már eddig megállapított mini­mális munkabérek jóváhagyását és a polgári fiúiskola mielőbbi megépítését. Az iparügyi minisz­ter válaszában kijelentette, hogy a bérek jóváhagyásáról intézkedik. Az ősszel általánosan bevezeti^ Bornemissza Géza iparligyi miniszter zalaegerszegi látogatása. H íüinifzter megigéHe, hogy rendezi a villanyügyet«

Next

/
Thumbnails
Contents