Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-09 / 83. szám

1936. április 9. Csütörtök, XIX« évfolyam 83. szám. iJV» Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc Szerkeszt'"ötíg és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : .......Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árakt egy hónapra l-50 pengő, negyed« évre 43 pengő. — »Hirdetések díjszabás szerint H becsehelf i templomi Klciff^nyokát tették mmáwé a mai kisgyülésen. A törvényhatósági kisgyíilés ma délelőtt ValO órai kezdettel tartotta havi rendes ülését vitéz Tabódy Tibor főispán elnöklete mellett. A Hiszekegy elmondása után be­jelentette a főispán, hogy Kovács Sebestény Miklós napirend előtti felszólalásra kért engedélyt, amit ő meg is adott neki. A becsehelyi templomi botrányok ügyét tette szóvá felszólalásában Kovács Sebes­tény Miklós. Ezekről a botránnyá fajult rendzavarásokról már irtunk. A becsehelyi róm. kath. kántor, aki egyben közs. iskolai tanító is, az 1932. év elejétől sorozatosan kö­vetelt ei olyan cselekményeket, amelyek miatt az iskolaszék meg­dorgálta, az egyházi fő­hatóság pedig 1934. őszén a kántörságtói felfüggesz­tette és helyettest alkalmazott, 1935. nyarán pedig a kántori te­endők végzésétől a lefolytatott vizsgálat alapján végleg eltiltotta. Megcselekedte az illető a többek között azt, hogy istentiszteletek alatt az orgonán világi nótákat játszott, sőt játszotta a Gotter- halte*t is. A felizgatott turbulens elemek a helyet- teskántor működését mindenféle­képen lehetetlenné akarták tenni. Istentiszteletek alkalmával folyto­nosan zavarták az éneket, mert azt hitték, hogy botrányokozások­kal visszahelyezhetik őt a kántori állásba. A mindinkább elfajuló állapotokat Csóíhi Géza prelátus szóvátette a közigazgatási bizott­ságban is és január elején maga a főispán is kiszállott BeCsehelyre, hogy személyesen győződjék meg az ottani állapotok felől. A volt kántort megfeddetfe, a botrány­okozók kipuhatolására a legszi­gorúbb vizsgálatot rendelte el és azok fölött rövidesen Ítélkezik is a járásbíróság. A várt nyugalom azoban nem kö­vetkezett be. A volt kántor köz­ben elutazott Budapestre' éspedig mint NÉP élharcos. Hiréfe terjedtek el ugyanakkor, hogy a főis­pánt menesztik, a főszol­gabírót végelbánás alá vonják, a szolgabirót át- < helyezik. Mikor azután az exkánfor hívei azt tapasztalták, hogy eredményt igy sem érhetnek el, üjabb eljá­ráshoz, „az egyház megfélemlí­téséhez“ folyamodtak. Előbb 8, azután 7, majd ismét 2 egyén bejelentette a katolikus egyházból való kilépését és beléptek az evangélikus egyházba. A szepet- neki evangélikus lelkész vette fel őket, aki megtanította új híveit a zsoltáréneklésre, majd kántora és egy másik férfi társaságában két vasárnap istentiszteletet is tartott a községi iskolában. Otthon pe­dig elmaradt az istentisztelet. Ezeknek elmondása uíán Ko­vács Sebesiény Miklós keményen bírálta az evangélikus lelkész el­járását, amit — föltevése szerint — annak felettes hatósága sem helyeselhet. Ha már egyszer meg­jelentek nála az elégedetlenek, meg kellett volna kérdeznie, mi az oka vailásváltozfaiásuknak s figyelmeztetnie kellett volna őket arra, hogy komoly dolgot ilyen könnyelműen elintézni nem seabed. Nem akar politikát kever­ni az ügybe, de meg kell állapítania, hogy po­litikai vonatkozások mégis vannak abban, mert, ami­kor az exkántor NÉP tit - jj kár lett, akkor már hata- | lomnak képzelte magát és l ez az oka annak, hogy a dolgok idáig jutottak. A kitértek egyébként hangoz­tatták, hogy minden rendbejön, ha pártfogójukat visszahelyezik a kántori állásba. De más következményei is van­nak ennek az ügynek. A kántor tanítói állásoknál egyesítették a tanítói- és kántori javadalmakat s a kántori tisztet viselő községi tanítónak két felügyeleti hatósága van: egyházi és polgári. A poli­tikai hatóságoknak tehát figyelem me! kell lenniök arra, hogy az il­lető, aki a két tisztet viseli, egy­házi szempontból is megfelelő le gyen. Épen ezért meglepte őt a | közigazgatási bizottságnak egy­néhány héttel ezelőtt Becsehely községhez intézett véghatározata, amely arra utasítja a községet, hogy a volt kántornak 500 pengőt fizessen ki. Végül azt a kérését terjesztette elő, hogy ha az ügy egyházi fe­gyelmi utón elintézést nyert, in­dítsák meg és folytassák le az illető ellen a tanítói fegyelmit is. P e h m József apátplépános szólalt fel ezután. A lefolytatott fegyelmi vizsgálat mindenben meg­erősíti azokat, amiket Kovács Sebestény Miklós elmondott. Hogy hitéleti szempontból milyen rom­boló hatást gyakorolt a volt kán­tor viselkedése, az kitűnik abból a vádból is, hogy az illető, amikor még kán­tori teendőket végzett, Urmutatás alatt leszállott az orgonáról, hátat fordított az oltár­nak s úgy nézegetett ki az ablakon. Példát hoz föl arra, hogy mint ta­nító, a fanfelügyelői rendelkezés­nek sem engedelmeskedett. Fölemlítette még Pehm József apát azt a testvérbarcot, amely most a kapolcsi evangélikus gyü­lekezet kebelében dúl. Az egy­házközségnek több tagja azért akar vallást változtatni, mert lel­készüket az illetékes egyházi fő­hatóság elmozdította. Nem hiheíi, hogy akad olyan plébános vagy lelkész bármelyik egyháznál is, aki -beleavatkoznék ebbe a testvér- harcba. Egyik egyház sem nyer olyan hívőkkel, akiket nem a meggyőződés, ha­nem csak érdekek visznek bele a vailásválfoztatásba. Például emiifi, hogy nála egy­ikben jelentkezett egy protestáns család azzal, hogy a katolikus egyházba akarnak belépni, mert lelkészükkel összevesztek. Ő erre megjegyezte, hogy ez nem lehet | ok a vallásváltoztafásra, békülje- j nek ki lelkészükkel, tiszteljék a lelkészt. Haragból vallást változ­tatni nem szabad. Nézete szerint, aki egyik tisztre nem alkalmas, az nem alkalmas a másikra sem. Vitéz Tabódy Tibor főispán válaszolt a fölszóialásokra. Elmon­dotta, milyen lépéseket tett a rend helyreállítása céljából. Örömét fejezte ki afölött, hogy az előtte szólók felszólalásából a felekezeti béke fentartása csillogott ki. Egyéb­ként ma az alispánnal Balatonfü- redre utazik, ahol az ott időző Hőmann kultuszminiszternek is­mételten jelentést tesz az ügy ál­lásáról. Pehm József és Kovács Sebes­tény Miklós újabb felszólalása után Farkas Kálmán az exkántor NÉP titkárságát tette szóvá, mint amely minőség csak fokozta bátor­ságát, mert hiszen ennek tudatában képzelte magát hatalomnak. A főispán válaszolt Farkasnak is. Folyamatban van az exkántor- nak a NÉP titkárságtól való föl - váltása. Egyébként gyakori jelen­ség, hogy „egyes személyek disz- kreditálnak nemes eszméket.“ Ezután áttértek a kisgyülés napirendjére. A magyar gazdák országos le­vente egyesülete által rendezendő lovas-levente tanulmányút költsé­geire a kisgyülés 1000 pengőt szavazott meg. A tanulmányúiban 50 külföldi hölgy- és urlövas is résztvesz Európának majdnem minden nemzetéből. Indulás jú­nius 2 án Sopronból, s Zalaeger­szegre 6-án érkeznek. Innen Sü­megen és Tapolcán át Balaton- füredre mennek, ahová 11-én érkeznek meg. Az alispán már értesítette az útba eső községe­ket, a főispán pedig arra kéri a megye lovas urait, hogy minél többen fogadják és kisérjék a vendégeket. Zalaegerszeg város­nak az ingatlan átruházási ille­tékről szóló szabályrendeletét és a ZTE meliett vállalt kötelezett­ségteljesítésre v o n a t k o- z ó 8000 pengő kölcsön felvétele tárgyában hozott határo­zatát jóváhagyták; a közcsatornába történt magánkapcsolások dijának megállapítása tárgyában hozott határozatot azonban nem fogadta el a kisgyülés. Ez ugyanis csak polgármesteri intézkedésen alap­szik, holott szintén a képviselő­testület hatáskörébe tartozik. A vármegye hegyközségi tanácsának azt a kérelmét, hogy az 500 P kölcsönt engedje engedje e! a vármegye, nem teljesítik, ellenben a visszafizetésre december 31-ig halasztást adnak. — Buti Isiván fesíőnövsndéknek 50, Wlarsics Felicián budapesti egyetemi hall­gatónak 100 P segélyt szavaztak meg. A zalaszentgröti egészségvédel­mi szolgálat keretében létesítendő iskolafogászat költségéhez 500 pengőt szavaztak meg. Megren­delik a könyvtár részére Teleki Pál gróf „A gazdasági élet föld­rajzi alapjai“, Dobrovics Károly űr,, Halla Aurél dr. „Magyarország története kü­lönös tekintettel az iparra és ke­reskedelemre“ c. müvét, valamint a Petőfi Társaság folyóiratát. A többi, nagyobbára községi ügyben az előadók javaslatai alapján határoztak. Rövid táviratok. Hóman és Darányi minisz­terek 8 napi pihenőre Balaton- füredre érkeztek. — A római egyezményt aláíró 3 ország ki­küldöttei bizonyos időnként ér­tekezletei tartanak gazdasági és kereskedelmi ügyekben. Az első értekezletet Rómában tart­ják meg husvét után és az kö­rülbelül 3—4 hetet vesz igénybe. — A magyar-osztrák gazdasági tárgyalások Bécsben folyamatban vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents