Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-06-07 / 130. szám
1936. Junius 7. Vasárnapi Ms»a 8 fittéi» XIX évfolyam 839. szám! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =r-~—Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Sóvárgás. Nem érijük meg, miért kell hangfogóval erről szólni, amikor 1000 éves muiiunk legnagyobb dicsősége e fogalomban életerős: „király“. A ma sóvárgása is ez, mert nincs szebb remény a kibontakozás felé, csak a királyi álmunk teljesedése. Az önállóság észbekapott valóság lett, hogy hatalmi erő nélkül ez csak hiú, káprázatos ábránd. Hatalmasok, nagyok csak a királyság idején voltunk, mert a nagysághoz tekintély szükséges, amely Szent István koronájának tündöklő glóriájában leite létét. A népek sorsái intéző égi Hatalmasság akkor adott nevet és létjogosultságot e népnek, amikor böicseségével kereszténnyé avatta. A kereszténység ereje lett a szikla, amelyen fö’épült az 1C00 éves Magyarország. Nem véletlen az egyház fejétől nyert szent korona és apostoli kettős kereszt adományozása első nagy és szent királyunk, István számára, mert a történelem csalhatatlanul bizonyítja, hogy nagyságunk dátuma ezzel kezdődik. A személyes bátorság és harci készség még nem nemzetet fen- tartó erő, hisz a kalandozások furfangos csetepatéi, az örökös vándorlás a nemzet egységét nem szolgálták soha. A duzzadó, erőteljes nemzeti életet a helyhezkötöttség teremtette meg, a krisztusi vallás megtanította népünket a szervező állami élete állandósítására. A krisztusi vallás erényei emelték a magyarságot a iovagias nemzetek nívójára, mert átitatta őseink lelkét ama fenséges tanok megértésére és élésére, amellyel építeni és alkotni tudott azonnal. A vallásosság nem csupán szemlélődésre tanította a magyar népet a természeífölötti ideák megszerettetésével, hanem olyan erőt kölcsönzött számára, amely- lyel aktiv eredményeket tudott produkálni rögtön. A katolikus vallás bátor harcosait nem a fegyvsrforgatás művészetéért szerette és követte e nemzet, hanem azért az önfeláldozó alkotó erejéért, amellyel a müveit népek tetí- rekészségére nevelte őket. A vallásosság, amely a munkái szentnek hirdette, felkeltette őseink szunnyadó erejét és ügyességét, úgy, hogy lelkesedéssel alapította meg sorba azokat a családokat, amelyek jövendő nagyságunk és erőnk forrását képviselték. Á Szerény és tudós bencés szerzetesek munkás, nyüzsgő életet teremtettek, a földművelés, ipar és kereskedelem föliendifé- sével, majd pedig a magas nívón mozgó iskoláikban összpontosult tanítással a műveltség uíáni szom- ját is kielégítették. Az első király nyomdokain elindult építő munka mindig szebbé—jobbá és hatalmasabbá nevelte magyar népünket s bizony Szent István koronájának fényétől vagy halványuiásától függött nem zeti sorsunk boldogsága vagy * boldogtalansága. Amikor az ármány szúja belopódzott a magyar élet tölgyébe és sok századokon át titkosan rágta annak áldott szövetét, minden balsiker és bukás legjobbjaink figyelmét a baj felismerésé ■ nél, vissza reá a koronára és királyára vetítette. Ma is, amikor tépelődve járjuk golgotás magyar sorsunk sok csalódásban enervált útjait, nincs más fény és világosság, amely sorsunk jobbra fordulását jelentené, mint a visszatérés az erő forrásához és nagyságunk eredeKesztheiy nagyközség képviselőtestülete junius 4-én először ült össze Reisch! Imre városbirő lemondása óta. A gyűlésen már Gárdonyi Lajos dr. h. birő, mint az ügyvezetéssel ideiglenesen megbízott birő elnökölt. Gárdonyi dr. a tárgysorozat megkezdése előtt hazafias szavakkal, megemlékezett a trianoni gyász 16. évfordulójáról, majd pedig vitéz Tabódy Tibor főispánnak váratlan halálát közölte a képviselőtestülettel. A Keszthely ügyeivel mindenkor előszeretettel foglal * kozó főispán emlékét — az elnöklő h, biró javaslatára — jegyzőkönyvben örökítették meg és a gyász jeléül egyperces néma szünetet tartottak. A bírói bejelentések során Gárdonyi dr. közölte a képviselőtestülettel, hogy a város gazdálkodásának minden ágát felülvizsgáló miniszteri bizottság és a vármegyei számvevőség a legteljesebb elismerését fejezte ki Bar- toss József h. vezelőjegyzőnek munkájáért. A hirdetési eszközök bérbeadása megtörtént. A sírand- böviíés terveit a kisgyülés jóváhagyta. A munkát nyilvános árlejtés utján négy keszthelyi kisiparos kapta meg. A Füsti korcsmát bérlője már átvette. A vármegye alispánja az előszezon tartamára Keszthely üdülőhelyi diját személyenként 10 fillérben állapította meg. Ezután került sor a tárgysorotáhez — a királyhoz és szent koronához. Mikor bujdosnia kellett valamikor nemzeti nagyságunk e drága szimbólumának, milyen féltő gonddal leste a nemzet annak utait, nehogy szemelől tévessze; ma koronánk van és királyunk is, tehát sorsunk boldogabb megoldását mit keressük máshol. A magyar népnek a király és koronája nem ősi tradíciója csupán, hanem diadalmas életének és jobb jövendőjének életszükséglete. Ne inogjunk elveink hangoztatásával se jobbra se balra, hanem őseink elhagyott erényednek biztos nyomdokába bátran lépjünk vissza — meri csak az vezetheti népünket a jobb és szebb jövőbe s hazánkat a nagy magyar feíáma- dásra. zat első és legérdekesebb pontjára : A községbiró lemondása és helyettesének megbízása, A* megbízott biró ismertette azokat a kísérletekei, amelyek a nevezetes biróbukíató május 6-i közgyűlés óta a közt $gi elöljáróság és a járási főszolgabíró részéről történtek — sikertelenül — Reischl Imrének a városbirói székben való visszatartása érdekében. Gárdonyi Lajoss dr. a bonyolult és a sok port felvert kérdést két szempontból világította meg. Első : az elöljáróságnak és a képviselőtestületnek nem a biró megbuktatása volt a célja, hanem csak a jogos kritikát gyakorolta, de Reischl Imrével mindig hajlandó volt és lesz együttműködni. Épen ezért érthetetlenek és ismeretlenek előtte azok a lelki tényezők, amelyek Reischl Imrét a visszavonhatatlan lemondásra kénysmitetiék. Második: a saját szerepére vonatkozóan annyit mondott a h. biró, hogy egyesek szembe akarták őt állítani Reischl Imrével. Ez azonban nem sikerült, mert a bírói hivatal átadása alkalmával is a legnagyobb egyetértésben és barátságban tárgyalták meg Keszthely ügyeit a volt városbiróval, Majd a híresztelésekkel szemben kijelentette : „Nem akarok Keszthely bírája lenni és nem is leszek!“ A képviselőtestület Menczel Imre ügyvéd indítványa és több hozzászólás után elhatározta, hogy a főszolgabíróhoz és Reischl Imréhez küldendő 5 tagú deputáció utján, a lehetőség szerint mégegyszer megpróbálják a volt bírót lemondásának visszavonására rábírni. Legalább egy évig maradjon még a város élén, hogy 25 éves bírói jubileumát méltóképen megünnepelhessék, Keszthely város nem akarja, hogy nagy bírája tövissel a szivében és tőrrel a lelkében távozzék 24 évi áldásos működésének színhelyéről. Ettől függetlenül a képviselőtestület jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Reischl Imrének Második pontként a villamosüzem részére egy Diesel-motor gépegység beszerzése szerepelt a közgyűlés tárgysorán. A képviselőtestület több hozzászólás és egy kis vita után — névszerinti szavazással egyhangúan elfogadta az üzemi bizottság, a jogügyi és pénzügyi bizottság, valamint a községi elöljáróság egybehangzó javaslatát ás a gépegység beszerzésére szükséges összeget megszavazta. Ivanits Károly dr. a fogyasztó közönség nevében szó vétette, hogy általános panasz szerint a világítás nagyon rossz, miért van ez így ? Perneczky Géza üzemvezető mérnök a baj okát a vezeték túlterheltségében jelölte meg. Jő világítást csak a váltóáramra való áttérés esetén tudna biztosítani. Még történt egy érdekes összeférhetetlenségi felszólalás is. Szekeres György dr. orvos képviselőtestületi tag szerint összeférhetetlen volt már a múltban is az az eset, hogy a biró hivatali helyettese volt a villamos üzem felügyelő bizottságának az elnöke. Ez az összeférhetetlenség még kirívóbbá vált azáltal, hogy az ügyek vitelével megbízott h. biró most igazgatója és egyben felügyelőbizottsági elnöke is a villamosüzemnek. Az érdekelt Gárdonyi Lajos dr. kijelentette, hogy a főszolgabíró tanácsától teszi függővé, hogy összeférhetetlen állásai közül melyiket tartja meg továbbra is. Harmadik pont volt Varga József tervezőmérnök ajánlata a vizmű tervezési költségeire és a per megszüntetésére vonatkozóan. Pilfer Arthur dr. ügyvéd, Keszthely közönségének képviselője a Varga perben, tüzetesen ismertette a per jelenlegi állását és eshetőségeit. Konklúzióként azí vonja le és terjeszti a képviselő- testület elé, hogy fogadják el Varga mérnök egyezségi ajánlatát, amelyet olyan feltételek mellett ajánlott fel a városnak, hogy 15.000 pengő ellenében teljes és végleges kielégítésül lemond minden további követeléséről és a vízmüvek megépítésében való H. E. Keszthely képviselőtestülete ismét maradásra kéri Reischl Imre városin rét. Gárdonyi L^Jos dr. nem mkmw* ^"árosbiró lenati. — Hftegegy§3&f@l£ m vizvezetéS^ tervezőjével és i§j^ megszülik & per. ~ Öl fillér Iemm m vilistül^ iCesztSaeif©n.
