Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-05-31 / 125. szám
1936. május 31. Zalamegyei Újság 3. Az alsódunántuli mezőgazdasági szakoktatási intézmények tanulmányi munkavepsenye. Zalaiak a győztesek. Letenyei hírek. A le'enyei esperesi kerület A. C. fanlcsa május 26-án tartotta gyűlését Lefenyén. Erre az alkalomra megjelenlek a plébániák A C. képviselői, a keiület tanítói és papjai. Krulzler József esperesplébános nyitotta meg a gyűlést és beszédében rámutatott arra, hogy milyen nagy szükség van a mai világban a katolikus összefogásra, amikor két táborra szakadt az emberiség: Isten mellett és Isten ellen. Ezután Szilágyi Lajos jegyző, a szociális szakosztály vezetője, szépen felépített beszéd keretében fejtegette, hogy szociális érzékre kell törekedni, amelynek a hitből kell táplálkoznia. Majd Vukics István, a sajtó szakosztály vezetője, mindvégig lebilincselően érdekes előadásban világítói rá a sajtó fontosságára és meggyőzte hallgatóit arról, hogy a mi erőnk : a mi sajtónk! Mindhárom szónokot lelkes éljenezéssel és megértéssel köszöntötte a hallgatóság. Horváth László becsehelyi jegyző bátor hit megvaíiást kért a jelenlevőktől s az Oltáriszentség vételéről telt buzdítása mélyen a hallgatóság leikébe markolt. Ezzel az A. C. gyűlés végződött és utána megkezdődött az esperest kerület tanítóinak gyűlése. Aibeck Gyula igazgató, elnök köszöntötte a megjelenteket, első helyen Békefi József dr. s. tanfelügyelőt és Ortutay Gyula körzeti isk. felügyelőt. Az aktuális ügyek letárgyalása után a központi tanilógyűíés jegyzőkönyvének felolvasására került a sor, amely után Barabás Mária tót- szentmáríoni tanítónő általános érdeklődés közepette mélyen szántó gondolatokban fejtegette a tanító óriási felelősséggel járó feladatát a gyermek vallásos nevelése körül. A szép és tartalmas felolvasásért jegyzőkönyvi dicséretet kapott. Nagyon kedves volt a tóíszent- mártoni gyermekekből álló énekkar szereplése. Aibeck Gyula igazgató vezette őket és bemutatta, hogy mit lehet nemzetiségi vidéken elérni a gyermekekkel igaz magyar tanítói szívvel. A hallgatóság tetszését abban is nyilvánította, hogy meg*meg- újrázta az egyes énekeket. Az énekbemutatást Küronya Jenő letenyei kántortanitó a magyar dal szeretetátől áthatott beszéddel vezette be. A jegyzőkönyv felolvasása és a pénztári jelentés tudomásulvétele után a gyűlés az elnök zárószavaival fejeződött be. Gyűlés után a nagyvendéglőben társasebéd volt. A gyűlés keretében Tóth Bertalan szepeineki tanító fájó szívvel búcsúzott a kerülettől 41 évi működés után történt nyugalombavonulása alkalmából. Letenye közönsége a május 24 én (ártott szülői értekezlet keretében hódolt XI. Ince pápa emlékének Budavár visszafoglalásának 250 éves évfordulója alkalmával. A szép számban megjelent hallgatóság előtt Küronya Jenő tanító méltatta az évforduló jelentőségét ünnepi beszéd keretében s lelkes szavakban buzdította a jelenlevőket a Szeníatya iránt való ragaszkodásra és a haza íránr való hűségre é$ szereteíre. — Bútort jól és olcsón csak i a nagykanizsai Kopstein bútoráruházában vásárolhatunk. A földművelésügyi minisztérium fenhatósága alá tartozó Alsódunántuli mezőgazdasági szakoktatási intézmények az elmúlt héten tartották meg körzeti tanulmányi, munka és pontversenyüket a szekszárdi mezőgazdasági szakiskolánál. A versenyen Zala vármegye egyetlen szakoktatási intézménye, a kehidai m. kir. mezőgazdasági szakiskola is részt- vett. Nemes küzdelem indult meg hat intézmény fiai között és örömmel láttuk, hogy Zala vármegye f ai győztesen kerültek ki a küzdelemből és hazahozták az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara által alapított hatalmas vándorserleget, valamint Tolna vármegye alispánja által a legtöbb pontszámot eiért intézmény Ismeretes dolog, hogy Keszthely város 1934-ben nem épen simán, de mindenesetre elhatározta, hogy további fejlődése érdekében megépítteti vízmüveit, a csatornázást és a vízvezetéket. Az előkészítő munkálatok gyors ütemben peregtek, úgyhogy a község akkori elöljárósága mindenféle pályázat nélkül tárgyalásokba bocsátkozott Varga József budapesti mérnökkel és annak a vízmüvek megépítésére vonatkozó terveit megvette, valamint annak végrehajtásával, ellenőrzésével a tervező mérnököt meg is bizta. Áz igy elfogadott terveket Zala vármegye kisgyülése 1934, dec, 10-én 29.741/1934. kisgy. 1630 számú véghatározaí- tál jóváhagyta. A részletes terveket 1934. dec. 19-én terjesztetiék fel az iparügyi minisztériumhoz, A vízmüvek létesítésének a kérdése látszólag simán közeledett a megvalósuláshoz. De csak a külszín mutatta a csendes befejezést, mert a kulisszák mögölt már folyt az egyenetlenkedés, az elégedetlenség. Hogy ez miben nyilvánult meg, annak megvilágítására Varga József, budapesti mérnök által Budapest 1936, május 5-i kelettel a nagykanizsai kir. törvényszékhez beadott ill. részére adományozott ezüstserle- g-t. A kehidai mezőgazdasági szakiskola tanulói közül a versenyeken a legjobb eredményt a következő tanulók érték el : Boros Béla (Zalaszentbalázs) szavalatnál, Deli Imre (Kehida) ügyességi versenyben, Kontra Pál (Jákó) kapálási versenyben. Petheő János (Bezeréd) szabadelőadás és becslési versenyben, Sipos Gyula (Zalaszentmihály) a sport terén, Szegedi Vendel (Salomvár) a kaszálási és szekérrakási versenyekben, Nagy Géza (Alsópáhok) ügyességi és sportversenyekben, Schvend Rudolf (Keszthely) szabadelőadás és szavalatnál és Vig • József (Hahói) ügyességi verseny- I ben. előkészítő iratának másolatából szemelvényeket é s kivonatokat köziünk. A tudnivalókhoz tartozik azon- ben az is, hogy Varga mérnöktől a község megvonta a megbízatást azzal a megokolással, hogy a nevezett 30 évvel előbb Vácott dolgozott, de igen rossz munkát csinált. Varga József nem nyugodott bele Keszthely elutasításába, hanem a város közönsége ellen 57 250 P tőke és járulékai iránt kártérítési pert indított. Az előbb említett III. előkészítő irat már a polgári per anyagához tartozik. Varga szerint a Balatoni Intéző Bizottság főtanácsosát dr. Kiss Jenőt és az iparügyi minisztérium műszakitanácsosáí Schüller Gyulát, nyilvánvalóan azzal az utasítással küldték Keszthelyre, hogy a községnek a vízvezeték és csatornázás létesítésére irányuló törekvéseit, mint hivatalból kirendelt szakértők, támogassák. Majd alább : „Ehelyett közérdekű tevékenységüket azzal az épenséggel nem közérdekű cselekedette! vezették be, hogy az alperest, (Keszthely várost) rábírták arra, hogy Varga mérnöktől a már rábízott művezetői megbízási vonja vissza és hogy azzal közös pártA 66-ik jótékonycélu m. kir. átlamsorsjáték húzását. Sorsjegy ára: Egész ar.P 3*- Fél ar.P 1*50 fogójukat, Zarka Elemér műszaki tanácsost bízza meg.“ A perirat állítása szerint ezt a titkosság leple alatt cselekedtél olyan módon, hogy a BIB-on keresztül rávették Keszthely várost arra, hogy Vác városhoz intézendő bizalmas jelzésű átiratban érdeklődjenek Varga mérnök után, aki ott a BIB értesítése szerint is, a vízmüveket építette. Varga szerint ennek a rosszakaratú tanácsnak nem is annyira a BÍB, mint inkább annak főtanácsosa, Kiss Jenő dr. volt az értelmi szerzője, meri tudhatta pártfogójától, Zarka Elemértől is, hogy a váci vízmüveket Zarka és nem Varga építette. Természetesen Vác Keszthely átírására csak ebben az értelemben válaszolhatott. A perirat csupán azt kifogásolja, ha már a valóságot meg is írták a váciak, miért kellett Zarka Elemért Keszthely számára protegálni és ugyanakkor Varga mérnököt egy próbákul vitatható fúrása alapján a lehető legrosszabb színben feltüntetni. Ez csupán úgy képzelhető el, hogy a váci városházán az eddig szereplő dr. Kissen, Schülieren, Zárkán kívül egy negyedik beavatott működött, hogy a keszthelyi vízmüvek megépítését Vargától Zarka Elemér kezére jáíszák át, „Hogy ez az információ a rendező megrendelése szerint készült, azt az információnak a szövegezése igen rikitóan árulja el és csak azon kell csodálkozni, hogy Vác város polgármestere kapható ennek aláírására, mi hogy sikerült, az azt igazolja, hogy a tervezet jói volt kieszelve és hogy a szereplők jól játszottak,** Vác információjával szemben Esztergom, ahol Varga tényleg épitett vízmüveket, a legteljesebben meg van elégedve a mérnök működésével. Az előkészítő irat megemlíti még azt is, hogy Schüller azért is dolgozott ellene, mert köztük, még a hévizszentandrási együttműködésből kifolyóan olyan differenciák keletkeztek, amelyek még nem nyertek végleges elintézés . . . „Végül Varga kijelenti, hogy az igazság kiderítése érdekében Schüller Gyula műszaki tanácsos ellen az iparügyi miniszternél, Kiss Jenő dr. főtanácsos ellen a BIB elnökségénél, sajátmaga ellen pedig a mérnöki kamaránál fog fegyelmi eljárást indíttatni Vác város poígármes1 Házhelyek parcellázása A nagy kereslet révén az ólai mezőn az eddig kimért házhelyek elkeltek. Ezért a terület harmadik részét is házhelyekként kimérettem. — Az árról és egyéb tudnivalókról felvilágosítást ad a Hitelszövetkezet. Zalaegerszeg, 1936. május 30. Flébátaiahivaftaf. Varga mérnök periratában súlyos vádakat emel a keszthelyi vízvezeték tervezésével kapcsolatban. Osszejátazottak-e a szakértők Varga ellen egy harmadik személy érdekében?
