Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-30 / 124. szám

XIX. évfolyam 124. szám. 1936. május 30. Szombat. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. mm Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, = 1 Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint, aammmmmm Kánya külügyminiszter békés- hangú beszédében az egyen­jogúságot és a revíziót jelölte meg a magyar külpolitika alapjának. Budapest, május 29. A képvi­selőház tegnapesti ülésén nagy beszédet mondott Kánya Kálmán külügyminiszter Magyarország kül­politikájáról. Beszéde elején rámutatott, hogy a győztes államok még mindig a békeszerződések területi rendelke­zéseinek alapján állanak. Ezzel szemben Magyarország mindig az igazi béke elérésére törekedett, ami alatt természetesen nem a győztesek és alulmaradottak szem­benálló kategóriáinak végnélküli feniartását, hanem a békés ki­egyenlítődés erőinek érvényesülé­sét értette. Ennek a békének el­érésére kizáróan a békés fejlődés utján törekedett. Békés szándé­kaink igazolására felemlített a külügyminiszter két tényt. Az egyik a magyar-jugoszláv viszály volt, amelynek békés elintézése Magyarország nyugodt magatartá­sának is tulajdonítható. A másik tény, hogy Magyarország nem követle a német ás osztrák fegy­verkezés példáját, hanem az amugyis túlfűtött európai légkörre való tekiníeltei óvakodott hasonló lépéstől. Sajnálja, hogy ez a békés magatartás egyes szomszédainknál oly kevés megértésre talált. Utalt a külügyminiszter arra, hogy Magyarország késznek nyilatkozott a dunai kérdések rendezésére irá­nyuló tárgyalásokon résztvenni, habár alig lehetett kétség aziránt, hogy a tárgyalások ismét csak a jelenlegi heiyzeí megmerevítését célozhák. A magyar kormány to­vábbra is hajlandó minden fel­merülő javaslatot megfontolni a dunai kérdésben, de minden kö­rülmények között ragaszkodik ahoz, hogy a Dunamedsnce eset­leges rendezése által mostani helyzete rosszabbra ne forduljon. Magyarország a teljes jog- egyenlőség alapján haj­landó minden olyan meg­oldási javaslatot megvizs­gálni, amely nyitva tartja a békés fejlődés és a bé­keszerződés szabad meg­vitatásának lehetőségét, biztosítja a magyar kisebb­ségeknek törvényes esz­közökkel való védelmét és nem ró Magyarországra olyan kötelezettségeket, amelyek a bé­keszerződések határozmányain tulmennek. A kölcsönös segély elvét Ma­gyarország magáévá nem teheti, mert ez egyértelmű volna azzal a kötelezettséggel, hogy adott esetben azoknak az államoknak siessünk segítségére, amelyek Magyarország rovására növeked­tek meg. De nem fogadhatjuk el azért sem, mert nincs meg a vi­szonosság. Ha Magyarország mint teljesen egyenjogú fél leülhet a tárgyalóasztalhoz és a fentvázolt szerény követelmények a túlol­dalon elismerésre találnak, akkor magyar részről nem lesz aka­dálya annak, hogy a dunai álla­mok gazdaságilag és talán idő­vel politikailag is együttműköd­jenek egymással. A külügyminiszter ezután a Népszövetség problémájával fog­lalkozott. Megállapította, hogy a három alapelv közül, amelyeken a Népszövetség alapokmánya nyugszik, nem valósult meg az általános leszerelés és nem épült ki a nemzetközi bíráskodás meg­nyugtató módja. A Népszövetség kezdettől fogva inkább a harma­dik alapelvvel, a megtorlások kérdésével foglalkozott. Ez az oka annak, hogy újabban épen a legfőbb népszövetségi államok részéről érik támadások az intéz­ményt. Nemcsak az egyezség- okmánynak, de a tuiajdonképeni békeszerződések ama kevés sza­kaszait, amelyek a vesztes álla­mok érdekeit védik, sem tartották be. Különösen mostoha elbánás­ban részesült a trianoni szerződés ama szakasza, amely a magyar állampolgárok javainak és jogai­nak védelmét garantálja. Itt te­London, május 29. A Daily Telegraph jelenti Rómából : Je­lenleg az olasz politikának négy sarkalatos pontja van : 1. Biztonság Abesszíniában. 2. Az Olaszországból Keletafrikába vezető ut biztosítása. 3, Béke Európában. 4. Az erkölcsi tekin­tély helyreállítása. Az olasz felfogás szerint a meg­torlásoknak inkább erkölcsi, mint gazdasági szempontból van jelen­tősége. Olaszországnak a megtor­lásokból gazdaságilag több haszna, mint kára volt, mert a megtorlá­sok következtében Olaszország­ban olyan iparágak fejlődtek ki, amelyek eddig a külföldi verseny miatt nem voltak életképesek. Mussolini megegyezést kíván az európai nagyh taginak közölt, A következő hetek fejleményei döntő fontosságúak lesznek a megegye­hát a trianoni szerződés egy je­lentős szakaszának tényleges re­víziójával állunk szemben. A magyar álláspont min­dig az volt, hogy a nép­szövetségi alapokmány revízióra szorul. Amennyiben most sikerülne az alapokmány reformját végrehajtani, az csak úgy lehet értékes munka, ha a háborús konfliktusokat meg­előző intézkedések előrekerülnek az árnyékból és egyenlő erősek lesznek azokkal a büntető intéz­kedésekkel, amelyeket az egyez­ségokmány a már ki ört konflik­tusokkal szemben megállapított. Félő, hogy a módosítás rossz irányba való terelődése esetén ismét felülkerekedik az együttes biztonság helyett a szövetkezések rendszere. Ez a folyamat már meg is indult Európában. Ezzel szemben a magyar kormány nem szövetségeseket, hanem barátokat keresett és keres. Hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy Olaszországhoz és Ausztriá­hoz komoly barátság fűz ben­nünket és őszinte jóviszony a nemei birodalomhoz, Lengyelor­szághoz és Angliához. A jugosz­láv miniszterelnök lojális beszé­dét a'magyar kormány megértés­sel fogadta és maga is kész a kijelölt cél elérése érdekében együttműködni. Eddigi csalódásaink ellenére sem mondunk le a reményről, hogy előbb utóbb a íulső olda­lon is felülkerekedik a jobb be­látás. Türelemmel és nyugodt leikiismerettel várjuk be azt a jobb időt, amikor volt ellenfeleink a Magyarországgal való együtt­működés teljes értékét meg iud- ják becsülni és értékelni. zés szempontjából. Ha a Népszö­vetség esetleg a megtorlások fentartása mellett határoz, akkor Olaszország kilép a Népszövet­ségből. London, május 29. Grandi olasz követ látogatási tett Éden angol külügyminiszternél és tol­mácsolta Mussolininuk azt a szó­beli üzenetét, hogy ha nem füg­gesztik fel a megtorlásokat a leg­közelebbi jövőben, akkor Olasz­ország elhagyja a Népszövetséget. Eden a ma délelőtti miniszterta­nácson tájékoztatja a kormányt az olasz üzenetről. Edennek az a felfogása, hogy a kérdés az egész Népszövetséget érinti, tehát az angol kormány nem adhat hatá­rozott választ. Angliának az a törekvése, hogy visszalarlsa Olaszországot a Népszövetségben. I Mussolini a megtorlások megszüntetését kívánta az angol kormánytél. Mussolini a római magyar kiállításon« Róma, május 29. Mussolini ma látogatást tett a római Magyar Intézet művészeti kiállításán Su- vich államtitkár és Víllani magyar követ társaságában. Koltay Jenő igazgató üdvözölte a Dúcét, aki elismeréssel nyilatkozott a kiállí­tás anyagáról. A Ford gyár 24 millió autót gyártott. Detroit, május 29. A detroiti Ford gyár fennállása óta elké­szítette a huszonnégymilliomodik autót. A gyár a múlt évben érte el rekordteljesitményét 2 millió autó előállításával. A keszthelyi közs. elemi iskola tornaünnepélye. Május 27-én délután fél 4 órai kezdettel nagy érdeklődés mellett tartotta a keszthelyi közs. elemi iskola zenés tornavizsgáját és évzáró ünnepélyét a Helikon- sporttelepen. Az iskolás fiuk és leányok az elemi iskola udvarán gyülekeztek és innen vonullak szines csoportokban az ünnepély színhelyére. A tornavizsga első száma a leventezenekar által elő­adott „Hiszekegy...“ volt. 2. A tornászcsoporíok és csapatok fel­vonulása zene ütemére. 3. Válo­gatott tornászok zenés szabad- gyakorlata (Vezette és betanította: Sulyok B. h. tanító). 4. Leányok zenés szabadgyakorlata (betaní­totta Torma Gizella tanítónő). 5. „Tavasz“ táncos, zenés gyakorlat (betanította Draveczky Lenke ta­nítónő). 6. Talajtorna, gúlák, (be­tanította Kovacsics R. tanító). 7. Tréfás staféta (betanította Németh B. h. tanító). 8. „Az év“ (tervezte, betanította és vezette Vajda Ma­rietta közs. óvónő). 9, Tréfás ökölvívás. Bemutatta a II. a. és bo fiúosztály Stádinger Ferenc tanító vezetésével. 10. „Magyar tánc“. Bemutatta a „380. sz. He­likon kiscserkész csapat“ (betaní­totta Sulyok József h. tanitó, a csapat parancsnoka). Utolsó számként az elemi iskola vegyes­kara kétszólamu dalokat énekelt Stádinger Ferenc karnagy vezény- lelével. A siker előkészítésében az egész tanítói testület hatható­san közreműködött. Minden pél­dás rendben és a közönség tet­szése mellett pergett le. Különös- sen nagy volt a taps Vajda Ma­rietta óvónő számánál, aki igen ötletesen a saját elgondolása szerint szemléltető élőképekben mutatta be az iskola év egyes fázisait. A közreműködő fiuknak és lánykáknak minden mozdulata, tánca eredeti volt.

Next

/
Thumbnails
Contents