Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-07 / 81. szám

Ara 8 fillér 1936. Aprili« 7. Kedd, XIX évfolyam 81. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ------------ Telefonszám 128. Fele lős szerkesztő: Herboly Ferenc POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. inmi—grniwmiiii mi Ilin muri mii un \mm mm un— Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyed- évre^ 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. ■ BBBIBI Bethlen feltűnő beszéde a közjogi meglepetésekről. Széleskörű hatalmat kíván m kormányzónak. zik, amikor király áll az ország élén. Elkerülhetetlen az is, hogy a fel­sőház paritást kapjon a képviselő- házzal. Még az ősszel kell, hogy a kormány benyújtsa ezt a két törvényjavaslatot, ha azt akarja, hogy ebben az Országban a nyu­galom helyreálljon, mert ez az egyedüli biztosíték a közjogi meglepetések ellen, amely közjogi meglepetésektől mindenki, aki egy kicsit belenéz a dolgokba ebben az országban, fél. Sürgette Bethlen a titkos vá­lasztójog sürgős bevezetését, majd hangoztatta, hogy félti az orszá­got a kormánynak attól a omni- potenciájától, amelytől csak egy lépés vezet a diktatúrához. Ko­moly idők vannak ma Európában, amikor szükség van arra, hogy a kormány mögött ne csak megvásárolt szavazatok, hanem meggyőződések is álljanak. Bethlen ezután külpolitikai kér­désekről szólt. Helyeselte az újabb római hármak megegyezést, melyet annak idején ő kezdett meg. De a hármas államcsoport nem végcél, hanem csak eszköz a végcélok megvalósítására. Ezek a végcélok: katonai egyenjogusi tásunk, a magyar kisebbségek védelme és a területi revízió. Sajnos, azt látja, hogy az egyen­jogúsítás terén Németországgal és Ausztriával ellentétben mi egy lépést sem tudtunk előre tenni. Figyelmezteti a kormányt, hogy amikor a német lépés folytán új európai rendezés következik, ak­kor ebből a magyar ügyet kikap­csolni nem szabad, mert ma úgy néz ki a dolog, hogy Versailles meghal, de Trianon életben marad és ez volna erre a nem­zetre a legnagyobb veszély. A kormánynak kötelessége, hogy aktiv külpolitikát folytasson. Nemzeti egységre van szükség — fejezte be beszédét, — de nem a kerékbeíört buzakalász je­gyében, hanem a három halom, a kettős kereszt és annak a szent koronának jegyében, amely a ma­gyar alkotmányosságot jelképezi. Eckhardt Tibor szólalt fel Bethlen után. Hangoz­tatta, hogy a jelenlegi rendszer megbuktatása mindenkinek köte­lessége s harcolni kell a becsü­letes titkos választójogért. Kije­lentette, hogy az ellenzék össze­fog a diktatúra ellen. Azt a gya­núját fejezte ki, hogy a telepítés során majd az élharcosokat jut­tatják a földhöz. Budapest, április 6. A sziget­vári kerületben vasárnap nagy ellenzéki gyűlés volt Biedermann Imre báró ellenzéki jelölt támo­gatására. A gyűlésen felszólalt Bethlen István gróf is és feltűnő beszédet mondott. Kiefjfetle Bethlen, hogy az or­szág érdekében a belső harcok élességét tompítani kell és pedig a kormány kötelessége, hogy ke­resse erre a módokat s olyan légkört teremtsen, amely a szük­séges összefogást lehetővé teszi. Ennek a belső nyugalomnak egyik előfeltétele, hogy megszűn­jék ebben az országban az értelmetlen, céltalan pártproganda, amely fizetett emberek segítségé­vel választja el a magyart a ma­gyartól, amely ismeretlen pénz­forrásokból tart fenn egy párt­bürokráciát, amelynek egyedüli érdeke és kenyere, hogy a ma­gyar a magyarral meg ne értse egymást. A másik feltétel, hogy a kormány részéről teljesüljenek azok az Ígéretek, amelyekei a vá­lasztás előtt teit és amelyekről nemcsak megfeledkezett a válasz­tás után, hanem, amelyeket a vá lasztás sikeres befejezése után megmásított. A harmadik feltétel, hogy tisztességes választások vitessenek keresztül az országban. Tudatosan nem mondtam azt, hogy tiszta választások, mert sze­rény vagyok, túlságosan sokat nem követelek. Úgy hiszem, hogy a tiszta választások követelménye túlsók lenne, A hatalom csak arról gondoskodjék, hogy min­denki meggyőződése szerint ad­hassa le szavazatát. A tisztességes választások fo­galmába bele tartozik a Közigaz­gatási Bíróság által kimondott Ítéletek tiszteletbentartása. A kép­viselők megfutamodtak az Ítélet elől, de ahelyett, hogy levonnák az ügy konzekvenciáit, rögtön kiállanak ugyanabban a kerület­ben, mintha semmi sem történt vola. És fokozza a bajt, hogy ugyanakkor a miniszterel­nök olyan kijelentést tesz, hogy „vissza fog jönni“. Fokozza, hogy a kormány amnesztiához segítette azokat, akik az általános választás idején visszaéléseket követtek el. — Lehet 95 pontba foglalni a teendőket — folytatta Bethlen —, lehet négyéves tervet felállítani, nagykátékat és kiskátékat szer­keszteni a teendőkről, lehet szép szónoklatot tartani ébredésről, hidverésről, egy új ezredév meg­alapításáról, új stílusról, új ma­gyar ember típusáról, de ez nem egyéb, mint zengő szó és pengő cimbalom. Azokat a kérdéseket kell megoldani, amelyek révén a nemzet újból talpra állhat eb­ből a válságból. U alt arr?, hogy a kormány csak igen csekély mériékben tett eleget ezeknek a követelményeknek. Csak kisérletezés folyik itt is, ott is, csip-csup se­gítségekkel. Ahelyett, hogy az égetően sürgős kérdéseket oldanák meg, telepí­tési javaslattal áll elő a kormány, hogy port hintsen a gazdakö­zönség szemébe, pedig a telepí­tés elégtelen pénzeszközökkel csak kisérletezés, amely a föld nélküli mezőgazdasági munkáson semmit sem segít. Égető problémák megoldása helyett a kormány a sajtóreform­hoz akar fogni és büntető expedíciót ter­vez a Közigazgatási Bíró­ság ellen azon az utón, hogy az igazság­ügyminisztérium alá akarja állí­tani, ahol a volt sajtófőnök ur fog gondoskodni arról, hogy a Közigazgatási Bíróság összeállí­tásában olyan személyi változá­sok következnek be, amelyek le­hetetlenné teszik az eddig hozott ítéletek megismétlődését. Két okát látja annak, hogy a kormány nem az égető kérdések­kel foglalkozik, hanem más problémákat vet a közvélemény elé. Az egyik ok az, hogy a kormány el akarja terelni a nép figyelmét saját bajairól, a másik ok, hogy hatalmi eszközöket gyűjt, függőségi helyzeteket te- « remt. I A maga mindenhatóságát nö- 1 véli minden eszközzel, erősiti azért, mert érzi, hogy ha jön a titkos választójog, akkor a nép ostorral fog végigvágni azon a rendszeren, amely a nép mai ba­jait elhanyagolni képes. Annyival aggasztóbb ez, meri elhanya­golja és félreteszi a kormány a közjogi kérdések meg­oldását is. Minél nagyobb hatal­mat gyűjt egy kormány Magyar- országon, annál nagyobb szükség van arra, hogy a kormánytól tel­jesen független legyen az a két tényező, amit a kormányzói ha­talom és a felsőház képvisel. Amikor látom, hogy a kormány omnipotenciáját napról-napra gya­rapítja, elengedhetetlenné vált, hogy a kormányzói jogkör ab­ban a körben állíttassák vissza, amellyel a magyar államfő akkor rendelke­Asmara, április 6. Az első had­test és a benszüiött hadosztály repülőgépektől támogatva telje­sen megsemmisítette az abesszin sereg maradványait az északi harctéren. A négus serege csak néhány száz emberből áll, s ezek Deszjé felé vonulnak vissza* Az olaszok meglepő gyorsan nyo­mulnak előre. A benszüiött csa­patok vasárnap délután bevonul­tak Kvoramba és kitűzték az olasz zászlót. A többi osztagok folytatják az ellenség üldözését, de ellenállásra sehol sem találnak. London, április 6. A haditudó­sítók jelentése szerint az abe?szin ellenállás teljesen összeomlott és az olaszok változatlanul nyomul­nak előre. A népszövetségi 13-as bizottság a napokban összeül és azon tu­domásul veszi az abesszin ellen­állás összeomlását. London, április 6. A sajtó meg­állapítja, hogy az abesszin háború voltakép véget ért, s a négus helyzete reménytelen, mert a tár­gyalások során nem várhat semmi jót. A négus álöltözetben mene­kül, mert alattvalói meg akarják ölni. Az abesszin sereg egészen szétzüllött. Vasárnap Zalaszentmihályon megalakult a Gazdakör. Vasárnap délután Zalaszentmi- hály községben is megalakult a gazdakör. Az érdekeltek nagy­számban jelentek meg az Olvasó­kör előadó termében, ahol Haám Péter igazgatótanitó a Hiszekegy elmondása után megnyitotta az alakuló közgyűlést. Ismertette a célt, amit a gazdák maguk elé tűztek s azt a mozgalmat, amely Zalaszentmihályon is életrehivia a gazdakört. Megadta az utasítást a legközelebbi teendőkre s azután fölkérte Pálvölgyi Pfeiffer István járási kamarai előadót előadásá­nak megtartására. Pálvölgyi Pfeiffer István az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara nevében üdvözölte az egybegyűlteket és tartalmas elő­adásában rámutatott az egyesült erők nemzetmentő feladatára, hangsúlyozta az önképzés, a szaktudás bővítésének szükséges­Az olasz előnyomulás ellenállás nélkül folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents