Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-28 / 122. szám

XIX. Ára 8 fillér 1936. május 28. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. —- ■. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériát. Megismétlődik a történelem. Sok-sok évszázaddal ezelőtt Kína vastag fallal akart el­zárkózni a világ elől, hogy terű- leiére senki idegen ne tehesse )á< bát; ma a franciák építették ki a nagy falat a német határ mentén, hogy a „bejárást“ onnan elzárják. Akadtak természetesen követőik is, még pedig a csehek, akik ez- időszerint határaikat véges-végig ilyen kínai fallal akarják biztosí­tani, minthogy a revíziós gondo­lat egyre nagyobb arányokban terjed, ami reájok nézve nem na­gyon kedvező. És a cseh kínai fai épiiésének hire épen akkor röppent föl, amikor hire terjedt annak, hogy Mussolini hatos egyezmény létrehozásán fáradozik, amely egyezményben a kisántánt- nak semmiféle szerepet nem szánt. Ha ez a hatos egyezmény létre­jön, minden bizonnyal igazságot is szolgáltat majd a magyaroknak is. . . De, ha nem is lesz hatos egyezmény, a közeljövő politiká­jának gerince mégis a revízió lesz, mert azt már belátják min­denütt, az egész világon, hogy a háború után megvont határok tarthaíahanok. És a világnak fon­tosabb az emberiség békéje, mint a franciáknak és vazallusaiknak mohósága. Elvégre is az emberi­séget nem lehet állandóan hábo­rús rettegésben tartani, nem lehet világproblémává tenni Franciaor­szágnak és a kisántántnak biz­tonságát. Tessék igazságot szol­gáltatni mindenkinek, tessék min­denkit hozzájuttatni ahoz, ami meg illeti, de vissza is szorítani a jogtalanul előretolakodókai: ak­kor száz- meg ezerkilométeres határfalak nélkül is meglesz a biz­tonsága mindenkinek. A cseh „nagy falat“ abból a hatmilliár­dos fegyverkezési kölcsönből épí­tenék meg, amelyet most bocsát ki a cseh kotmány. Ezt Magyar- ország felé úgy épi'enék ki, hogy támadási célt szolgáljon. Tehát ijeszteni akarnak benünket, sőt mindenkit, aki a revízió mellett foglal állást. De hát ettől az újabbfajta fenyegetéstől sem ije­dünk meg. Ha az eutópai hatal­mak a revíziós eszmét magukévá teszik, építhetnek még olyan vas­tag falat a csehek, nem védi az meg őket. Az ellen a fal ellen aligha kell felvonultatni magyar seregeke*, mert egy szelidhangu genfi, vagy londoni, vagy római levélre a csehek eszeveszetten me­nekülnek biztos fedezékeikből és épen olyan bátran dobálják el fegyvereiket, mint annak idején a világháború harcterein. Ennyire már ismerjük őket. — A történe­lem megismétlődik. A kínai nagy fal is csak addig védte meg Kínát, amig ellene nem támadtak. A francia, meg a cseh nagy fal sem nyújt nagyobb védelmet, több biztonságot a mögöttük meghúzó­dóknak. Föltételezzük azonban, hogy akkor, amikor az új egyez­ményen tanakodnak, hátrább szo­rítják a szovjetet is, legalább any- nyira, hogy a felvidéken meg ne vethesse lábát repülőbánsok ré­vén. Ez már nem magyar, hanem európai érdek és Európának kö­telessége a saját védelméről is gondoskodni. Franciaország és a kisantant, vagy jobban mondva, Csehország, pedig még nem je­lenti Európát. A történelemnek meg kell ismétlődnie : a barbár Keletet vissza kell szorítani, hogy el ne áraszthassa a nyugati kul­iul vifágot. Eddig ez sikerült. Re­méljük, sikerülni fog most is, mert kell is sikerülnie. Anglia újabb csapatokat szélűt Palesztinába. Kairó, május 27. Egyiptomból újabb angol csapatokat küldenek Palesztinába, mivel a helyzet egyre súlyosabbá válik. Ghazában és Safetben kihirdették az ost­romállapotot, mivel a két város­ban az arab zendülés már igen nagy arányokat öltött. A palesz- tinai zavargás a legsúlyosabb az angol mandáíumos kormányzás történetében. A vidéki angol alatt­valók Jeruzsálembe menekültek, a jaffai angol hivatalnokok pedig családjuk biztonságba helyezése után Tel Avivba költöztek. A harcok az angol csapatok és az arab zendülők között egyre he­vesebbek. Kiáradf a Mura folyó. A stájer hegyekben az elmúlt | napokban igen nagy esőzések j voltak, s ennek következében a Mura folyóba olyan víztömegek zúdultak, hogy azokat a folyó — különösen a magyar szakaszon— nem tudja levezetni. Murakeszt- urnál a folyó kedden reggel már elérte a gát szélét, a déli órák­ban pedig a viz átlépte a gáta­kat és elöntötte a földeket. Leg­nagyobb mértékű az áradás Sze- menyéhél, ahol mindig először szokott kilépni medréből a Mura. Murakereszlurnái beton védgáía- kat emelnek, amely Murake- reszfurt és Kolláfszeget hivatott megvédeni sz áradástól, Grácból érkező jelentés szerint a folyó már tovább nem árad, igy nagyobbarányu kiöntéstől és károktól nem kell tartani. Újból kiéleződni! a feszültség Olaszország és Anglia között. Ik külpolitika hírei. London, május 27. A Morning post római jelentése szerint olasz hivatalos körök nem titkolják, hogy a legrosszabb benyomást keltette az a körülmény, hogy Anglia cirkálót bocsátott a négus rendelkezésére. Az angoloknak a fascisía ellenes irányzatokkal vató együttműködése olyan légkört te remt, amely lehetetlenné teszi az angol-olasz megbékülést. Olasz ország erősen folyta ja katonai késiüíődés?it, amelynek éle első­sorban Anglia ellen irányul. Olasz­ország sajnálja, hogy a helyzet mind veszélyesebbé válik, de az elintézésről nem tárgyalhat addig, amig a megtorlások érvényben vannak. Viszont angol körökben nem akarnak hallani megbeszé­lésről az együttes biztonság ke­retein kívül. Páris, május 27. A francia sajtó nagy figyelmet szentel Beck len­gyel külügyminiszter készülő bel­grádi utjának. A lapok szerint a megbeszélések nem szorítkoznak plátói eszmecserére, hanem Beck igyekezni fog, hogy Jugoszláviát megnyerje annak a külpolitikának, amelyet Lengyelország követ. A londoni Times szerint a bel­grádi tanácskozások során nem­csak a népszövetségi alapokmány módosításáról és a júniusi nép- szövetségi tanácskozásokról lesz szó, haoem rnás kérdésekről is. Tudvalevő, hogy Warső élénk bi­zalmatlansággal viseltetik Moszkva iránt s az is ismeretes, hogy Ju­goszlávia nem hajlandó csatla­kozni a kisantant másik két álla­mának szovjetbarát politikájához. Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy Berlin erős vonzóerőt gya kőről Belgrádra. ügy látszik, hogy Jugoszlávia külpolitikája elsősor­ban a Habsburg restauráció meg­akadályozására irányúi. Beck lengyel külügyminiszter belgrádi útja előtt fogadta a war- sói olasz követel, akivel valószí­nűen a megtorlásokról tárgyalt. London, május 27. Az a török javaslat, hogy junius 22-én ül­jenek össze a svájci Montreaux- ben a lausannei szerződést alá­író hatalmak a Dardanellák kér­désében, nem tatái ellenzésre. A tőrök követeléseket általában jo­gosnak találják. Páris, május 27. Leon Blum szociáldemokrata vezér kormány­alakítási tárgyalásait titokzatosság fedi. Súlyos nehézségeket okoz olyan munkaterv kidolgozása, amely összhangba hozza a szo­cialista tanokat a külpolitika és a belpolitika nehézségeivel. Belgrád, május 27. Beck len­gyel külügyminiszter ma délelőtt Belgrádba érkezett. A Heiland püspökök a nemzeti szocializmus ellen. Amsterdamból jelentik: Hol­landia valamennyi római katolikus templomában felolvasták a hollan­diai püspöki kar közös pásztor- levelét, amely közli, hogy a hol­landiai nemzeti szocialista moz­gatom lagj.i, vagy azok, akik a mozgalmat támogatják, nem ré­szesülhetnek a szentségekben. A pásztorlevél a rendelkezést azzal indokolja meg, hogy a nemzeti szocialista mozgalom győzelme esetén az egyház súlyos kárt szenvedne Hollandiában. kanizsai diák volt a Rajjnias-levél hamisítója. Megállapították, hogy a Rajniss- féle ügyben szereplő Nagy István rovottmúitu magántisztviselő egy nagykanizsai cipészcsalád egyet­len gyermeke. Nagy István a kanizsai kereskedelminek volt tanulója és jelesen érettségizett, majd elvégezte a keleti akadémiát. A világháború alatt megszökött ezredétől, s ezért elitélték. Ekkor már 6—7 nyelven beszélt. Nagy­kanizsán többször megfordult a háború után is. j Rövid táviratok. A belga kormány lemondott és a király megkezdte a kibon­takozási tárgyalásokat. — A bu­dapesti törvényszék ma folytatta Hegymtgi Kiss Pál sajtóperét, amelyet Lázás igazságügyrninisz- ter indítóit ellene. Ma a minisz­tert hallgat ák ki tanúként. — Meghalt Ruitkay Udo, voit ma­gyar konzul, az Alföld öntözési kérdésének szakértője. — A szol­noki fegyelmi ügyeket a cson- grádmegyei fegyelmi választmány vizsgálja ki. — Pozsonyban a magyar főiskolások Széchenyi egyesületet alakítottak. — Az in­diai Patmaiban ma délelőtt he­ves földrengés pusztított. -- Az angol király júliusban Franciaor- szágb n ie!epíe?i a kanadai hősi emlékművet, —■ Életfogytiglani fegyházra változtatta a kormányzó Farkas Imre és Forgó Imre szol­noki rablógyilkosok halálos Ítéletét,

Next

/
Thumbnails
Contents