Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-05-21 / 117. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. május 21 Szabályozzák a zarándoklatokat. Hősök iinnepe Zalaegerszegen. A Hősök ünnepét nem a hónap utolsó vasárnapján, pünkösd napján, hanem egy héttel előbb, május 24-én tartják meg országszerte. Zalaegerszegen ezidén is a Frontharcosok Országos Szövetségének Zalaegerszegi Főcsoportja a város hatóságával karöltve rendezi meg az ünnepélyt a Hősök emlékműve előtt. Az ünnepély műsora: 1. 10 órakor ünnepélyes szentmise a plébániatemplomban. 2. Hiszekegy. Énekli az Iparosdalárda. 3. Mi nem feledünk. Szavalja Rózsa Dezső. 4. Énekel az Iparosdaiárda. 5. Ünnepi beszédet mond Brig- íevics Károly dr. 6. Hősök emlékművének megkoszorúzása. 7. Himnusz. 8. Elvonulás a leventezenekar közreműködésével. Őrsi portyázás. A 80. sz. Csány cserkészek, az Orsz. Elnökség által elrendelt őrsi portyázást f. hó 21-én, áldozócsütörtökön tartják meg 5 őrssel. Ezidén az ország összes cserkészei portyázásuk alkalmával a Néprajzi Múzeumnak gyűjtenek adatokat. Ilyenek: népszokások, játékok, babonák leírása; himzések, háziipari cikkek, kapuk stb. rajza, vagy fényképe, népies eledelek receptje és elkészítési módja, régi vadáizaii és halászati eszközök, kezdetleges világitó eszközök, kunyhók, hajlékok és kezdetleges lakások rajza, vagy fényképe. A cserkészek a következő községeket érintik: Teskánd, Hotió, Kávás, Böde, Zalaszentmihályfa, Neszele, Ságod, Kispáli, Nagypáli, Kiskutas, Nagykutas, Zalaboldog- fa, Apátfa, Andráshida, Qébárt, Ébergény, Babosdöbréte, Rám, Rózsásszeg, Milej, Pálfiszeg, Nagylengyel. Kökényesmindszent, Ba- zita, Pozva, SzenUőrinc, Zalaszent- iván, Alibánfa, Petőhenye, Ördög- henye, Csácsbozsok, Zalabese- nyő, Botfa és Nemesheíés. Kérjük az igentisztelt közönséget, hogy, a hozzájuk forduló cserkészeknek álljanak jó szivvel rendelkezésre. ZALAEGERSZEGI KOLCSŐMÖNYYTÁR Lord Rothermere-u 4. mmmm msmmmssmimwsssm: Újdonságok:. Barabás: Gazdátlan asszony. Márai: Napnykgati őrjárat. Szilnai: Hodinai Hodinák. Falloda: A repülő Írnok. Brehm : így kezdődött Apis és Este. Hergesheimer: Merített Rózsa Rachmanova: Irgalom. — Bútort jól és olcsón csak a nagykanizsai Kopstein bútoráruházában vásárolhatunk. A Vatikán egyik hivatalos lapjában, az „Acta Apostolicae Sedis“ legutóbbi számában olvasható az az egyházi dekrétum, amely többféle vonatkozásban szabályozza a zarándoklatokat. A bíborosok zsinati bizottsága öt pontot magában foglaló rendeletében a jövőre nézve minden zarándoklattól megköveteli, hegy 1. a zarándoklatok vallásos jellegét semmiféle más szemponttal és szándékkal összekeverni és összekötni nem szabad, 2. a zarándoklások rendezését is szervezi s a rendezés jogát egyházi hatóságok részére korlátozza, 3. az egyházi hatóság gondosKozma Ferenc dr. párisi magyar lelkész a Vasvarmegyében erdekes cikkben számol be a párisi magyar kiállítás szép sikeréről. Cikkét az alábbiakban adjuk : Elindultam szép hazámbúl, Híres kis Magyarországbúl. Visszanéztem fél utambúl, Szememből a könny kicsordult. Valahogy ez a nóta jut eszembe, amikor a jól végzett munka után érzett megelégedettség édes érzésével néhány szóval beszámolok magyar iparművészeti kiállításunkról. Távol a hazától az ij^en magyaros dolognak a megrendezése bizony visszatekintés féle a honi tájakra, szépségekre és nincsen könny nélkül. Ezúttal a könny azonban nemcsak az elhagyott haza és értékei szerelésének a könnye volt, hanem az örömé iR, hogy sikerűit azt a hazát itt is megjeleníteni magunk között és sikerült értékeit méltóképen meghivottainknak bemutatni. Hisszük, hogy a magyar haza nem valioíi szégyent kiállításunkkal. Célunk, hogy reálisan beszéljek, ket'ős volt. Némi anyagi alapot teremií íi ahoz, hogy a Párisi Magyar Katolikus Misszió erőteljesebben végezhesse a honfitársak hitéleti és szociális megsegítését, valamint megismertetni a meghívott francia vendégekkel a magyar iparművészeli remekeket. Mindkeítő eredményes volt. Azzal pedig, hogy a Párisi Magyar Katolikus Misszió elsőnek rendezett meg iiyen nagyobbará- nyu iparművészeti kiállítást és vásárt, egyúttal úttörő munkát is végeztünk, amelynek — reméljük — a magunk részéről a jövőben folytatása is lesz. Azok, akik a megrendezésben kodik arról, hogy a zarándoklások megfelelő lelki vezetés alatt menjenek végbe, 4. a zarándoklások rendezése nem lehet nyerészkedés tárgya. A részvételi dijakat úgy kell megállapítani, hogy a szegényebb hívek is megfizethessék, 5. ezzel szemben azonban a világi papságnak és szerzetesszemélyeknek is óvakodniok kell attól, hogy a zarándoklás úgynevezett technikai lebonyolításával foglalkozzanak, mert ilyesmi nem fér össze egyházi méltóságukkal. Ezt a munkát tehát megfelelő tapasztalatokkal rendelkező, megbízható laikusokra kell bizniok. tevékeny részt vetlek, legnagyobbrészt Párisban élő magyar iparművészek, éjjelt nappallá téve fáradoztak, hogy bőséges auyagot teremtsenek elő. Hát anyag volt, senki sem panaszkodhatott ennek hiánya miatt. Igaz, hogy nemcsak itt készített dolgok kerültek kiállításra, hanem ismerőseink és barátaink is megmozdultak odahaza és a szüreteinek megható jeleként szinte elhaimozták a missziót szép kézimunkákkal. Nagymagyaror- szág népművészete szépen képviselve volt a höveji, hódmezővásárhelyi, háromszéki, matyó, sárközi kézimunkákkal, a kapuvári burkolással, kalotaszegi var- rottassal, erdélyi blúzokkal. Gazdag herendi porcellánkészietünk volt, a hazulról hozatott magyar babák (repülőgépen érkeztek) és mézeskalács nagyrészt elfogytak. — Nagy sikere volt a göcseji satoknak szép népies fafaragásaival és a zalaegerszegi 80, számú C-sányi cserkészek kézimunkáival. Minden hozzáértő őszinte elismeréssel adózott Serényi Árpád zalaegerszegi fényképésznek a nyolc világkiállításon sikert aratott és számos dijai nyert fényképeinek és művészi brómolajnyomatainak, melyek közül a „Nyár“ című kép a „^Illustration“-ban is megjelent. Hadd mondjak e helyütt is köszönetéi Serényi Árpádnak külön azért a fáradozásáért, hogy Göcsejben remek kiállítási anyagot gyűjtött számunkra! Vásárunknak és kiállításunknak emlékezetes időpontja marad az a vasárnap délután, melyen a francia látogatók által zsúfolásig megtelt nagytermünkben Alsó Ilona előadást tartolt a magyar ipar- művészetről, Varga Albert és Roediger Endre pedig magyar Jé szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzSetében Pécs, Zabesepszeg. A göcseji tárgyak és Serényi Árpád képeinek nagy sikere a párisi magyar kiállításon. dalokat mutattak be. A kiállítást meglátogatták a kir. követség tagjai, élükön Khuen Héderváry Sándorné grófnéval. Az első látogatók és vásárlók közölt volt Chaptal Emmanuel püspök és általános püspöki h e 1 y n ö k e Quenet kanonok, Redier iró, Bubois atya, a katolikus egyetemi hallgatónők Veritas egyesületének vezetője, Abel Lefranc és Paul Hazard egyetemi tanárok, sokan a legjobb párisi, francia, olasz és magyarok közül, kik úgy a kiállított anyaggal, melyben bőven volt válasz’ék a vásárlásra, mint a büffével, hol csak magyar sütemények, tokaji bor, szalámi és Stühmer-gyartmányok voltak kaphatók, s azzal búcsúztak el, hogy jövőre nemcsak ők jönnek el, hanem ismerőseik és azoknak ismerősei is. És talán nemcsak a párisi magyar házba látogatnak el, hanem a magyar hazába is, mert gondoltunk arra, hogy megfelelő francianyelvü, hazánkat és fővárosunkat ismertető, füzet nélkül senki el ne búcsúzzék tőlünk. A kiállítást megrendező magyar testvéreknek egy [ól végzett munka örömén kívül ennek reménye a legnagyobb jutalom. Macartney C. A.: A mai M agyarország. Ez a mű a mai Magyarországról szól, alkotmányáról, egyházairól, a mágnásokról, a gentryról, a zsidókról, a parasztokról, a külpolitikáról, visszapillantással a múltra és jövőre. Három ritka tulajdonságot egyesit magában a szerző : tárgyát kiiünően ismeri, részrehajiat- lan és van ítélőképessége. Tegyük hozzá, hogy elsőrendű stiliszta is, aki az angol tudós szigorúan preciz ténymegállapításait az angol publicista csiszolt nyelvén érdekesen ésszeüemesenmondja el. Amit mond, abban kritika is van. De elvégre legjobb barátaink barátságának legbiztosabb próbaköve az őszinteség. Ez a könyv egy müveit angol teljes őszinteséggel elmondott, helyes értesülésen alapuló véleménye. Ha itt-ott nem is helyesei mindent, büszkék lehetünk rá, hogy ilyen jól értesült, élesszemü és megvesztegethetetlen bíró ügyünket igazságosnak találta ás barátunk lett. Ha a szerző könyvének angol kiadásával angol barátaink számát növeli, ezzel a magyar kiadással nem kevesebb szolgálatot tesz nekünk magyaroknak : növeli önismeretünket. Már a könyv első lapján ezt találjuk a magyarságról: „E kettőnek egyike és mindkettő egyszerre: Nyugat védőbástyája a betörő Kelet ellen és Keletnek a riadt Nyugat szivébe dobott lándzsahegye.“ Könyvének zárómondatai ezek : „A magyarok történelme valóban romantikus és hősies történelem. Mint idegenek jöttek idegen országba, mint kis nép, amelyet nagy nemzetek vettek körül, amikor Európa legexponáltabb bástyáján veszélyes helyen állomásozó őrségként voltak kitéve a minden oldalról jövő támadások ellen. Ellenálltak, megmaradtak, sőt megerősödtek ott, ahol minden más kevésbé bátor és történelmi missziójának
