Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-19 / 115. szám

XIX. évfolyam 115. szám. Apa 8 filílér 1936. május 19. Kedd. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ~ Telefonszám 128. POLITIKAI napilap Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Grősz József püspököt meleg ünneplésben részesítették első zalai látogatása alkalmával. Ezeregy hivő vett® fői a bérmálás szentségét. — Tisztelgések a püspök előtt. Igaz öröm lö'tötíe el Zalaeger­szeg város katolikus hívőinek lelkét akkor, amikor kihirdették, hogy az egyházmegye apostoli kormányzója május 17-én kiosztja itt a bérmáiás szentségét. Megin­dultak tehát a nagy készülődések, hogy a nagy egyházi eseményt méltóképen ünnepeljék meg. Za­laegerszegen ép úgy mint másul is, nagy ünnep a főpásztor láto­gatása ; ennek a látogatásnak azonban most kettős jelentősége volt: az egyik a bérmálás, a másik pedig az, hogy az apostoli kormányzó ez alkalommal először jelent meg zalaegerszegi híveinek körében. A szombatesli kellemetlen idő miatt már már attól tartottunk, hogy a főpásztori látogatásnak és a bérmálásnak nem adhatunk külső fényt, hogy a szép ünne­pélyt elrontja az eső. Annál na­gyobb volt azután az örömünk vasárnap reggel, amikor az esős felhők eltűntek és ha nem is volt ragyogó verőfény, de az idő. kel­lemesen harmonizált a nagy ün­nepi eseménnyel. Püspökvárás. A lobogódiszt öltött városban már a kora reggeli órákban nagy élénkség uralkodott. A plébánia templom felé igyekeztek a hívek kisebb-nagyobb csoportokban s egymásután tünedeztek föl a fe­hérruhás, koszorús lánykák, ün­neplőbe öltözött fiuk, a bérmá- landók, akik bérmaszülőik kísére­tében vonultak a templomba. A vármegye házáról egynegyed 8*kor indult autón vitéz tabódy Tibor főispán, Bődy Zoltán alispánnal a vármegye határához a tőpászíor fogadására. A hatóságok, hivata­lok, egyesületek, körök képviselői és nagyszámban a közönség féi 8 rá a Horthy-téren gyülekezett, ahová megérkeztek az iskolák növendékei is és sorfalat álltak a templom felé a Batthyány utcában. Csatlakoztak hozzájuk a leventék is. Megérkezik a püspök. Pontban 8 órakor megkondult a plébániatemplom nagyharangja, amely azt jelentette, hogy a fő- pásztor a város határába érkezett. Pa. pe-c múlva két?utó robogott at a golaudokka', í em .e; siinü vármegyei é? városi zászlókkal ékesen feldíszített Zala-hidon. Az első eutóból Bődy Zollán alispán és Galambos Miklós dr. szom­bathelyi kórházi lelkész, a máso* dikból Grősz József dr. aposto i kormányzó, és vitéz Tabódy Tibor főispán szálltak ki. A püspök kedvesen mosolyogva tekintett szét a lisztedére megjelent ha­talmas tömegen, amikor egy'szer- csak fölhangzoü Czobor Mátyás polgármester hangja : „Nagymél­tóságú és főtiszíelendő apostoli kormányzó, szeretett püspök urunk. Zalaegerszeg város közön­ségének lelkét nagy öröm tölti el, amikor ilyen kedves vendéget, a lelkek vezetőjét, fogadja, aki is­teni küldetéssel lépi át először a város küszöbét. Isteni küldetésben járni ; lélekjárás ; hogy ez mit jelent, azt minden hivő tudja s mert tudja Zalaegerszeg városa is, azért fogadja íőpásztorát kitárt lélekkel. Nemcsak üdvözöljük ma a főpásztort, de felülemelkedünk a mindennapiasságon, örömmel fo­gadjuk ajándékát, amit nekünk nyújt: hitünkben való megerősö­dést. Mi is örömet adunk ezért, szivünk legnagyobb örömét, hiszen a Szentlélek malaszf ját kapjuk, amely éltet vigasztal, hi­tet, reményt éleszt bennünk és megerősíti lelkünket, isten hozta körünkbe Nagyméltóságodat. Le­gyen áldás munkáján, erősödjenek meg annak folyamán e város hívei. Grősz József dr. püspök hálás köszönetét mondott a me­leg, kedves fogadtatásért és üd­vözlésért. Mielőtt a városba ér­tem volna — mondotta, — már akkor igaz örömmel tapasztaltam, hogy szívesen várnak. Jól mondta a polgármester ur, hogy nagy dolog a lélekjárás; nagy, mert a lelkek sorsa függ attól. Kívánom, hogy azok a kegyelmek, amelye­kei hozok, ne csak a bérmálan- dókra szálljanak, hanem minden­kire, aki óhajtja Isten kegyelmét. Nagy szükségünk is van erre, hogy a mai nehéz idők keresztjét elviselhessük. Hittel, reménnyel szeretettel áthatva jöttem s kivá- i um, le jes.djék be minden, amit a zalaegerszegiek kívánnak. Bevonulás. Beszédének végeztével a püspök mennyezet alatt, áldást osztva a templomba vonult. A templom aj­tajában a papság élén Pehm Jó­zsef apátplébános fogadta és üd­vözölte, majd három, fehérruhás kisleány: Dávid Piroska, Bada­csonyi Irénke és Pásztor Hajnalka köszöntötte őt. Az üdvözlések után a püspök a fényárban úszó temp­lomba lépett, áldást osztott s a főoltárnál végzett rövid ima után trónusán miseruhát öltött magára, majd az oltár elé ment s szent­misét mondott. Amikor a püspök a templom bejáratához ért, az egyházi énekkar az „Ecce sacer- dost“ énekelt, mise alatt pedig a zenekarral együtt latin misét adott elő. Ugyanakkor a Szentháromság szobor előtt felállított oltárnál Holpert István hitoktató tábori szentmisét mondott. Mise után a püspök a szószék­ről főpásztori szózatot intézett a hívekhez. Szólott a bér­máiás szentségéről, annak nagy jelentőségéről. Megemlékezett az e'ső bérmálásról, amikor a Szent­lélek zúgó szél közben tüzesnyel- vek alakjában szállott az aposto­lokra, Szólt a katolikus köteles­ségek teljesítéséről, a szentgyó- násró), amit eí kell végezniük a híveknek. A katolikus ember ke­rüljön mindent, ami őt hitében megingathatná, Csak katolikus szellemű irodaimi termékeket ol­vasson. A bünbánat szentségéhez járulni nem szégyen. Ott, a gyón­tatószék előtt kell éreznünk kü­lönösen, hogy mindannyian egyen­lők vagyunk Isién előtt. Ezután megkezdődött a bérmálás. A bérmálandók a templomban és a templomon kívül a főtér két ol­dalán helyezkedtek el. A hívek közben énekeltek és fönhangon imádkoztak. Háromnegy 12-kor a nagyharang jelezte, hogy a bér­málás befejeződött s akik a bér­málás szentségében részesültek, a templomban áldásra gyülekeztek Össze. A püspök áldási adott reá- jok és ezzel a lélekemelő ünne- pé'v végződött is. Tisztelgések a főpásztor előtt. Délben fél 1 órakor Grősz püspök a Kulturházban fogadta a papság, a hatóságok, egyesüle­tek és intézmények küldöttségei­nek tisztelgését. A zalaegerszegi és kerületi papság nevében Pehm József apátplébános mondott üdvözlő beszédet. Rámutatott, hogy Zala megye, ahova most a főpásztor először látogatott el, ősrégi kato- katolikus talaj. Amikor Bulcsu lovasai még nem száguldoztak itt, s amikor Szent István hithir­detői még nem kezdték meg a munkát, akkor már katolikus te­vékenység folyt itt az őslakók között. Amikor pedig Szent Ist­ván, Szent Imre és Gizella király­né lelki fénye beragyogta ezt a vidéket, Zala annyira televény földje lett a kato­licizmusnak, hogy Szent László Horvátország meghódítása után Somogy mel­lett Zalából vitte az első papokat Délvidékre. Az Anjouk alatt élte legszebb virágkorát ezen a tájon a hitélet. Mohács elvitte az egé­szet, oda leit a nemzet történelmi és lelki egysége. A zalai földön a hitújítás nem hódított annyira, mint másutt, viszont innét, Zala­egerszegről indult el az ellenre­formáció gondolata, mert Forgách Ferenc veszprémi püspök, a ké­sőbbi esztergomi érsek itt szövö­gette a nagy terveket. Majd az ellen- reformáció kései nagy harcosa Zalaegerszeget és Zalát hitéletileg jelentősen emelte; a 200 éves templom és a plébánia hitéleti központtá tette Zalaegerszeget. Gazdag ez a vármegye történe­lemben, de sajnos, gazdag szoci­ális és hitéleti problémákban is. Ezeken a problémákon dolgozik a szerzetes és világi papság kö­telességtudással és felelősségér­zettel, s megteszi, ami tőle telhe­tő. A papság hálásan köszöni a főpásztornak, hogy a hitéleti munkára ma feltette a koronát a bérmálás szentségének kiosztásá­val. Felajánják engedelmességüket és hódolatukat és kérik jóságát a városi és kerületi papsággal szemben. Grősz József püspök melegen köszönte meg az üdvözlést, amely­ből — mint mondotta — röviden megismerte Zala vármegye múlt­ját. Jelenét annyira-amennyire már ismeri, épen az apátplébános je­lentései alapján. Tudja, hogy itt lelkiisme retes munka folyik. Ha vannak szociális és hitéleti problémák, reméli, hogy ezeket Isten segítségével fokozatosan si­kerül megoldani. Örömmel hallja, hogy a papságot felelősségérzet tölti el, azért kéri, hogy a jövő­ben is igyekezzenek kötelességü­ket a legjobban teljesíteni. Mun­kájukra Isten áldását kéri.

Next

/
Thumbnails
Contents