Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-10 / 108. szám

1936. május 10. Zalamegyei Újság 5. Katona Béla: Magyarország Közgazdasága. Merész feladat vállalkozni gaz­dasági életünk mai helyzetének összefüggő és áttekinthető meg­írására. Katona Béla részére azon­ban ez nem új probléma, mert hasonló munkái másfél évtizeden át egyre nagyobb érdeklődés mellett jelentek meg. Különösen a háború alatt irt évkönyvei kel­tettek évről évre fokozódó figyel­met, mert akkor még újszerű volt az állami beavatkozásnak mind erőteljesebb érvényesítése. Abban az időben kezdtek kibon­takozni a valutáris és áruforgalmi korlátozások, melyek valutaren- dezkedésünk után megszűntek ugyan, de azokat az 1931-i vál­ság újból felélesztette s azóta mind nagyobb területeken érvé­nyesítette, mint a háború alatt voltak. Most, hogy Katona Béla újból kiadta évkönyvét, aránylag elég könnyű helyzete volt, mert csak régebbi rendszere szerint kellett az eseményeket feldolgozni. Kipróbált gyakorlati és biztos át­tekintése pedig tökéletesen elég volt ahhoz, hogy a múlt év ese­ményeiből, valamint statisztikai és egyéb adatából kiválogassa éa megfelelően csoportosítsa azokat, melyek a gyors tájékozódást le­hetővé teszik a valutáris és áru­forgalmi korlátozások minden vo­natkozásában. Évkönyvének ez az egyik igen nagy értéke, a másik pedig, hogy az események folya­matos összefoglalása tiszta képet ad hazánk egész gazdasági életé­ről. Olyan kézikönyvet kap Ka­tona Béla müvében az olvaó, melyet nem is többi könyve kö­zött, hanem állandóan íróasztalán fog tartani, mert annak dús és kimerítő adataira minden pilla­natban szüksége lehet. Az 500 oldalas évkönyv ára vászonba kötve 10 pengő, kapható minden könyvkereskedésben. ASSZONYOK ROVATA. A fehér-fekete nagy szerepe. Rovatvezető: dr. Dévainé, Erdős Böske. Még ruházkodásunkban sem tagadhatjuk meg magunkat: itt is szeretjük a kétszínűséget. Je­len esetben a fekete és fehérről lesz szó. Köztudomású, hogy Párísban, vagy fehérben, vagy feketében, de legtöbbször fehér-feketében jár nak az elegáns parisiennek. Meg kell állapítani, hogy nincs az a színösszeállítás, amely szebb, elegánsabb, disztingváltabb volna, mint ez a kombináció korkü­lönbség nélkül. Van ugyanis olyan tévhit, hogy a szülők a fiatal lányoknak (értsd 20—-30-ig) nem engednek feketét felvenni, mert az „öreges“. Pedig egy fe­kete bársonyszövet, vagy selyem ruha, fiatalosan sok fehérrel még a fiataloknak is a legelőnyösebb. Ha rajtam múlnék, parancsban adnám minden nőnek, hogy gar- derobjából a fekete látogató, az Kérjen árajánlatot I un. kis fekete-fehér soha ne hiá­nyozzék. Ezek azért is előnyösek, mert lehet alakítani ad infinitum. Ha tavalyról van egy fekete ruhánk, maradéktalanul felhasználhatjuk az idén, mondjuk egy kis fehér anyag hozzávételével, elegáns ru­hának. Alant elmondok egy gyö­nyörű fazont, amely egyenesen erre a célra igen alkalmas volna: A derék fehér selyem, kis kerek kivágással, gallér nélkül. Elől a blus 5 fekete gombbal záródik. Az ujjai rövid, bő, gloknis, step­pelt ujjak olyan anyagból, amely­ből a szoknya is van, tehát fe­kete selyem. A szoknya egyenes fekete, elől nyitva, amely alól ki­kandikál az alátett fehér anyag. Csodaszép, mindenkinek melegen ajánlom. A fekete hosszú nyári köpe­nyek ugyancsak nélkülözhetetle­nek az elegáns hölgy garderob- jában. Ez különösen azért prak­tikus, mert alája öltözhetünk, ahogy akarunk, csak az a fontos, hogy a kabát kihajtásánál sok fe­hér szín lássék ki és ez tiszta legyen. Nyáron gyönyörű pl. egy ilyen fekete kabát egy fehér kioké, vagy gyapjú georgette ru­hával, széles fekete ciré övvel, fekete virággal. De nem csúnya pl. egy fehér kioké kosztüm sem fekete bársony gallérral, gomb­bal. Hozzá nagy fekete kalap és háromnegyedes fekete antilop kesztyű sem. Ha már a kosztümnél tartunk, egy percre sem szabad elfeled­keznünk arról, hogy a fekete se­lyem kosztüm fehér blussal, vagy móilénykével milyen fontos szere­pet kapott az idei divatban. Nincs jobban öltözködő nő ma Európában, akinek ne lenne egy fekete selyemkosztümje, vagy könnyű szövetkosztümje fehér blussal a szekrényében. Ezt lehet a legjobban kihasználni. Mindig elegáns és felvehető bárhova. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 3462/1936. Tárgy: A Városháza épüle­tében ezideíg Hencz Károly kalaposmester által bírt üz­lethelyiség bérbeadása. Pályázati felhívás. Zalaegerszeg megyei város a városháza épületében ezideig Hencz Károly kalaposmester áital bérben birt üzlethelyiséget 1936. évi junius hó 1 -tői kezdődően bérbeadás utján értékesíteni óhajtja. Az üzlethelyiségen bárminemű átalakítás vagy építkezés csakis a polgármester előzetes engedélye s a városi műszaki tanácsos uta­sításai és ellenőrzése mellett fo­ganatosítható. Azok, kik ezen helyiséget bé­relni óhajtják, ajánlataikat zárt bo­rítékban „Bérleti ajánlat 3462/1936 számhoz“ felirattal 1936. évi má­jus hó 15-ike déli 12 óráig a város ikíatóhivatalába nyújtsák be. Részletes tájékoztatást a városi számvevőség nyújt. Zalaegerszeg, 1936. május 6. Polgármester. in ■ihmiiimi' 'Mim ii iii'iiii i ii II I wirrnr» mii mi ii i m Í Hölgyek: Szép és tartós frizurát VERASZTÓ höSgyfodrász készít Wlas8ics és Petőfi utca sarok. Amizopi Országos Magyar Nőne ¥ e töintézet Budapest, VI., Amerikai-ut 96. hároméves háztartási irányú tanfolyamára az 1936—37. iskolai évre polgári leány iskolát, vagy középiskola IV. osztályt végzett keresztény leányok kérhetik a felvételt. Érdeklődőknek készséggel ad felvilágosítást az intézet igazgatósága. Telefon: 9—74—12 Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Bemutatja az Edison mozi szom­baton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3 kor a helyár 20—70 f. A szerző Móricz Zsigmond, a Légy jó mindhalálig szerzője. Zenéjét szerezte Lányi Viktor. Főszereplői: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Vaszary Piri (élete legjobb filmszerepében), Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos, Berky Lili, Víz­vári Mariska. Zene: Berkes Béla és cigány- zenekara, Budapesti Hangverseny- zenekar. Színhely: Tata, az Esterházy park és Leányfalu Nem élhetek muzsikaszó nél­kül a legmagyarabb film, mely­nél igazán magyarosan, szívből mulatunk egy étíes-bus, lelkűnk­ből fakadó vidám történetnél, melyet Móricz Zsigmond álmo­dott meg számunkra. Jegyelővétel délelőtt 11 —12-ig, délután az előadás kezdete előtt egy órával. Telefon: 251. 66,-ikJ. Kir. Állami Sorsjáték 17.000 nyeremény 250.000 ar. pengő értékben. Főnyeremény s 40.000 P. Nyeremények: 20.000 ar. pengő 10.000 ar. pengő 2-szer 5.000 ar. pengő 4-szer 2.500 ar. pengő 6-szor 2.000 ar. pengő 10-szer 1.000 ar. pengő és még több nyeremény, melyek mind készpénzben fizettetnek ki* Húzás június 5-én/ Sorsjegy árak: Egész ar.P 3"- Fél ar.P la50 Sorsjegy kapható osztálysorsjegy főárusitóknál, valamint dohány­tőzsdékben. Postai megrendelése­ket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a M. Kir. Pénzügyigazgatóság Budapest, V.f Szalay-u. 10. (1485.)

Next

/
Thumbnails
Contents