Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-05-10 / 108. szám
1936. május 10. Zalamegyei Újság 5. Katona Béla: Magyarország Közgazdasága. Merész feladat vállalkozni gazdasági életünk mai helyzetének összefüggő és áttekinthető megírására. Katona Béla részére azonban ez nem új probléma, mert hasonló munkái másfél évtizeden át egyre nagyobb érdeklődés mellett jelentek meg. Különösen a háború alatt irt évkönyvei keltettek évről évre fokozódó figyelmet, mert akkor még újszerű volt az állami beavatkozásnak mind erőteljesebb érvényesítése. Abban az időben kezdtek kibontakozni a valutáris és áruforgalmi korlátozások, melyek valutaren- dezkedésünk után megszűntek ugyan, de azokat az 1931-i válság újból felélesztette s azóta mind nagyobb területeken érvényesítette, mint a háború alatt voltak. Most, hogy Katona Béla újból kiadta évkönyvét, aránylag elég könnyű helyzete volt, mert csak régebbi rendszere szerint kellett az eseményeket feldolgozni. Kipróbált gyakorlati és biztos áttekintése pedig tökéletesen elég volt ahhoz, hogy a múlt év eseményeiből, valamint statisztikai és egyéb adatából kiválogassa éa megfelelően csoportosítsa azokat, melyek a gyors tájékozódást lehetővé teszik a valutáris és áruforgalmi korlátozások minden vonatkozásában. Évkönyvének ez az egyik igen nagy értéke, a másik pedig, hogy az események folyamatos összefoglalása tiszta képet ad hazánk egész gazdasági életéről. Olyan kézikönyvet kap Katona Béla müvében az olvaó, melyet nem is többi könyve között, hanem állandóan íróasztalán fog tartani, mert annak dús és kimerítő adataira minden pillanatban szüksége lehet. Az 500 oldalas évkönyv ára vászonba kötve 10 pengő, kapható minden könyvkereskedésben. ASSZONYOK ROVATA. A fehér-fekete nagy szerepe. Rovatvezető: dr. Dévainé, Erdős Böske. Még ruházkodásunkban sem tagadhatjuk meg magunkat: itt is szeretjük a kétszínűséget. Jelen esetben a fekete és fehérről lesz szó. Köztudomású, hogy Párísban, vagy fehérben, vagy feketében, de legtöbbször fehér-feketében jár nak az elegáns parisiennek. Meg kell állapítani, hogy nincs az a színösszeállítás, amely szebb, elegánsabb, disztingváltabb volna, mint ez a kombináció korkülönbség nélkül. Van ugyanis olyan tévhit, hogy a szülők a fiatal lányoknak (értsd 20—-30-ig) nem engednek feketét felvenni, mert az „öreges“. Pedig egy fekete bársonyszövet, vagy selyem ruha, fiatalosan sok fehérrel még a fiataloknak is a legelőnyösebb. Ha rajtam múlnék, parancsban adnám minden nőnek, hogy gar- derobjából a fekete látogató, az Kérjen árajánlatot I un. kis fekete-fehér soha ne hiányozzék. Ezek azért is előnyösek, mert lehet alakítani ad infinitum. Ha tavalyról van egy fekete ruhánk, maradéktalanul felhasználhatjuk az idén, mondjuk egy kis fehér anyag hozzávételével, elegáns ruhának. Alant elmondok egy gyönyörű fazont, amely egyenesen erre a célra igen alkalmas volna: A derék fehér selyem, kis kerek kivágással, gallér nélkül. Elől a blus 5 fekete gombbal záródik. Az ujjai rövid, bő, gloknis, steppelt ujjak olyan anyagból, amelyből a szoknya is van, tehát fekete selyem. A szoknya egyenes fekete, elől nyitva, amely alól kikandikál az alátett fehér anyag. Csodaszép, mindenkinek melegen ajánlom. A fekete hosszú nyári köpenyek ugyancsak nélkülözhetetlenek az elegáns hölgy garderob- jában. Ez különösen azért praktikus, mert alája öltözhetünk, ahogy akarunk, csak az a fontos, hogy a kabát kihajtásánál sok fehér szín lássék ki és ez tiszta legyen. Nyáron gyönyörű pl. egy ilyen fekete kabát egy fehér kioké, vagy gyapjú georgette ruhával, széles fekete ciré övvel, fekete virággal. De nem csúnya pl. egy fehér kioké kosztüm sem fekete bársony gallérral, gombbal. Hozzá nagy fekete kalap és háromnegyedes fekete antilop kesztyű sem. Ha már a kosztümnél tartunk, egy percre sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a fekete selyem kosztüm fehér blussal, vagy móilénykével milyen fontos szerepet kapott az idei divatban. Nincs jobban öltözködő nő ma Európában, akinek ne lenne egy fekete selyemkosztümje, vagy könnyű szövetkosztümje fehér blussal a szekrényében. Ezt lehet a legjobban kihasználni. Mindig elegáns és felvehető bárhova. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 3462/1936. Tárgy: A Városháza épületében ezideíg Hencz Károly kalaposmester által bírt üzlethelyiség bérbeadása. Pályázati felhívás. Zalaegerszeg megyei város a városháza épületében ezideig Hencz Károly kalaposmester áital bérben birt üzlethelyiséget 1936. évi junius hó 1 -tői kezdődően bérbeadás utján értékesíteni óhajtja. Az üzlethelyiségen bárminemű átalakítás vagy építkezés csakis a polgármester előzetes engedélye s a városi műszaki tanácsos utasításai és ellenőrzése mellett foganatosítható. Azok, kik ezen helyiséget bérelni óhajtják, ajánlataikat zárt borítékban „Bérleti ajánlat 3462/1936 számhoz“ felirattal 1936. évi május hó 15-ike déli 12 óráig a város ikíatóhivatalába nyújtsák be. Részletes tájékoztatást a városi számvevőség nyújt. Zalaegerszeg, 1936. május 6. Polgármester. in ■ihmiiimi' 'Mim ii iii'iiii i ii II I wirrnr» mii mi ii i m Í Hölgyek: Szép és tartós frizurát VERASZTÓ höSgyfodrász készít Wlas8ics és Petőfi utca sarok. Amizopi Országos Magyar Nőne ¥ e töintézet Budapest, VI., Amerikai-ut 96. hároméves háztartási irányú tanfolyamára az 1936—37. iskolai évre polgári leány iskolát, vagy középiskola IV. osztályt végzett keresztény leányok kérhetik a felvételt. Érdeklődőknek készséggel ad felvilágosítást az intézet igazgatósága. Telefon: 9—74—12 Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Bemutatja az Edison mozi szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3 kor a helyár 20—70 f. A szerző Móricz Zsigmond, a Légy jó mindhalálig szerzője. Zenéjét szerezte Lányi Viktor. Főszereplői: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Vaszary Piri (élete legjobb filmszerepében), Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos, Berky Lili, Vízvári Mariska. Zene: Berkes Béla és cigány- zenekara, Budapesti Hangverseny- zenekar. Színhely: Tata, az Esterházy park és Leányfalu Nem élhetek muzsikaszó nélkül a legmagyarabb film, melynél igazán magyarosan, szívből mulatunk egy étíes-bus, lelkűnkből fakadó vidám történetnél, melyet Móricz Zsigmond álmodott meg számunkra. Jegyelővétel délelőtt 11 —12-ig, délután az előadás kezdete előtt egy órával. Telefon: 251. 66,-ikJ. Kir. Állami Sorsjáték 17.000 nyeremény 250.000 ar. pengő értékben. Főnyeremény s 40.000 P. Nyeremények: 20.000 ar. pengő 10.000 ar. pengő 2-szer 5.000 ar. pengő 4-szer 2.500 ar. pengő 6-szor 2.000 ar. pengő 10-szer 1.000 ar. pengő és még több nyeremény, melyek mind készpénzben fizettetnek ki* Húzás június 5-én/ Sorsjegy árak: Egész ar.P 3"- Fél ar.P la50 Sorsjegy kapható osztálysorsjegy főárusitóknál, valamint dohánytőzsdékben. Postai megrendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a M. Kir. Pénzügyigazgatóság Budapest, V.f Szalay-u. 10. (1485.)