Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-05-08 / 106. szám
1936. május 8. Zalamegyei Újság 3. 1—M——■ ■■■■■■■■ Zalaegerszeg, mint megyeszékhely. Irta: Fára József dr. Alig pár évvel a megye visszatérése előtt, 1664-ben, a Szentgotthárd felé vonuló török had felgyújtotta. A rommá égett vár felépült ugyan, de 1683-ban a Bécs alá vonuló török ismét feldúlta s ezen pusztítás után a hadvezetőség nem sietett azt teljes egészében helyreállítani, annál is inkább, mert különösen Kanizsának 1690-ben történt visszavétele után, fontosságát jó részben el is veszítette. A csak részeleteiben helyreállított vár a Kuruc korszak végén jellegét teljesen el is veszítette. — A részben tönkre ment várban, amelyet az 1700-as évek legelején a pék- műhelyből támadott tűz is tovább pusztított, azonban fen- maradt egy püspöki épület és a vármegye szükségből azt foglalta le a maga részére és ideiglenesen ott is helyezMa nyiSik meg a Siessen felkeresni. Csak május 18-ig fari. 50 -os utazási kedvezmény a vásárigazolvány alapján. Vásárigazolvány kapható Zalaegerszegen KLOSOVSZKY ERNŐ ipartestületi jegyzőnél és a menetjegyirodában. Ára 2‘8Ü P. 300 kg szinezlist jön Angliából. Ellentétes irányzatok a nemesfémpiacon. kedett el. Különösen levéltárának elhelyezése szempontjából volt feltétlenül szükséges, hogy állandó székházat teremtsen magának, mert eddigi számkivetettségében egész levéltárát hol zsákokban hordozta magával, hol pedig legtöbbnyire a különböző helyeken lakó megyei (fő) jegyzők a maguk házánál őrizték az iratokat. De a megyei rabok bebörtönzésére szolgáló megfelelő helyiségekről is kellett gon- doskodniok, mert eddig a megye a magán várakban tartogatta rabjait, így pl. 1762-ben Alsólendva várában őrizték a megyei rabokat. A megyének a püspöki épületben való elhelyezkedése nem volt és nem lehetett végleges megoldás, mert a szalmatetős épület a maga kezdetleges mivoltában nem felelt meg ennek a célnak. Ezért a vármegye kénytelen volt az 1723:73, t. c, végrehajtásáról gondoskodni. Gróf Batthyány Lajos főispán helyettes volt az, aki 1725 julius 30-án tartott közgyűlésen javasolja a vármegyének, hogy’ miután a vármegyéének közgyűlések tartásához nincs magának háza és ekként a közgyűléseket rendesen megtartani nem tudják, ezért keressenek Egersze- gen egy megyeház építéséhez megfelelő telket, szerezzék meg az építéshez szükséges anyagot is a nemesek pénztára terhére. Addig is, mig a megyeház felépül, gondoskodjanak arról a szolgabirák, hogy a püspöki épület, amelyben a jelen gyűlést tartották, új szalmatetőt kapjon« v A főispán helyettesnek ez a javaslata azonban csak nagy nehézségek árán lett volna megvalósítható. — A vármegye nehezen heverte ki a török hódoltsággal járó folytonos hadakozás és a kuruc háborúk viharait és csak meglehetős áldozatok árán láthatott volna hozzá a megyeház építéséhez. Két év múlva — 1727-ben, — már a kir. Helytartó Tanácsnak kell figyelmeztetnie a vármegyét arra, hogy az 1723 évi 73. articulus értelmében lásson hozzá a megyei székház építéséhez. Az elmúlt héten a nemesfémpiacon a törtarany meglehetős lanyhán feküdt és mióta az aranynak illegitim utón való kiáramlása megszűnt, a törtarany ára pontosan megfelel az 5760 pengős hivatalos árnak. Az ezüstpiac szilárd és ICO pengő az ezüstnek piaci ára. Az előrehaladott szezon miatt ugyan kicsi a kereslet, ennek dacára a kínálat a szükségletet fedezni nem tudja.'JHosszabb idő óta a szinezüst alig jött be az országba és csak a napokban fog 300 kilogramm szinezüst érkezni Angliából. A platina ára 6800— 7000 pengő kilogrammonként és az ékszerfeldolgozóipar minden felkínált mennyiséget felvesz, azonban csak kisebb tételek kerülnek eladásra. Gondoljunk a zalaegerszegi szegény gyermekek balatoni nyaraltatására. A balatoni gyermeknyaraltafás | kérdése élénken foglalkoztatja most j a közvéleményt. Hivatalos körök, egyesületek, intézetek keresik a lehetőségeket arra, hogy a nyári időszakban minél több gyermek üdülhessen néhány hétig a Balaton pariján. Előző számunkban irtunk srró’, hogy az OTI az idén 3000, tizenhét évesnél fiatalabb szegény biztosítottat kíván nyaraltatni a Balaton mellett. Most pedig arról értesülünk, hogy Nagykanizsán Gazdag Ferenc püspöki tanácsos vetette föl az eszmét, hogy a város a Balaton partján szerezzen telket a gyermeknyarailatás céljaira. A gyermeknyaraltatási akcióba természetesen azokat a szegény gyermekeket, cserkészeket, leventéket, eíemisiákat stb. sorozzák be, akik más hasonló akciók keretébe nem jöhetnek be. Zalaegerszeg most ismét ünnepre, Göcseji Hétre készül, ame| Iyet a gyermekkultusz jegyében j rendeznek meg. Azt hisszük, hogy ezzel kapcsolatosan gondolhatnánk mi is a gyermeknyaralta- tásra, mert erre igen sok zalaegerszegi gyermek is rászorulna. Nálunk nyaralnak budapesti gyermekek és ugyanakkor nem gondolunk arra, hogy a mi szegény gyermekeinkre is ráférne egy kis nyaralás. Zalaegerszeg székhelye a legszebb balatoni megyének és már magában ez a körülmény is megkövetelné, hogy a székhelynek szegény gyermekei élvezzenek valamit a Balatonból. A Göcseji Gyermekhétnek nem lehetne szebb eredménye, mint az, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel és, ha azt nem is lehetne mindjárt megoldani, legalább készítsünk terveket és tartsuk állandóan napirenden a gondolatot, amelynek való- raváltása nem ütköznék leküzd- heletlen nehézségekbe. A vármegye 1727 november 28.-iki közgyűlésében tárgyalta ezt a kir. parancsot s határozatában kimondja, hogy bármennyire is megnyilvánul a közóhaj, hogy megyeházat emeljenek, az adózó nép szegénysége miatt ez most lehetetlen. — Lehetnének ugyan e célra a vármegyének más segélyforrásai is; kölcsönt kért Torna és Bácsmegyéktől, Selmec városától az építkezéshez, de ezt a kölcsönt most nem kaphatják meg, ezért — az építkezést el kell halasztaniok, hacsak a kir. Helytartó Tanács nem ad erre a célra segítséget. További két évig húzódott így az ügy, amikor végre — úgy látszik — sikerült a vármegyének ezeket a pénzügyi nehézségeket legyőznie, mert 1729-ben már arra kérik a főispánt, hogy Bécsből ajánljon egy arra való építőmestert, aki Egerszegre lejövén, a megye közönségével az építkezés felől tárgyaljon. — Az 1729 junius 27- én megtartott közgyűlésen már megjelenik Allio Eerenc bécsi császári vár- és polgári házépitőmester, akivel a vármegye tárgyalásokba bocsátkozik. (Folytatása következik). Egyes balatoni fürdőhelyeknek most nem keli a villany. Megvan az engedély, de nincs fogyasztó. Hosszú tárgyalás után a Villamossági Trust, illetve az érdekkörébe tartozó Balatonmeliéki Villamosmüvek Rt. megkapta a koncessziót a Balaton zalsi partjának villamosítására. Az Aszófőtő! Tapolcáig vezetendő magasfeszültségű vezeték tervei már elkészültek é3 nagyobbrészt befejeződtek a hatósági és mérnöki bejárások is. így most már nincsen akadálya annak, hogy a hálózat kiépítését a legközelebb megkezdjék. Ezzel a munkával együtt jár, hogy azokban a községekben és fürdőtelepeken, ahol a villamos világítást bevezetik, áramelosztó transzformátorokat is fel kell állítani. El kell tehát dönteni, hogy hol vezetik be a villamos világítást. És ennél a pontnál megdöbbentő a tapasztalat. Révfülöpöt kivéve, eddig egyetlen más helyen sem sikerült a megkívánt számú kötelező nyilatkozatot megszerezni. Nemcsak Szepezd, Ábrahámhegy és Nemes- lördemic zárkózik el a villamos- világítás elől, hanem még Bada- csonytonajon és Badacsonyiié* gyen sem jelentkezett elegendő fogyasztó. A hatóságok, amelyeket szintén megdöbbentett a lakosság közönye, most azt szeretnék el-
