Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-08 / 106. szám

Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, zéchenyi-tér 4. ___Telefonszám 128.

PO

LITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint.

Századunk bűnösei.

Ez a címe Henri Pozzi könyvének, amelyet minden intelligens, hazája sorsán aggódó magyarnak el kellene olvasnia.

Roíhermere lord legutóbb megjelent magyarbarát cikke felvillanyozta a magyar társadalmat. De ne felejlsük el, a magyar irredenta nem merülhet ki üres jelszavakban. Országzászló avatások, hazafias ünnepélyek rendezése, mindez kell és hasznos is. Azonban igazságunknak csak hangoztatása lehet a keserűség kibugy- borékolása a leikünkből, de arra elégíeien, hogy megizmositsa erőinket.

A magyar irredentának intelligens és öntudatos törekvésnek kell lennie. A lealázott és leigá- zott, ellenségeink gyűrűjébe vonl Magyarországnak nincs meg az az ereje, hogy fegyveresen kidobbantson a világ fórumára és megvívjon igazáért. A tegezekből az igazság nyilait keil kiröppen teni! Meg kell győznünk a világot, a nagyhatalmak államférfi- , ait arról, hogy megtévesztették őket a világháború kirobbantásával, de különösen a békediktátumok elkészítése idejében. A történelmi nagy hazugságokról le kel! rántani az álarcot, hogy tisztán álljon a világ közvéleménye előtt a gonosz és ördögi munkálkodás, amely nem csak a magyar kenyeret tette keserűvé, de állandó rettegésben tartja Európát, mert hiszen a legkülönbözőbb viszonylatokban fenyeget minduntalan a háborúk réme. Pedig a vén Európának békére van szüksége, ha nem akar dicstelenül ejpusztulni.

Ezt az óhajtott békét azonban a csontokba, velőkbe vágó igazságtalanságok jóvátételével lehet csak elérni. Mindenképen szükséges tehát a háborús hazugságok kiirtása, a vastag fátyol fellebbezése még akkor is, ha sok politikai nagyság mefisztó arcával elénk meredve kiváltja bennünk az egészséges undort.

Pozzi Írja könyvének előszavában, idézve Constant d’ Estour- nelles, a szenátus külügyi biz. tagjának, a hágai döntőbíróság francia kiküldöttjének és a Temps munkatársának Jaures szobra leleplezése alkalmából mondott szavait: a hivatalos hazugságok olyan mélyen gyökereznek a francia köztudatban, hogy a teljes felvilágosítást közvéleményünk nem tudná elviselni és nem is tudna a hirtelen feltárt igazságban hinni. Csak lassan dereng előtte az igazság... Már nem kell sokáig várni és Franciaország a levéltárakban eípusztitolt és meghamisított bizonyítékok ellenére is megismerheti a teljes igazságot.

Henri Pozzi megállapítja, hogy

Franciaországnak 1914. júliusában csak egy ellensége volt, a hazugság. Nem Németország idézte fel a háborút, hanem Oroszország és bűntársai. 1919 ben is a hazugság volt ellenségük, mert azok, akikben bíztak, tudatlanságból, ostobaságból vagy személyi érdekből megölték a győzelmet. Ma is a hazugság a francia nép ellensége, amikor az erőszak és kápmutaíás 16 éves békéjének bűne miatt: visszatér a háború. Több mint 300 oldaton, 2 részben, 21 fejezetben győzi meg az elfogutaílan szerző az olvasót, hogy Franciaországot rászedték és a cári Oroszország, a pánszláv törekvésekben bűntársai céltudatos aknamunkája érlelte meg a világháborút. Titokban már régen mozgósítva voltak az orosz milliók, amikor Németország, Magyarország-Ausztria még rnindenkép a békét akarták megmenteni. Létérdeke volt a központi hatalmaknak, hogy kénytelen-kelletlen felvegyék a ktkény- szeritett harcot,

Megdöbben az ember és a fogát csikorgatja, amikor világossá lesz előtte, a judáspánzen megvásárolt sajtó miiyen borzalmasan pokoü munkát végzett kárunkra. (És mi mégis, még mindig dédelgetjük az igazság megölő!!, a dasiruáló sajtói,)

Az emberi lélek szédületes örvényeibe pillanthatunk bele a könyv olvasásakor. De mit is várjunk azoktól, akiknek leikében a cinizmus megölte a „bölcseség kezdeíé!, az Ui félelmét“. Ezeknek semmi sem szent. Mindenre képesek. Akár egy nemzetet végeznek ki szemrebbenés nélkül.

Esszörnytiködhefünk azon, hogy kéí-három magán ember (mint az u. n. korfui egyezmény) készített egyezményeket népek nevében, akik a machinációról semmi; sem tudtak ás ezek voltak a perdöntők, amikor sorsunkról ítélkeztek Trianonban,

Benesék ördögi taktikája, Bra tianuék gyáva alattomossága révén trancsiroztak fel bennünket az igazságnak lelketlen megfojtásával. Világos lesz mindez előttünk a könyv lapjain.

Olvassuk el e könyvet, tartalmát tegyük a magunkévá ! Erről beszéljünk gyűléseinken ! Erre tanítsuk meg gyermekeinket és ezt hirdessük a külföldi sajtóban is, hogy az igazság világos tudata fokozza erőinket, ha majd üt az óra, — ds azért is, hogy a megtévesztett hatalmasságok mea culpázva kiáltsanak megálljt tehetetlen ellenségeinknek és segítsenek, hogy a ledöntött ezredévi emlékek újból felállítva hirdessék a feltámadt magyar igazságot, az integer Magyarország új ezer évét.

f .... s.

A spanyol zavargások kéthetes mérlege: 30 sztrájk, 53 bombamerénylet, 52 gyújtogatás,

47 halott.

Madrid, május 7. Egyik mon* archista képviselő a parlament ülésén bejelentette, hogy az elmúlt két hét alatt 38 sztrájk, 53 bombamerénylet, 19 utcai támadás történt. 52 épülete! (nagyobbrészt templomot) gyújtottak fel. A zavargások során 47 ember halt meg és 261 sebesült meg.

A városokban és a falvakban még mindig folynak a zavargások. Legújabban Cadizban sztrájk tört ki. Santanderben egy fascis- tát életveszélyesen megsebesítettek. Egyik faluban harc tört ki és 5 ember megsebesült. Granadában lövöldözés történt, egy ember meghalt, sok megsebesült.

Az olasz kormány gyarmattá minősíti Abessziniát.

SSema áSlif új császárt. — Az abesszin vezérek árulónak tekintik a négyet.

Páris, május 7. A francia sajtót élénken foglalkoztatja az a kérdés, hogy Abesszínia összeomlása után milyen fordulat lesz.. Az Oeuvre szerint Olaszország nein álüt más államfőt a négus helyett, hanem önkormányzatot ad az egyes törzseknek és Abesz- sziniát egyszerűen olasz gyarmatnak minősiíi egy fascisia kormányzó fenhatósága alatt. Róma nem vállal nemzetközi kötelezettséget semmiféle irányban sem és teljesen saját szándéka szerint hajtja végre a gyarmatosítás! intézkedéseket. E i azt jelenti, hogy Olaszországra nézve a Nép- szövetség többé nem létezik. Gazdasági téren együttműködik Olaszország Angliával és Franciaországgal, de a többi államok irányában nem követi a nyitott ajtó politikáját,

London, május 7. A Daily Maii jelenti: Az angol kormány belátta a megtorlások csődjét és hajlandó az első kínálkozó alkalommal kölcsönös barátsági nyilatkozatot váltani Olaszországgal. Londonban úgy érzik, hogy helyre kell állítani a két orsiág között a régi barátságot, hogy feníaríhas- sák Nyugat Európa békéjé!. Lehet, hogy a rövidesen összeülő ío- carnoi értekezlettel kapcsolatban keresik a közeledést Olaszországhoz.

A Daily Telegraph szerint az angol kormány már tudatta Mussolinival, hogy egyedül Olaszország van abban a helyzetben, hogy helyreállítsa a rendet Abesz- sziniában. Remélik, hogy Olaszország ennek meg is felel. Anglia egyben érdeklődött Mussolini jövő tervei iránt is, hogy megkönnyítse genfi állásfoglalását.

Páris, május 7. A Temps jelentése szerint Páris véget akar vetni a megtorlásoknak, hogy vissza lehessen hozni Olaszországot az európai egyttműködésbe Ausztria függetlenségének biztosítása érdekében. Tartanak Franciaországban attól, hogy Anglia a megtorlások elejtése ellenében a népszövetségi alapszabály felülvizsgálatát követeli, igy Francia- ország elveszti esetleg Anglia tevékeny támogatását a német kérdésben.

London, május 7. Az Entreprise angol cirkáló, amely a négust viszi Palesztinába, ma reggel megérkezett Suezbe és azonnal álkelt a csatornán. Senkit sem bocsátottak a cirkáló fedélzetére. A négust nem lehetett látni, csak kíséretének tagjait.

Páris, május 7. A lapok cáfolják azt a külföldi hirt, hogy az olaszok lefoglalták a francia tulajdonban levő abesszin vasutat. Csak az állomás épületét szállták meg.

Dsibuii, május 7. A város tömve van az elmenekült abesz- szin vezetőkkel. Nasibu herceg éles hangon kelt ki a négus ellen. Kijelentette, hogy a négus elárulta az országot és oka az összeomlásnak. Hasonlóan nyilatkozol Makonnen herceg.

Addis Abebában az olasz uralom alatt visszatért az élet. A követségek védelmét az olaszok látják el. A lakosság barátságosan viselkedik.

Rövid táviratok.

A felsőházban a telepítési javaslatot ma Jankovich József gróf bírálta, aki nem fogadta el. Papp József helyeselte a javaslatot. — Fabinyi pénzügyminiszter visszaindult Géniből. — Ausztriában kiújult a horogkeresztes propaganda. Klagenfurtban letartóztattak két munkást, akik merényletet akartak elkövetni a rendőrfőnök ellen. — Belgrádban a kisantant értekezlet ma megkezdődött. — Serédi hercegprímás vezetésével a magyar zarándokok Milanóba ér-