Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-05-07 / 105. szám
XIX. évfolyam 105. szám. Ära 8 ííliér ___________1936. május 7. Csütörtök, Fe lelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, zéchenvi-tér 4. ==.......—: Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra T50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Addis Abeba elfoglalásának hatása alatt rövidesen megszüntetik a megtorlásokat. London és Páris nyugodtan fogadta az abesszin főváros elfoglalásának hírét és fföussolini beszédét. Róma, május 6. Az olasz csapatok kedden délután Badoglio tábornagy vezetésével bevonultak Addis Abebába és megszállották a főváros területét. Elsőnek Bot- tai római kormányzó vonult be a * Sabauda hadosztály élén. Rómában és egész Olaszországban óriási lelkesedéssel fogadták az abesszin főváros elfoglalásának hírét, amely a háború befejezését jelenti. A Duce azonnal megadta a jelet az általános gyülekezésre. Este hét órára egész Olaszország készültségben volt. Az üzemek, mozik beszüntették működésüket, a kapitóüumi harang és a szirénák megszólaltak, hogy jelezzék a győzelmet. Nyolc óra előtt Mussolini megjelent a Palazzo Venezia erkélyén és a iéren összegyűlt lelkes tömeghez, valamint rádión keresztül az egész olasz néphez szózatot intézeti. Bejelentette Addis Abeba elfoglalását és kihirdette, hogy ezzel a háború véget ért és a béke helyreáíiott. Hangsúlyozta, hogy az olasz nép békéjéről, a római békéről van szó, amely visszavonhatatlan és végleges alakban ezt fejezi ki: Abesszínia Olaszországé. Leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a tömeg Mussolini beszédét és perceken keresztül ünnepelte a Dúcét, akinek vezetésével Olaszország az értékes győzelmet kivivta. Addis Abeba elfoglalása és Mussolini bejelentése külföldön is nagy hatást kelteit. A párisi lapok vezetőhelyen foglalkoznak az új helyzettel. A félhivatalos Petit Párisién megállapítja, hogy a háború megszűnt, ennek következtében nincs értelme a megtorlások fentartásának. A nép* szövetségi alapokmánynak nincs olyan cikkelye, amely a megtör- lásokat jogossá tenné olyan nemzettel szemben, mely többé nem áll háborúban. Nincs olyan cikkely, mely a győztest büntethetné. Remélhető, hogy Anglia ezekután felújítja az együttműködést Olaszországgal az európai biztonság érdekében. A londoni sajtó óvatosan ir az eseményekről. A Morniogposí szerint legfontosabb annak tisztázása, hogy Anglia milyen magatartást tanúsítson a Népszövetséggel kapcsolatban. Valószínű, hogy Anglia a megtorlásokról egyoldalúan nem dönt, hanem csatlakozik a tanács többségének határozatához. Eden lapja, a Daily Telegraph szerint az Olaszország elleni megtorlásokat rövidesen visszavonják. Az angol kormány tudatában van annak, hogy Mussolini komolyan kívánja az Angliával való jőviszonyt. Az angol kormány valószínűen elismeri, hogy Abessziniában csak Olaszország rendelkezhetik, amely képes is arra, hogy az országban a nyugalmai megteremtse. Addis Abeba, május 6 Az abesszin fővárosban az éjjel fél 11 óra körül az amerikai követség mellett még lövöldözés volt, amelyben a benszülölt lakosság is résztveit. A követség személyzete a tüzelést viszonozta. A támadást az telte lehetővé, hogy az olasz csapatok ekkor még nem szállták meg azt a városrészt, melyben az amerikai követség van. Az amerikai követség segítséget kért az olasz csapatoktól, amelyek éjfél után meg is érkeztek és helyreállították a rendet. Róma, május 6. Az olasz király és Mussolini üdvözlő táviraA fenti címmel a Kolozsvárott megjelenő „Hírnök“ cimü folyóirat érdekes cikket közöl a német nemzeti szocializmus és a vallás viszonyáról. A cikkből közöljük az alábbi részletet : Egyik legnagyobb szálka a nemzeti szociálisták szemében a katolikus ifjúsági egyesületek működése. Annak idején az olasz fasizmus vezetői is maguknak ítélték az ifjúság vezetésének kizárólagos jogát, még a tisztán vallásos egyesületekkel szem ben is, mint például a Mária- kongregációk. — Ott azonban a Szentszék határozott fellépése jobb belátásra birta a teljesen katolikus olasz népet és vezetőit. Viszont a nagyobbrészt protestáns, sőt inkább racionalista, sza- badgondolkodő, sőt már a pogánysággal is kacérkodó németség hevesen támadja a katolikus egyesületeket, amelyek semmiféle politikával nem foglalkoznak ugyan, de borzasztó „bűnük“ az, hogy miért haladnak a maguk külön erkölcsi utján s miért nem olvadnak bele vakon a vezér-dik- tálta egységes modern áramlatba. Akik Németországban jártak s a helyzetet alaposan ismerik, tanúságot tehetnek arról, hogy az ottani test-kultusz a maga meztelenségével s a fiú- és íeányifjutot küidtek Badogliohoz. Olaszországban háromnapos zászlódiszt rendeltek el. Az abesszin főváros elfoglalásáról jelentik, hogy amikor az olasz csapatok bevonultak, a főváros felett 50 repülőgép keringett. Az olaszok gyorsan elfoglalták a hadászatiig fontos pontokat : a pályaudvart, a rádióállomást, a minisztériumokat, a laktanyákat. Minden rendzavarást, ellenállást elfojtottak az olasz csapatok, a békés lakossággal pedig nagylelkűen bántak. Az olasz lobogót felvonták a császári palotára. A gyarmati államtitkár táviratot küldött Mussolininak és ebben közli, hogy a főváros la- kóssága barátsággal és hálával fogadta az olasz csapatokat. Jeruzsálem! jelentés szerint a négus 6 hétig Palesztinában marad, majd 2 hétre Londonba utazik, onnét pedig Genfbe megy, hogy a népszövetségi tárgyalásokat figyelje. Páris, május 6. A mérsékelt lapok örülnek, hogy Mussolini a győzelem után visszatér az euró- pa; együttműködéshez. Á népszövetségi tanács majd sajnálkozhat, de most már olyan tények előtt találja magát, amelyek ellen semmit sem tehet. säg szabad ősszeereszíáse nagyon is közel áll a szovjet szabadsze- relsm-intézmányéhez s ha a katolikus erkölcstan ez ellen föl nem szólalna, az ifjúsággal együtt a családi életet s ennek nyomán a nemzetet is gyökerében veszélyeztetné. De hát a demagóg szájasko- dóknak előrelátása rendesen csak orrukig, vagy legfölebb a zsebükig ér. így aztán érthető, hogy abban a művelt és praktikus államban is képtelen csodabogarak és agyrémes szörnyetegek látnak napvilágot. A Frankfurter Zeilung jelentése szerint pl. az ottani munkafront igazgatója, Willy Becker, a lóversenytéren összegyűlt nácik előtt a kővetkező szóbombát pukkasztotta el: „Csak a jövő fogja tisztán látni, hogy Krisztus nagy volt, de Adolf Hitler még nagyobb volt /“ Nem is kell hozzá katolikum, csak egy kis intelligencia, hogy müveit embert hasonló káromlásoktól visszatartsa. A tömeg azon- bán ész nélkül tapsol a görög- tüznek vélt szórakétáknak s nem veszi észre, hogy azok bizony gyújtani is képesek. így történt, hogy a katolikus Freiburgban formális vallásüldözés tört ki. Az egyik plébániaépület köré 20 méter hosszú és 1 méter széles plakátot vontak ezzel a felírással: „Akasszátok föl a fekete árulókat!“ értsd a katolikus papokat. A papnevelőről egy 15 m hosszú belüsáv igy ordított: „Le a sötétség hirdetőivel 1“ A kanonoklakások előtt 8 m hosszúságban csalogatták a hiszékeny olvasókat a „Los von Rom ! — El Rómálól !“ jelszóval, amelyet az érseki palotára is ki- feszitettek. S mindezekre a hivatalos miniszteri cáfolat azt mondja, hogy az Egyházat senki sem bánija, mert Németországban a lelkiismereti szabadság szent! Az tény, hogy a fenti kihágások miatt senkit se bántottak, ellenben igaz, hogy bezártak egy ferencrendi szerzetest, akinek volt bátorsága (jobban mondva kötelességtudása) rámutatni az Egyház szenvedéseire s biztatta híveit a további kitartásra. A belügyminiszter nemrég rendeletet adott ki, ameiy szerint a tanulók föl vannak mentve a vallásos jellegű ünnepélyek és ténykedések alól, nemcsak hétköznapokon, de vasár- és ünnepnapokon is, még pedig a vallás —* felekezeti iskolákban. Viszont az új rendszer programjába vette a „pozitív (?) kereszténységet, amelynek semmi köze a dogmákhoz I...“ más szóval semmi köze a megváltáshoz, Krisztus istenségéhez, az Egyházhoz síb. íme a bolsevizmus nyugatibb formája. Nem csoda, ha ez ellen a lu- teránusok is protestáltak s bajor tartományfőnökük, Maiser, a következő módon nyilatkozott: „Az emberi hit csak emberi értékkel bir, tehát múlandó s ennélfogva minden egyéb múlandó dologgal le fog tűnni. Ellenben a keresztény hit Isten műve és ajándéka, jelenti a hitet Jézus Krisztusban és az ő dogmáiban (tanításában) s akiket emiatt üldöznek, élő tanúi a keresztény hit győzelmes igazvoltának.“ Akik a nemzeti szociáiizrnust „vallásos“ ruhába akarják öltöztetni, azt hirdetik, hogy „elég a Führerben s a hazában való hit!“ Érre a „Deutsche Evangelische Korrespondenz“ igy válaszol: „Nem lehet az Isten-kultusz helyébe ember-kultuszt tenni s a Teremtőt a teremtménnyel föicse- rélni; ezért tilos az evangélikus ifjúságnak a keresztény hit ellen hirdetett új vallás!“ Hát ha a többségi protestantizmus is kikel a (úlkapások ellen, gondolhatjuk, mit kell akkor a katolikusoknak türniök ! S az egyéni eltévelyedés bomlasztó hatása már a családban is kezd mutatkozni : divatba vették az „ősnémet“ házasságot, vagyis pogánymódra állnak össze, sőt Halléban egy ilyen újpogány vőlegény felszólította a jelenlevőket, hagyják ott a keresztény vallást A nemzeti szocializmus és a vallás.
