Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-26 / 96. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. április 26. A nyilasok és az idegen szellem. Jl nyilasok és az Ssmagyarok. — A nyilasok és alső hifthirdsftöink. — Budaséry szerkesztő ur es a tfirténefttudésm Az idegen szellem ellen divat ma harcolni. Eszlári Eötvös Ká­roly óta a turániak, az alföldi gyermekarc-vágók holmi törté­nelmi agyrémekre támaszkodva bizony vitézül megattakirozták az idegen szellemet. Ennyivel t. i. nagyobb és különb magyaroknak érzik magukat. Legutoljára a nyi­lasok lovagoltak ki az idegen szellem ellenében. Lóra szálló Budaváry László ajánlja is vitézi kiruccanását minden magyaroknak. A nyilasok lapjának a Nemzeti Életnek egyik korábbi száma most került a kezünkbe, csak most tudunk rá válaszolni. Ha késve is, kell rá visszatérni, mert a valótlanságokat nem tűr­jük és a lelkek megtévesztését sem. Budaváry László, a nyilasok egyik fővezére, vagy legalább is fő-ujságirójuk, megállapítja napnál fényesebb történelmi igazságok­ként a következőket: 1. A turáni faj és népek (tö­rök, japán) mindig páratlan egy­ségben éítek és élnek. 2. Mint jó turáni fajta, a ma­gyarság is „szent egységben“ élt Ázsiában. Megvolt ez az egység a „Pusztaszeren kötött“ vérszer­ződés idején is; megvolt mind­addig, „amig egy hiten (értsd a pogány hiten!) voltunk“. 3. „De aztán, mikor ellepték az országot az idegenből szakadt hittérítők ; mikor királyaink udva­rában idegen környezet hódított tért; mikor megkezdődtek a te­lepítések s leggazdagabb vidé­keinket sáska módjára ellepték a a külföldről importált telepesek és kétes erkölcsű kalandorok, kiknek az volt a hivatásuk, hogy a „mű­veletien“, „nyers lóhus evő“, „rabiókalandokról leszokni nem akaró“ magyarságot (milyen aljas elrágalmazások és történelemha- misitá8ok ezek 1) külföldi mintára „tanítsák“ szántani, vetni, ruház- kodni, házat építeni és Istent imádni, velük együtt az idegen széliem kénes levegője is bevo­nult orságunkba, mely kegyetlen biztonsággal fojtotta meg Iassan- kint az ősi magyar erköícsöt és főként a fajtestvéri összetartást.“ — „A magyar el kezdett idegen szellemben gondolkozni, idegen szívvel érezni“ (N. É. 936. már­cius 6). 4. Ezután beszél azokról a ma­gyarokról, akik „hitvány eszközei lettek töröknek, olasznak, fran­ciának“, osztrák zsoidnak, aztán a zsidóságnak. 5. „A keresztény és nemzeti öntudat utján“ megtisztított er­kölcsökkel kell ezentúl élnünk. Ez a cikk. Eléggé hordalék jel­legű ; bányája a tudatlansággal házasított „idegen“ importnak, az u. n. magyar mitosz-nak. De di­vatos és veszedermes. Lássuk té ­telenként, hogy megismerjük, minő szellemi ricsettel táplálják a magyar faluk zöldinges fiatalságát. 1. A turáni népek békessége történeti valótlanság. A török vi­lágban irtózatos lelki szakadék meredezett századokon át, hacsak azt nézzük is, hogy két hatalmas irányra bomlott a törökség lelke : szunnitákra és síitákra. Az arabok, szeldzsukok, tatárok; a külön­böző dinasztiák feltűnését, letű­nését követő zavarok, a holmi selyemzsinórok, mérgek stb. nem angyalok békéjére, egységére em­lékeztetnek. Japán kissé messze van, a történelmét se tanulta meg mindenki, Budaváry se, de mintha nem oly régen is csúnya belső testvér-harcot csináltak volna odahaza a mandula-szemű tu­rániak. 2. Hogy a mostani magyar föld birtokbavételéig turáni „szent egységben“ éltek volna őseink, történelemből szekunda. Lebediá- ban kelté vált a magyarság: egyik része keletre, Perzsia felé, a másik nyugatra, Etelközbe vo­nult. Az előbbiekkel az érintkezés megszakadt, csak az „idegen“ szellemből szü'etett dömések, köztük Julián barát keresik fel századok múltán az elhagyott Nagy-Magyarországot. A törzsek leválása nem ismeretlen egyébként sem, aminthogy kívülről csatla­kozásra is tudunk esetet. A hét törzsfő fölé azért kellett — jóval az „idegen“ szellem megjelenése | előtt — vezért választani Álmos, Árpád személyében, mivel nem egység, de egyenetlenség honolt a magyarok közt. A gyula mél­tóság meglevő egyenetlenségre utal. A vérszerződés, amely nem Pusztaszeren, hanem odább és korábban Etelközben esett meg, mint hátuigombolós korunkban tanultuk, egész szövegében egy­szerűen a meglevő egyenetlenség távoztatása. Akik a történelmet Feszty Árpád körképébői, annak csendjéből ismerik, elhiszik a tu­ráni békességet. A tudomány azonban tudja és tanítja, hogy amint általában az ázsiai népek története rengeteg bomlást mutat fel, őseink körében is a törzsek idején laza volt a kapcsolat. Nemcsak politikai szervezet, ha­nem vérrokonság sem fűzte össze eredetileg a magyar törzseket. Nem egységes, hanem különböző nyelvek és fajok egyesüléséből aiakulí ki a nemzet. A központo­sítás és egységes erő nem Lebe- diában, Etelközben, hanem itt a magyar földön, az átkos keresz­tény Nyugat hatása alatt kezdő­dött meg 955 után. Hogy a pogány magyarság egysége olyan szent volt, hogy a vérszerződéshez büntetéseket sem kellett szabni: tessék elolvasni a vérszerződés öt pontját, ott talál büntetést, nem is kisebbet, mint a vérontást és az átkot azokkal szemben, akik a vérszerződést megszegik. Ahogy Kézai (I. 2.) elmondja, Scythiából kijövet a Turda nemzetségéből Kádárt ren­delték itélőnek, hogy a viszály- kodók perét elintézze. Egyébként a harcias szellem, ha kifelé nincs tevékenysége, sőt ha van is, be­felé is megteszi a magáé». Bántó a pogány hit erőltetett és alaptalan fölényének ez az alá huzottan emlegetése. Ha ez a nyilas vezérek keresztény lelkét nem bánija, vagyunk még néhány milliónyian demarkáción innen és túl, akiket felháborít ez a Woián- utánzat Rosenberg módon tálalva. 2. Elnyomtuk azt az érzésünket, hogy bár a nyomdafestékért és az inas idejéért, lehoztuk a hosz- szu idézetet, netán szöveg és ér­telem csonkítással ne vádolhas­sanak bériünkét. Szemmel látható, hogy az idegen telepesekre, ud­vari emberekre a kisebb hangsúly esik. (Szükség volt rájuk és ma­gyar feleséget vettek, az ivadékok magyarok lettek). Az otromba tá­madás a kereszténység első hit­hirdetőit nyilazza meg, hisz ezek­nek munkájával foglalkozik ki­merítően, essék az a hitélet, vagy a művelődés, földi jólét körébe. Kik voltak az első hithirdetőink? A történelem ezt már megmondja: Wolfgang, Szent Udalrik tanítvá­nya, jámbor, tudós; Adalbert, jellemben, erkölcsben nagy, Esz­tergom védőszentje, az első ma­gyar király nevelője; Bruno, Szent Romuald 15 hős tanítvá­nya ; később jönnek Gellért, Mór, a hires Gunther. Majd valameny- nyit Cluny szelleme nevelte. Adal­bert, Bruno, Gellért és Mór az oltáron vannak, Adalbert, Gellért hozzá vértanú hősök, ne meré­szeljen hozzájuk nyúlni lo­csogva senki emberfia; ha Buda­várnak idegenek, nekünk nem azok, őseink tanítói tiszteletre­méltók pusztán emberi szempont­ból is. De magyar szempontból is mély tisztelet illesse őket. Marczali mondja, hogy az első apostolok sokfélesége lett a ma­gyar egyház önállóságának és nemzeti voltának legbiztosabb alapja (Szilágyi I. 285.). És ez bizonyára történelmi érték 1 Szent Gellért nevelte a legelső magyar ifjút, Szent Imrét. Megtanulta nyelvünket, 8 szerzeteséből 7 be­szélt magyarul, egyszerre 30 ma­gyar ifjút vett fel az egyház szol­gálatára. Az első hithirdetők kívülről jöttek. így van ez minden eszmé­vel. Nem lehet összehasonlítani a kettőt, a kereszténységet és a nyilas hitet; de kikivánkozik az emberből, hogy Festetics és Bu­daváry nem is nyíllal születtek a világra, előbb másutt járlak. És — bármint fájjon ! — a nemzeti szocializmus import, nem vág se testünkhöz, se lelkűnkhöz. A szenteket igy kezelik és silány Rosenbergék indexre tett váladé­kait trombitálják, dobolják és rá­húzzák a német dugárura, amit befagyott Pengő ellenében hoznak, a trikolort. A „rablókalandok“ bizony meg­voltak; megvoltak a rablóhadjá­ratok már az Etelközben, akár a besenyőknél és bolgároknál. Pusz­títottak anélkül is, hogy hódítás- vágyuk lett volna. Nem szüksé­ges tagadni őket, akkoriban ezen a történelmi betegségen átment minden nép. A leszoktatást Krisz­tus evangéliuma végezte el. így maradt meg a drága magyar vér, amelyet tékozlóan szórtak Bolgár­országban, Bizánc alatt, Lombar­diában, az Atlanti Óceán partjain, Merseburgnál, Európa majd min­den földjén. Nincs az a sok vé», ami el ne fogyjon, különösen, ha oly kevés, mint akkor a magyaré. Budaváry nem átallja gúnyo­lódva emlegetni, hogy „tanították“ a magyar népet szántani, vetni. Bizony tanították, ez történelmi tény. Jobb lenne hálával emlegetni j azt a civilizációs munkát, mint l éretlen fejjel macskakörmözni. A- protestáns Maculay és Gregoro- vius megírták ennek a hatalmas középkori munkának dicsőítését; a magyar nemzet törvénybe ik­tatta a millenium alkalmával. Ha a zalavölgyi és gaSagonyási nyi­lasok csak annyira becsülnék a föidmivelést és annak első taní­tóit vagy az eiső hithirdetők és a bencések nem lettek volna, Buda­váry nem ehetnék ma kenyeret, mert a keresztény hiíhirdetőkig a magyarok csak rabszolgákkal vé­geztették a föidmivelést. Istent imádni „tanítottak...“ Tehát ez is bűn, tisztelt nyilas toííszár. Jól van, ezt megjegyez­zük. Hát igenis, erre is meg kel­lett tanítani a magyar népet, mert az ősök pogány vallása és az Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. Pécs, Zalaegerszeg. 1 Figyelem! Ne vásároljon edényt és vasárut május l-ig, mert akkor nyílik meg Horváth Géza vaskereskedése, ahol szükségletét olcsón beszerezheti« HORVÁTH GÉZA vaskereskedő, Kossuth Lajos-utca 24 izém. (Németh László ffiszerflzlete mellett)

Next

/
Thumbnails
Contents