Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-26 / 96. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. április 26. A nyilasok és az idegen szellem. Jl nyilasok és az Ssmagyarok. — A nyilasok és alső hifthirdsftöink. — Budaséry szerkesztő ur es a tfirténefttudésm Az idegen szellem ellen divat ma harcolni. Eszlári Eötvös Károly óta a turániak, az alföldi gyermekarc-vágók holmi történelmi agyrémekre támaszkodva bizony vitézül megattakirozták az idegen szellemet. Ennyivel t. i. nagyobb és különb magyaroknak érzik magukat. Legutoljára a nyilasok lovagoltak ki az idegen szellem ellenében. Lóra szálló Budaváry László ajánlja is vitézi kiruccanását minden magyaroknak. A nyilasok lapjának a Nemzeti Életnek egyik korábbi száma most került a kezünkbe, csak most tudunk rá válaszolni. Ha késve is, kell rá visszatérni, mert a valótlanságokat nem tűrjük és a lelkek megtévesztését sem. Budaváry László, a nyilasok egyik fővezére, vagy legalább is fő-ujságirójuk, megállapítja napnál fényesebb történelmi igazságokként a következőket: 1. A turáni faj és népek (török, japán) mindig páratlan egységben éítek és élnek. 2. Mint jó turáni fajta, a magyarság is „szent egységben“ élt Ázsiában. Megvolt ez az egység a „Pusztaszeren kötött“ vérszerződés idején is; megvolt mindaddig, „amig egy hiten (értsd a pogány hiten!) voltunk“. 3. „De aztán, mikor ellepték az országot az idegenből szakadt hittérítők ; mikor királyaink udvarában idegen környezet hódított tért; mikor megkezdődtek a telepítések s leggazdagabb vidékeinket sáska módjára ellepték a a külföldről importált telepesek és kétes erkölcsű kalandorok, kiknek az volt a hivatásuk, hogy a „műveletien“, „nyers lóhus evő“, „rabiókalandokról leszokni nem akaró“ magyarságot (milyen aljas elrágalmazások és történelemha- misitá8ok ezek 1) külföldi mintára „tanítsák“ szántani, vetni, ruház- kodni, házat építeni és Istent imádni, velük együtt az idegen széliem kénes levegője is bevonult orságunkba, mely kegyetlen biztonsággal fojtotta meg Iassan- kint az ősi magyar erköícsöt és főként a fajtestvéri összetartást.“ — „A magyar el kezdett idegen szellemben gondolkozni, idegen szívvel érezni“ (N. É. 936. március 6). 4. Ezután beszél azokról a magyarokról, akik „hitvány eszközei lettek töröknek, olasznak, franciának“, osztrák zsoidnak, aztán a zsidóságnak. 5. „A keresztény és nemzeti öntudat utján“ megtisztított erkölcsökkel kell ezentúl élnünk. Ez a cikk. Eléggé hordalék jellegű ; bányája a tudatlansággal házasított „idegen“ importnak, az u. n. magyar mitosz-nak. De divatos és veszedermes. Lássuk té telenként, hogy megismerjük, minő szellemi ricsettel táplálják a magyar faluk zöldinges fiatalságát. 1. A turáni népek békessége történeti valótlanság. A török világban irtózatos lelki szakadék meredezett századokon át, hacsak azt nézzük is, hogy két hatalmas irányra bomlott a törökség lelke : szunnitákra és síitákra. Az arabok, szeldzsukok, tatárok; a különböző dinasztiák feltűnését, letűnését követő zavarok, a holmi selyemzsinórok, mérgek stb. nem angyalok békéjére, egységére emlékeztetnek. Japán kissé messze van, a történelmét se tanulta meg mindenki, Budaváry se, de mintha nem oly régen is csúnya belső testvér-harcot csináltak volna odahaza a mandula-szemű turániak. 2. Hogy a mostani magyar föld birtokbavételéig turáni „szent egységben“ éltek volna őseink, történelemből szekunda. Lebediá- ban kelté vált a magyarság: egyik része keletre, Perzsia felé, a másik nyugatra, Etelközbe vonult. Az előbbiekkel az érintkezés megszakadt, csak az „idegen“ szellemből szü'etett dömések, köztük Julián barát keresik fel századok múltán az elhagyott Nagy-Magyarországot. A törzsek leválása nem ismeretlen egyébként sem, aminthogy kívülről csatlakozásra is tudunk esetet. A hét törzsfő fölé azért kellett — jóval az „idegen“ szellem megjelenése | előtt — vezért választani Álmos, Árpád személyében, mivel nem egység, de egyenetlenség honolt a magyarok közt. A gyula méltóság meglevő egyenetlenségre utal. A vérszerződés, amely nem Pusztaszeren, hanem odább és korábban Etelközben esett meg, mint hátuigombolós korunkban tanultuk, egész szövegében egyszerűen a meglevő egyenetlenség távoztatása. Akik a történelmet Feszty Árpád körképébői, annak csendjéből ismerik, elhiszik a turáni békességet. A tudomány azonban tudja és tanítja, hogy amint általában az ázsiai népek története rengeteg bomlást mutat fel, őseink körében is a törzsek idején laza volt a kapcsolat. Nemcsak politikai szervezet, hanem vérrokonság sem fűzte össze eredetileg a magyar törzseket. Nem egységes, hanem különböző nyelvek és fajok egyesüléséből aiakulí ki a nemzet. A központosítás és egységes erő nem Lebe- diában, Etelközben, hanem itt a magyar földön, az átkos keresztény Nyugat hatása alatt kezdődött meg 955 után. Hogy a pogány magyarság egysége olyan szent volt, hogy a vérszerződéshez büntetéseket sem kellett szabni: tessék elolvasni a vérszerződés öt pontját, ott talál büntetést, nem is kisebbet, mint a vérontást és az átkot azokkal szemben, akik a vérszerződést megszegik. Ahogy Kézai (I. 2.) elmondja, Scythiából kijövet a Turda nemzetségéből Kádárt rendelték itélőnek, hogy a viszály- kodók perét elintézze. Egyébként a harcias szellem, ha kifelé nincs tevékenysége, sőt ha van is, befelé is megteszi a magáé». Bántó a pogány hit erőltetett és alaptalan fölényének ez az alá huzottan emlegetése. Ha ez a nyilas vezérek keresztény lelkét nem bánija, vagyunk még néhány milliónyian demarkáción innen és túl, akiket felháborít ez a Woián- utánzat Rosenberg módon tálalva. 2. Elnyomtuk azt az érzésünket, hogy bár a nyomdafestékért és az inas idejéért, lehoztuk a hosz- szu idézetet, netán szöveg és értelem csonkítással ne vádolhassanak bériünkét. Szemmel látható, hogy az idegen telepesekre, udvari emberekre a kisebb hangsúly esik. (Szükség volt rájuk és magyar feleséget vettek, az ivadékok magyarok lettek). Az otromba támadás a kereszténység első hithirdetőit nyilazza meg, hisz ezeknek munkájával foglalkozik kimerítően, essék az a hitélet, vagy a művelődés, földi jólét körébe. Kik voltak az első hithirdetőink? A történelem ezt már megmondja: Wolfgang, Szent Udalrik tanítványa, jámbor, tudós; Adalbert, jellemben, erkölcsben nagy, Esztergom védőszentje, az első magyar király nevelője; Bruno, Szent Romuald 15 hős tanítványa ; később jönnek Gellért, Mór, a hires Gunther. Majd valameny- nyit Cluny szelleme nevelte. Adalbert, Bruno, Gellért és Mór az oltáron vannak, Adalbert, Gellért hozzá vértanú hősök, ne merészeljen hozzájuk nyúlni locsogva senki emberfia; ha Budavárnak idegenek, nekünk nem azok, őseink tanítói tiszteletreméltók pusztán emberi szempontból is. De magyar szempontból is mély tisztelet illesse őket. Marczali mondja, hogy az első apostolok sokfélesége lett a magyar egyház önállóságának és nemzeti voltának legbiztosabb alapja (Szilágyi I. 285.). És ez bizonyára történelmi érték 1 Szent Gellért nevelte a legelső magyar ifjút, Szent Imrét. Megtanulta nyelvünket, 8 szerzeteséből 7 beszélt magyarul, egyszerre 30 magyar ifjút vett fel az egyház szolgálatára. Az első hithirdetők kívülről jöttek. így van ez minden eszmével. Nem lehet összehasonlítani a kettőt, a kereszténységet és a nyilas hitet; de kikivánkozik az emberből, hogy Festetics és Budaváry nem is nyíllal születtek a világra, előbb másutt járlak. És — bármint fájjon ! — a nemzeti szocializmus import, nem vág se testünkhöz, se lelkűnkhöz. A szenteket igy kezelik és silány Rosenbergék indexre tett váladékait trombitálják, dobolják és ráhúzzák a német dugárura, amit befagyott Pengő ellenében hoznak, a trikolort. A „rablókalandok“ bizony megvoltak; megvoltak a rablóhadjáratok már az Etelközben, akár a besenyőknél és bolgároknál. Pusztítottak anélkül is, hogy hódítás- vágyuk lett volna. Nem szükséges tagadni őket, akkoriban ezen a történelmi betegségen átment minden nép. A leszoktatást Krisztus evangéliuma végezte el. így maradt meg a drága magyar vér, amelyet tékozlóan szórtak Bolgárországban, Bizánc alatt, Lombardiában, az Atlanti Óceán partjain, Merseburgnál, Európa majd minden földjén. Nincs az a sok vé», ami el ne fogyjon, különösen, ha oly kevés, mint akkor a magyaré. Budaváry nem átallja gúnyolódva emlegetni, hogy „tanították“ a magyar népet szántani, vetni. Bizony tanították, ez történelmi tény. Jobb lenne hálával emlegetni j azt a civilizációs munkát, mint l éretlen fejjel macskakörmözni. A- protestáns Maculay és Gregoro- vius megírták ennek a hatalmas középkori munkának dicsőítését; a magyar nemzet törvénybe iktatta a millenium alkalmával. Ha a zalavölgyi és gaSagonyási nyilasok csak annyira becsülnék a föidmivelést és annak első tanítóit vagy az eiső hithirdetők és a bencések nem lettek volna, Budaváry nem ehetnék ma kenyeret, mert a keresztény hiíhirdetőkig a magyarok csak rabszolgákkal végeztették a föidmivelést. Istent imádni „tanítottak...“ Tehát ez is bűn, tisztelt nyilas toííszár. Jól van, ezt megjegyezzük. Hát igenis, erre is meg kellett tanítani a magyar népet, mert az ősök pogány vallása és az Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. Pécs, Zalaegerszeg. 1 Figyelem! Ne vásároljon edényt és vasárut május l-ig, mert akkor nyílik meg Horváth Géza vaskereskedése, ahol szükségletét olcsón beszerezheti« HORVÁTH GÉZA vaskereskedő, Kossuth Lajos-utca 24 izém. (Németh László ffiszerflzlete mellett)
