Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-18 / 40. szám
XIX. évfolyam 40. izém Apa 8 fiilép 1936. február 18. Kedd Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc Szerkes? -o Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra L50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint, Hóvirágok. Szegény kis földi hóvirág ! „El- játszád kis játékidat, harrier ját- szotíad el“. Rúd a Februa, a szűzi nászok istennője égi hóvirágból szőtt fehér szemíedőL Gyertyaszentelőkor nem csak a medve fordult vissza barlangjába, mert beverte a szokstlan hóvihar, hanem a mezei ember is. Az ég akkora hóvirágos temetést rendezett, hogy megálltak a vonatok, kidőltek az antennákat hordozó póznák s hógátak feküdtek keresztül a koc8Íuiakon. Forgalom se ki, se be. Egy kis bakonyaijai faluban szélrázta ablak mögött várom a faldöntő orkán kifáradását. Idegenből való kocsik népe, gyalogutasok istálóba húzódva néztek tarisznyájuk fenekébe, ahonnét harmadnapja szedik már az egy napra való elemózsiát. Még utóbb koldulásra vetemednek, de nem lehet íovább menni, no nem lehet. Ilyen időben a kutyát sem verik ki. Elcsodálkozva hallom, hogy kijött, azaz a faluba bejött valaki. Derékig érő hóban, éles jégszilánkokkal lövöldöző szélviharral szemközt, úttalan útakon törtetve megjött... gyalog ... a végrehajtó. A Kis Lizáék félfertályföldjének dobraütése volt soron. Tavaly a maradék egy tehenét vitték el. Egy tehénnel nem lehet jármot huzatni, üres járommal meg nem lehet szántani és a Kis Liza hat neveletlen gyermekét sem lehet járomba fogni. Hát akkor minek neki a föld ? Dacára a dacáran- dóknak és a végrehajtó hősi be> vonulásának, az árverésből semmi sem lett, mert nem akadt árverező. Nem azért, mert, mint mondottuk, ilyen időben a kutyát sem kell kiverni, hanem azért, mert falun a föld a kutyának sem kell. Szabadkézből a fél falu földje eladó s egy valamire való adventi malac árából meg lehet venni holdját. A föld innét-onnét csak termelőnek való, hát kinek kellene ? A végrehejíó tehát hasonló hősi törtetéssel visszament a városba, a félfertály pedig, a nyolctagú család elapadt keblű anyaföldje, ott fekszik tovább a zugi dűlőben s Februa istennő égi hóvirágból szőtt pihés dunnával takarta be. Nem is tud róla, hogy a végrehajtó hulla- szállítást akart rajta végrehajtani. Mi tagadás benne, a végrehajtó a maga szomorú mesterségének valóságos bajnoka. Vagy amint egyik miniszterünk mondotta : „az államszolgálat névtelen hőse“. Bizonyára megérdemelné, hogy — tekintettel az államháztartásban folyó „szigorú takarékosságra“ —- érc helyett betonba öntsék és szobrát hóvirággal díszítsék, de a szobor talapzatára mégis azt kellene kiönteni, hogy : „Ahol nincs, ott ne keress“. Ez az aktuális mondat találó jelige mindazok számára, aki a gazdasági élet viharos mezején a minden vegetációt halálos álomra fagyasztó hófúvásokon is erőszakot téve, épen a földet akarják reformos mozgósításba kényszeriíeni. A végrehajtó betonszobrálól tanulhatnák meg, hogy ma, mikor a földön nem a kenyeret kínáló, arany búzakalász tengere, nem is a ruhát adó lenvirág kék hulláma játszik, hanem a gazdasági tél halotti leple takarja s rajta jégvirágok úgy csillognak, mintha a föld megfagyott körmycsepjei volnának, akkor a földet ne háborgassák azok, akik se testét, se lelkét nem ismerik. Az ilyen műkedvelő agráriusokra adta az angol parlament a Kockney nevet. Az egyik aszfalíagrárius ugyanis, aki a kakast csak a pe csenyés tálban ismerte, a falun eleven kakasi látott kukorékolni, csodálkozva mondotta : Kock ney, azaz a kakas nyerit. Nálunk is az ilyen koknájok csapnak föl mostanában más földje végrehajtójának s azt hiszik, hogy dobo lásukra sereglenek majd a földigénylők. Hát hiszen lesz egy csomó felelőtlen földirigy, sőt egy csomó koknáj balek is. De épen ezek teszik majd szükségessé, hogy a betonba még nem öntött végrehajtók úgy törtessenek a Grősz József, a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzója, vasárnap vette át ünnepélyes keretek között az egyházmegye kormányzását, A főpászlor már szombaton délben megérkezett Szombathelyre, ahol ünnepélyesen fogadták. Vasárnap Vas, Zala és Győr vármegyék közéletének előkelősé- ! gei gyülekeztek össze az ünnepélyre. Ott volt az egész szombathelyi papság és Ostffy főispán vezetésével a világi hatóságok vezetői. Zalából nagyszámú küldöttség jelent meg. A papság soraiból többek között ott voltak: Pehm József apátplébános, Major Gyula pákái esperes, Farkas Sándor novai esperes, Ferenczi Gyula lenti-i plébános, Istvánfi József dr. zárdaigazgató. A világi hatóságok és intézmények képviseletében megjelentek: Bődy Zoltán alispán, Czobor Mátyás zalaegerszegi polgármester, Szalay Gyula dr. vármegyei tisztifőügyész, Sipos József törvényszéki tanácselnök, Udvardy Jenő dr. ügyvédi kamarai elnök, Farkas Tibor dr. és Thassy Kristóf dr. földbirtokosok, vitéz Márk Ferenc számvevőségi főnök, Jakabffy Antal bérlő, Fangler Gyula, a zalaegerszegi faivakra, mint a fenn dicsért be* tons?obornak ajánlott hősük. Lám, a gyulai pénzügyigazgató, aki előtt nagy tisztelettel kell meghajolnunk, szokatlan becsületességgel jelentette be a múltkor, hogy Békésmegyében huszonhárom ezer földhöz jutottat tesz föidönfulóvá. Meg kell állapítanunk, hogy, a nagybirtok és proletár egymásra utait tényezői a gazdálkodásnak. A proletarföldek, a hires földreform eiső hóvirágai, elfagytak, újakat keltetni nem is akarnak. A nagybirtokot pedig az élhetetlenségig akarják megcsonkítani. Sőt azt is megtehetnők, amit Amerikában a minap tettek meg, hogy az örökséget 70 százalékában, az ajándék vagyont 50 százalékában veszik eí illeték cimán. Pedig épen a nagybirtok való arra, hogy iparosítással belterjes legyen és a mezei proletárt munkához juttassa. Tőkés nagyipari telepekre fölkergetni sem szociális, sem erkölcsi okokból nem szabad. Abban a levegőben a férfija úgy jár, mint az aszfaltra esett hó: rövid időn belül városi füsttől mocskosán jut le a csatornákba. A nője pedig úgy jár, mint a falun szedett hóvirág. Egy nap alatt a hivság kebelén hervad és a lichihófba dobva rothad el. Kereskedelmi Kör elnöke, Horváth István, az ipartestület elnöke, Bedő Károly a zalaegerszegi Gazdakör képviseletében, Lentiből Mihalovich Sándor és Skublics Alajos hercegi felügyelők, Nováról Batthyány Miklós gróf, Letenyéről Pozsogár Rezső dr. ügyvéd. Nagy küldöttséggel képviseltette magát a győregyházmegyei papság, valamint Győr városa és Győr megye. Csornáról megjelent Steiner Miklós premontrei prépost. Grősz József püspök 10 órakor vonult be a papság sorfala között a templomba. A hatóságok vezetői a szentélyben helyezkedtek el. Ott volt Suhay Imre ve- gyesdandárparancsnok is. A főpásztor Veni Sanctet énekeit, majd szentbeszédet mondott. Megemlékezett a pápáról, a lemondott püspökről, azután köszöntötte a hiveket. Kiindult jelmondatából („cor pro corde — szív a S2ivért") és Isten szerete- téről szólt. Hangsúlyozta, hogy ezzel a szeretettel jön ő a hivek körébe. A szentbeszéd után ünnepélyes főpapi szentmisét mondott, amely alatt Werner Lajos dr. egyházzenei főigazgató vezényletével a Schola Cantorum Sabariensis működött közre művészien. Délben a főpászlor a püspökvárban fogadta a tisztelgő küldöttségeket. Először az egyházmegye papsága tisztelgett, amelynek üdvözletét Wallner József helynök tolmácsolta. Grősz püspök nagy szerénységgel és közvetlenséggel válaszolt. Kérte az egyházmegye papságát, hogy az ő ideiglenes tevékenységéhez adja segítségét tanácsával, munkájával, vagy mindenesetre imádságával, hogy az egyházmegye árvasága mielőbb megszűnjék. Az üdvözlés után a főpásztornak bemutatták a papságot. Ezután Ostffy Lajos dr. vasi főispán vezetésével Vas megye és Zala vármegye törvényhatóságának küldöttsége tisztelgett. A főispán beszédében a vallás szerepei és fontosságát fejtegette«, Grősz püspök válaszában rámutatott, hogy a világi hatóságokkal egyetértésben kíván működni. Egymásután tisztelegtek ezt követően Szombathely városának, a protestánsoknak, izraelitáknak, valamint az ^egyesületeknek és intézményeknek küldöttségei. Végül a győri küldöttség búcsúzott a főpásztortól. Könnyezett a püspök és a küldöttség is. A tisztelgés után a zalai küldöttséget Ostffy főispán látta vendégül ebédre. Amit elvesztettünk... A katolikus akció kulturális szakosztálya a katolikus népszövetség helyi szervezetének rendezésében vasárnap indította meg ismeretterjesztő előadás-sorozatát a Kulturházban. Délután fél 6 ra már jól megtelt a nagyterem, amikor Bucsis Gyula dr., gimnáziumi tanár bevezetőül ismertette a trianoni „békeszerződés“ rendelkezéseit, amelyek szétdarabolták hazánkat, a legideálisabb földrajzi egységet. A békekovácsok nem törődtek sem a vérségi, sem a gazdasági kapcsolatokkal, nem törődtek azzal, hogy a Nyugatot évszázadokon át védelmező s a hosszú védelmi korokban súlyos veszteségeket szenvedett magyar nép újra meg újra erőre kapva, védőbástyája maradt Nyugatnak: odadobták martalékul a kuliurában jóval mögötte áiló éhes szomszédoknak. Kimutatta számszerűen és százalékokban, mennyit vesztettünk területben, népességben, gazdasági erőforrásokban. Érdekes magyarázatai után vetitetlképekben szemléltette a hallgatósággal az elrabolt íerü- letsk gyönyörű vidékeit, városait, lakósságát. A képek bemutatása után Hel- meczi Margit, oki. tanítónő Mécs Lászlónak „A kirándulás eunaradt“ cimü, pompás költeményét szavalta el hatásosan s ezzel az előadás befejeződött. (Sz.) Ünnepélyesen vette át a szombathelyi egyházmegye kormányzását Grősz József püspök.
