Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-04 / 28. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. február 4. láns egyesületet. Az ünnepség a Szózattal zárult. Délután tartották a századik rendes közgyűlést, este pedig társasvacsora volt a Koronában. Farsang. Február hónap meghozta a farsangi szezon megélénkülését. Az utolsó két napon három jólsikerült farsangi est is volt. Szombaton este tartotta farsangi táncmulatságát a Katolikus Kör, amelynek termei ízléses fenyődíszbe öltöztek ezen a napon. Fél 10 óra 'ájban már szépszámú közönség jelent meg az estélyen. Háromnegyed 10 órakor megérkezett vitéz Tabódy Tibor főispán is, akit a Kör elnöksége és az estély rendezősége ünnepélyesen fogadott. A főispán érkezése után megindult a tánc, amely vidám hangulatban reggelig tartott. A közönség soraiban ott láttuk Czobor Mátyás polgármestert és Miron Lajos oostafőnököt is. A Z T E szombaton este tartotta műsoros farsangi estjét a ZTE is. A szépen díszített nagytermet és az ügyes megoldású bárt zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban megjelent vitéz Tabódy Tibor főispán és Czobor Mátyás polgármester is. Az ügyes összeállítású műsor első száma a képzeletbeli tribün felavatása volt helyszíni közvetítés formájában. Singer István, Lőwenstein Zoltán és Mayer Dénes adták elő az eseményt tetszést keltve s a polgármester mulatott legjobban, mikor saját hangját hallotta utánozni. Török Ferenc mint városi kis- biró dobolt ki sok ötletes pletykát. A kitünően sikerült Göcseji Gyöngyös Bokrétában Antos Terí, Bagár Gizi, Kálny Rózsi, Kinitzky Ella, Marton Uus és Magda arattak sikert, a Göcseji Orvosszövetség vándorgyűlését pedig Fertő Béla adta elő ügyesen. Nagy sikere volt a „Viakszvirág“ cimü komédiának. A legnagyobb sikert Kovács Rózsi aratta, de tetszett Farkas Lajos és Farkas József játéka is. Az előadást jó hangulatban reggelig tartó tánc követte. Az Iparoskor és Iparosdaíárda hangversennyel összekötött lánc- estélyét vasárnap este tartották meg az Arany Bárány szálló emeled termeiben. A valóban művészi színvonalon álló műsor olyan nagy érdeklődést kelted, hogy a közönség zsúfolásig megíöitöUe a termeket. Megjelent az estén viléz Tabódy Tibor főispán, Czobor Mátyás polgármester, Péierffy Béla tanügyi főtanácsos gimn. igazgató, vitéz Tamásy István dr. polgármesterhelyettes, M i k u 1 a Szigfrid dr. városi főjegyző, Fülöp László dr. városi tanácsos és még sokan az előkelőségek közül. A hangversenyt a Darvas színtársulat zenekara nyitotta meg, majd Hid- véghy Ernő színművész mondott hazafias szellemű prológot, összetartásra buzdítva a magyart, mert csak igy valósulhat meg óhajunk : Magyarország föltámadása. Üdvözölte a főispánt és polgármestert, akik a megértésen, a békés együttműködésen munkálkodnak. Rátért a művészetek terén tapasztalható dekadenciára, amit a tiszta művészetek pártolásával szüntethetünk meg. Végül a nagy célok elérhetése érdekében lelkes, hazafias munkára buzditotta a magyar ifjúságot. A műsor következő száma volt Dienzl Oszkár Liliomszál-a és Katonadal az Iparosdalárda férfikarának igen jó előadásában. Utána a vegyeskar nagy zenei kísérettel J. Strauss: Tavaszi hangok-at adta elő nagyszerű betanulásban és finom színezéssel. A szólót Radnai Irén, a színtársulat koloratur énekesnője énekelte sok tapsot aratva. Következő müsorszámként Cobor: Hajdúk hadnagya keringöt és Harlekin milliói keringöt a kis ötéves Schönfeld Jutka játszóba hegedűn. Nem kapott lámpalázt, szépen kezelte a vonót, — trillázott is. Bájos ügyetlenkedéssel fogadta az ajándékot, amit fel - nyújtottak neki. A zongokiséretet Fürtös Lajos tanár látta el. Nagy hatást ért el a következő számban Schönteld Vilmos főkántor a Cigánybáró Barinkay-belépőjének pompás eléneklésével. A férfikar kisérte és zongorán Fürtös Lajos tanár. Igen kellemesen lepte meg a közönséget a vonósnégyes: Czobor Lászlóné, Németh Zsig- mond dr., Bálint Béla és Kovács György szereplése. Művészi játékukat nagy figyelemmel hallgatták. A műsor zárószáma J. Sírauss: Kékduna . .. balett-betéttel, vegyeskari és nagy zenekari kísérettel. Úgy az ének, mint a táncok nagyszerűen sikerültek. A karokat Bálint Béla karnagy vezényelte a tőle megszokott nagy ügyességgel. A közönség teljes elismeréssel adózott iránta. Műsor után megkezdődött a tánc, amely a hajnali órákig tartott. Az „Iparosbál“ régi fényében tündökölt. Az iskolát támadja Drózdy Győző kiskomáromi képviselő ifjúsági lapja. Drózdy Győző volt pacsai, jelenleg kiskomáromi képviselő a politikai életbe visszatérése után „Ifjúság“ címmel diáklapot indítóit, amelyet hivatalos támogatással terjesztenek az ország középiskoláiban. A lap ellen korábban is merültek fei itt-ott aggályok s ezeket az aggályokat teljes mértékben igazolja a lap legutóbbi száma. A lapról, illetően a legutóbbi számról a következő levél jelent meg a Magyarságban : „Mélyen tisztelt Szerkesztőség ! Legyen szabad idézettel kezdenem. „Dőljön össze a régi iskola- rendszer, ahol a tanár csak hivatalnok s ahol az ifjúság teljesen és tökéletesen szerencsétlennek érzi magát! Pusztuljanak ei az osztályozások helytelen módjai.. . Omoljon le a tanító és tanuló közé emelt rideg választófal és szűnjön meg végre a merev hang, a szüntelen figyelmeztetés, feddés, zsémbeskedés“ ... És igy tovább három hasábon át reprodukálhatatlan modorban. S az irásmü, amelyből e sorok valók — Rettegések háza — halál reád! — kiáltó címmel nem valami Vörös Újságban jelent meg, hanem a kultuszminiszter által a tanulóknak ajánlott „Ifjúság“ 1936. jan. 29-iki számában. A jelenlegi iskolának — a diákok előtt! — ilyen gyalázására azért van szüksége a diáklap vezércikkírójának, hogy hangulatot csináljon — a diákok között — a jelenlegi kormány reformiskolájának, amely majd persze csupa tökéletes Uj világ lesz. Jól emlékszünk ezekre a címekre és erre a hangra. A kommunizmus idején ugyanez a hang került az iskolába, ugyanez a szellem szervezte be az ifjúságot szakszervezetbe, termelte ki a diákbizalmiakat s uszította a diákokat a „tanár elvtárs“ ellen. Már jó ideje aggódva vettem kezembe ezt az ifjúsági lapot, amelyet V.-es gimnazista fiam igazgatói és tanári asszisztencia melleit minden szerdán az iskolában vásárolt. „Pedagógusok“ és nem pedagógusok tollából eddig szokatlanul merész, bántó cikkek jelentek meg benne. Nem is olyan régen arról irt egy vezércikke (Drózdy Győző aláírásával), hogy az eddigi maradi iskola mesékkel tömi tele az ifjúság fejét s nem kezeli felnőttnek a diákot. (Csak nem a nemi felvilágosításra célzott ? Vagy a vallás „meséire“ gondolt? Esetleg a magyar mondaanyagot kifogásolta?) De az a szellem, amely az idézett cikkből árad, egyenesen megdöbbentő. Hát odajutottunk már, hogy diákok számára tanári és tanítói hozzájárulással igy írhatnak az iskoláról ? Igaz, a cikk írója — egy tavaly érettségizett zsidó gyerek — Szendy polgármester elveit idézi. De ha igaz volna is, hogy a polgármester ilyen elveket ilyen hangon fejtegetett, megengedhető-e, hogy az ifjúság az iskola épületében, neki szánt lapban erről ilyen szélsőséges beállításban értesüljön ? Ha Szendy polgármester igy intézte el az eddigi iskolát, az lehetett privát véleménye, melyet azonban zárt testűJő szemüveg, jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. leiben és nem diákok előtt hangoztatott. De hogy „pedagógusszerkesztők“ megengedték e cikk közlését, az súlyos és föltétlenül büntetendő eltévelyedes. Mit szólnak e cikkhez azok az urak, akik e lap kiadóhivatalának tagjai: Gáldy Béla tanügyi főtanácsos, Nevelős Gyula miniszteri tanácsos, Drózdy Gyula főszerkesztő, Lindenmayer Antónia tanárnő, Nagy Pál igazgató, Pa- dányi Frank Antal igazgató, Pongrác* Alajos főtanácsos, Pintér József képviselő és még sokan ismert nevek ? Az iskola ellen lehet sok kifogás, de ez tanári, szülői értekezletek tárgya és nem közvetlenül az ifjúság elintézni valója. Foglalkozzanak és foglalkoznak is iskolarendszerünk hibáival tanáregyesületek, közoktatási hatóságok, de mi lesz akkor, ha diákok fogják kimondani: mit és hogyan tanítsanak ?! Nekünk, szülőknek, akadna panaszunk az iskola és egyes tanárok ellen, de abból nem kérünk, hogy borzasfejü, éretlen gyerkőcök fiaink tekiníéiytiszteleíét rombolják ! Mert a tanár és iskola után majd a szülői tekintély ellen indul meg az ostrom. Mi, szülők is azt kívánjuk, hogy reformálódjék az iskola, de — ellenfétben a szájas cikk és a bukott diákok követelésével, — feddjen, figyelmeztessen és osztályozzon továbbra is. Bizonyára lesznek gerinces iskolavezetők, akik azonnal kitiltják e lapot iskolájukból. De mivel akadhatnak szervilis iskolavezetők, akik a miniszteri ajánlásban csak a lelketlen aktát fogják látni, — nem fognak merni erélyesek lenni a minisztertől való félelmükben és föltételezik a miniszterről, hogy ilyen szellem mellett is ajánlotta volna e destruktiv sajtóterméket. Ezért a minisztert kérjük, tiltsa ki az iskolákból ezt a szájas, gyalázkodó, pedagógiaellenes lapot, amely üzletileg hasznos lehet egyeseknek, de iskolás fiainkra csak káros és veszedelmes. Egy apa, aki ma is szeretettel gondol iskolájára“. Drózdy Győző lapjának furcsa hangja máris megmozdulásra késztette a tanügyi köröket. A Katolikus Középiskolai Tanár- egyesület most tartott gyűlésén foglalkozott többek között az Ifjúság című lappal is. Janson Vilmos tanár Ítélte el általános helyesléstől kisérve a lap cikkeit és indítványára a gyűlés kimondotta, hogy 1. a cikket a tanári tekintély megsértésének tekinti, 2. felkéri a kultuszminisztert, tiltsa ki a lapot az ország összes középiskoláiból, 3. hasonló állás- foglalásra kérik fel a hasonló tanügyi egyesületeket. További következménye a lap felháborító hangjának, hogy a szerkesztő bizottság egy része lemondott, mivel a lap tendenciáját elitélik és helytelenítik. A lemondottak között vannak: Gáldy Béla, Resch Aurél, Nagy Pál budapesti középiskolai igazgatók és Biró Pál dr. tanár. Reméljük, hogy ezekután a kultuszminiszter megtilja a lap terjesztését a diákok között. Érdeklődtünk a zalaegerszegi iskoláknál, hogy terjesztik e a diákok között Drózdy lapját ? Megtudtuk, hogy a lap kiadóhivatala kezdetben Zalaegerszegen
