Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-01-19 / 15. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. január 19. Keszthely mint megyeszékhely, Kapca község, Regi vára, Zala- gróti, Legentia, nemzeti közbirtokosság — és egyéb csodabogarak Zalavérmegye Ismertetőjében. Rövid táviratok. Schuschnigg osztrák kancellár ma reggel Prágából visszaérkezett Bécsbe. — Bukarestben jó mederben folynak a magyar román kereskedelmi tárgyalások. — Gőbbels német miniszter kijelentette, hogy Németország érdektelen az abesszin kérdésben. — Orosz hadifogságból 22 év után érkezett meg Bál Béla a tolnamegyei Alsónyék községben. Teljesen ősz emberként jött meg másfélévi utazás után. Felfüggesztések Karcagon. Budapest, január 18. A közelmúltban vádak hangzottak el, hogy Karcagon is súlyos panamák történtek. A vádak egy részét a hatóságok megcáfolták, de másik részük a jelek szerint alappal bir. Szolnok megye alispánja ugyanis most felfüggesztette állásától Péntek József dr. karcagi polgármesterhelyettes főjegyzőt és ennek fiát, ifj. Péntek József anyakönyvvezetőt. Azzal gyanúsítják őket, hogy 7—800 pengővel megkárosították a várost. Kik kapják a Baumgarten-dijat ? Budapest, január 18. A Baum- garten irodalmi dijat ma osztják ki. Hir szerint a 4 ezer pengős dijat Schöplin Aladár kritikus kapja, 3—3 ezer pengői kapnak: Kárpáti Aurél, G. Szabó László, Ortutay Gyula és Veöres Sándor. A pásztói petició tárgyalása. Budapest, január 18. A Közigazgatási Bíróság ma folytatta a pásztói petició tárgyalását. A védelem által előterjesztett alaki kifogásokat elutasította és megkezdte a panasz érdemi tárgyalását. Először a panaszosok képviselője ismertette a panaszokat Károlyi Mihályné állapota válságos. Budapest, január 18. A hazaáruló Károlyi Mihály gróf felesége, született Andrássy Katinka grófnő, aki jelenleg Lausanneban tartózkodik, még régebben tüdőbajban megbetegedett. Ma érkezett jelentés szerint állapota válságosra fordult. Édesanyja és nővére kiutaztak hozzá. Meghalt Rudyard Kipling. London, január 18. Rudyard Kipling, miután 45 óráig feküdt teljesen legyengült állapotban, az éjszaka meghalt. Kipling a legnépszerűbb angol irók egyike volt. Népszerűvé telle számos dzsungel-történet, színes meséi és az a körülmény, hogy Írásaiban az angol imperializmus telkes szószólója volt. 1934 nyarán két fiatalember: \ Madarász Gyula és Zsadányi Oszkár járták be Zala megye városait és községeit. Előadták és hivatalos írásokkal támasztották alá, hogy Zalamegyei Ismertetőt, címtárat, községjegyzéket, szóval egész komoly kézbevehető könyvet állítanak össze. Gyűjtötték az adatokat és természetesen a megrendeléseket, hogy a munka kifizetődjék. Kissé sokba került ugyan a könyv — 24 pengőbe — de azért szép számmal megrendelték, gondolván, hogy v lami komoly tájékoztató lesz a könyv, amilyen eddig még nem jelent meg Zala megyéről. Annál inkább akadtak megrendelők, mert a fiatalemberek hivatalos támogatást is emlegettek. A könyv idővel el is készült, kiküldték a megrendelőknek és kérték a 24 pengőket. A megrendelők nagyobb része el is küldte a pénzt, mielőtt még a „komoly tudományos“ könyvet átnézte volna. Akadtak azonban, akik előbb látni akarták, hogy mit is vettek ? Hát bizony ezek az óvatosabb zalaiak ugyancsak furcsa csodabogarakra akadtak. „Megállt az eszünk — írja egyik vidéki ur —, mikor itt páran összedugtuk a fejünket és lapról-lapra a mi szűk ismeretségi körünkben is egész sereg hibát találtunk. Igen jámbor iélek vagyok, de az ilyen szamárság szörnyen ki tud hozni a békeíürésből. Hát némely urak ennyire ökörnek nézik a világban szaladgáló magunkfajta falusi lényeket?“ A felháborodás teljesen indokolt, mert elképesztő, hogy csak egy egészen kis részéről a megyének mennyi tévedést írtak össze az Ismertető szerkesztői. Illetőleg részben az tűnik ki, hogy mennyire nem törődtek a korrektúrával. íme, néhány szemelvény : A 44. lapon olvashatjuk: Bu day Ferenc 1927-ben kezdte működését Rezin, 1925 óta Cserszegen iskolaigazgató. Ugyanott Polgár Jenőről azt Írják, hogy nyug. iskolaigazgató, holott mais tényleges. Az 52. lapon Hévizszentandrás- rói írva megállapítják, hogy Kovács Katalin tanítónő a községben 1929 ben kezdte meg mükö- sét és azóta folytatja pedagógiai munkásságát. Az igazság az, hogy ebben a községben az illető pedagógus soha nem volt tanítónő. Ugyancsak Hévizszentandráson „volt nemzeti közbirtokosságról“ ir nemesi vagy úrbéres helyett. A 225. lapon Írják, hogy Hévizszentandrás az alsó- páhoki egyházközséghez tartozik, melynek plébánosa Rák Endre dr. esperes. Az igazság pedig: Héviszentandrás külön egyház- község, 8 legfeljebb a az alsópá- hoki plébániához tartozik. Ez pedig nem mindegy. Rák Endre pedig nem dr. és nem esperes, ellenben apátplébáno3. Hévíz környékével különben sincs szerencséjük a szerkesztőknek. Azt írják például, hogy Hévizfürdőtepen 150 szoba van. Dehát akkor hol fér el a szezonban 2.000—3.000 vendég ? Nem is akadunk fel azon, hogy az egyik ismert zalai főtisztviselő nevét alaposan elírják és hogy Kapca megszállott területi községről Írnak (bizonyára Kapronca helyett), de az már ugyancsak furcsa, hogy a badacsonyi kőkeresztet szerintük „Kanoldu“ János veszprémi püspök emel- tete. Alighanem Ranoldert akartak emliteni. Hévizfürdőt odaadományozták Alsópáhoknak, mondván, hogy ehez tartozik. „Kák Endre apátplébános védnöksége alatt működik a rk. elemi népiskola“ — írják a 194. lapon. Persze rossz a név; de az iskolavédnökség fogalmát sem ismerj a tanügyi igazgatás. Rosszabbul járt a kiskomáromi esperes, akinek nyakába varrták a háromtanerős iskolát, mondván, hogy ő gondoskodik a fenntartásról. Szegény esperes, hogyan győzi ezt a sok terhet? Másutt az egész község alig bírja. A tanügy terén igen jártas a könyv : Murakereszturon elemi foka népiskoláról ir. Egyik egerszegi előkelő iparosról megírják, hogy csak képviselője a saját tulajdonának. Ábrahámnak pedig „Salföldtől független, külön plébániát“ adományoznak. Pedig bizony nincs plébániája, hanem Badacsonytomajhoz tartozik. Felsőpáhoknak két kereskedőt juttatnak, pedig egy is alig él ott meg. Felfedezéseket is tesznek, Például igy írnak: „Nemesgalács .. . azelőtt Nemesgulácsnak hívták.“ Vagy: „Egregyen rendszeres archeológiái kutatások folynak.“ Pedig dehogy folynak, ha csak azt nem számítják, hogy olykor a kapa vagy az eke kifordít egy- egy csontot, követ. Felfedezték azt is, hogy (224. lap) „Legential< római erődtől töltés vezetett a hévízi tóhoz. Persze ilyen erődről még nem hallottak sem a tudósok, sem az ottani falusiak. . A tudomány eddig csak a fenékpusztai Mogentiáról tudott. 231. lapon „paleslitkoru és „neoslitkoru Férfi estélyi ruha különlegességek, farsangi finom uridivat cikkek mélyen leszállított áron- TÓTH GYULA uriszabó és divatáru üzletében. kifejezéseket olvasunk paleolit és neolit helyett. Ugyancsak alapos tudományos tájékozottságra vall. Szigligetet elintézi a könyv azzal, hogy sem egyházi, sem világi vezetője nincs (Hátha!). Eszergály Zalagrótihoz tartozik — írják más helyen. Talán Zala- apátihoz? — és hol van az a Zalagróti? Zalaszabarnál azt Írja, hogy a kát. hívek plébánosa Major György esperes, holott Major György esperes elég messze működik Szabartól, t. i. Zalaszántón plébános. Ezek a csodabogarak eléggé bizonyítják, hogy a szerkesztők nem sokat törődtek a könyvvel. De annál inkább az árával. Akadtak, akik a könyv silánysága miatt megtagadták a 24 pengő kifizetését. Köztük van Gyerák István felsőpáhoki kántortanitó, aki alaposan meg is okolta a nem fizetést, mikor visszaküldte a könyvet. A szerzők azonban sajnálkozás helyett inkább ügyvéddel szólították fel a fizetésre. Gyerák István tudomásunk szerint perre engedi vinni a dolgot. Nem ártana, ha a többi fizetést megtagadók Gyerák Istvánhoz fordulnánakésegyüttesen járnának el. Hadd döntse el a bíróság, kötelesek-e a 24 pengőket megfizetni, ha komoly munka helyett ilyen fércművet kapnak, melynek adataira támaszkodni egyáltalán nem lehet. Azt hisszük, hogy a bíróság kemény véleményt mondana a könyvterjesztésnek ilyen mód jár ói. A Matuzsálemek országa. A napokban Sopronban járt egy bolgár újságíró, aki hazájáról a többek között a következőket mondta : — Bulgária a köztudatban úgy él, mint a Matuzsálemek országa. Mindjárt hozzá tesszük, jogosan. Mintegy 6 millió iakósa közül ugyanis nem kevesebb, mint 162 hivatalos okmánnyal tudja bizonyítani, hogy már betöltötte századik életévét. És további 4( 3 ember állítja magáról, hogy már több, mint százéves, ezek azonban nem rendelkeznek megfelelő bizonyítékokkal. Nem csoda tehát, ha a hosszú élet okát kereső tudósok különös figyelemmel tanulmányozzák a bolgár nép életviszonyait. Kutatásaik során a következőket állapítják meg: — Minden száz éven felüli bolgár a parasztok közül kerül ki. Egyetlen városi sincs közöttük. A Köszönetnyilvánítás. Őszinte köszöneíün- ket nyilvánítjuk a m. kir. 3/III. határőr zlj. altiszti karának, ismerőseinknek és mindazoknak, akik drága Pipikénk temetésén megjelentek és részvétükkel nagy fájdalmunkat enyhítették. 5Vörös család.
