Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-18 / 14. szám

2. reformját sürgette. Nem lehet, hogy egy ajánlott levélért 70 fil­lért kérjenek és száz pengő után 1.30 pengő legyen a díjszabás. Elfogadták azután a kamara költségelőirányzatát, amelyből ki­tűnik, hogy az ország kamarái közül a soproni rójja a legkisebb terhet tagjaira. Az idén is meg­maradt a 4 százalékos kamarai illeték. Állást foglaltak még a minimális munkabérek ügyében. A leánykongregáció teaestje. Az egész városban nagy az ér­deklődés a teaest iránt és méltán, mert mindenki tudja, hogy a leánykongregációban lehet szépen és jól szárakozni. A leánykongre- ganisták az idén még jobban ügyelnek arra, hogy minden ven­dégük jól érezze magát. Ezért határozták el, hogy a teaest zárt­körű lesz. A kongreganisták hoz­zátartozóikat személyesen hívták meg, a többi vendég pedig, aki­ket szeretettel várnak, meghívót kapott. A meghívót kérik a pénz­tárnál fölmutatni. Nagy az érdeklődés a műsor iránt is. A műsorból a követke­zőket sikerült megtudnunk : ötle­tes és tréfás szólótáncok, pom­pás kartáncok, jóslás stb, stb. Az est különös érdekességének Ígérkezik az u. n. „halászsátor“, ahol majd általános derű köze­pette „irányított halászás“ folyik. Szóval a hangulat családias és kitűnő lesz. A kulturház nagyterme majd­nem teljesen (egy-két nézőasztalt kivéve) a táncosoké lesz. A kon- gregációs és zeneteremben pedig családi asztalok, kártya, kitűnő és gyors kiszolgálás stb, várja a vendégeket. A műsoros teaest január 19 én, vasárnap este 8 órakor kezdődik. Kérünk pontos megjelenést, mert a tánc- és tré.ás műsorszámok a teaest elején lesznek és, ha valaki azokat elmulasztja, sokat vészit az egész est vidám hangulatából. Kitűnő ételekről és italokról Varga Miska gondoskodik. Kis Kari és hattagú bandája muzsikál. Jegyek elővételben a meghívó fölmutatása mellett a Zrinyi-ben kaphatók. Vasárnap a pénztárnál a kullurházban délután 5 órától kezdve. Boldog újéiról kíván magának szerezni ? Hozza autóját motorját hozzám javításba 1 autómüszaki vállalat. Telefon: ^69. szám. S. K. F. csapágyak. Autogén hegesztés. Zalamegyei Újság 1936. január 18. Kecskemét keresztény társadalma mozgalmat indított az erkölcstelen szín­darabok ellen. Kovács Sándor apátplébános és Hethessy Kálmán református lel­kész együttes memorandumot in­téztek Kecskemét város polgár- mesteréhez, hogy Miklóssy Imre színigazgató társulata eíőadia a „Ma éjjel szabad vagyok“ című darabot, mely Kovács apát szerint fele van a tisztességes erkölcsi érzést sértő kifejezésekkel. A szinigazgató azzal védekezett, hogy ez a darab szinrekerült Esztergomban, Pécsett és Székes­fehérvárott, a nagy katolikus püspöki székhelyeken anélkül, hogy az előadás ellen bárki szót emelt volna. A múlt héten megindult angol zsirvásárlások kedvező irányban folytatódnak. Most újabb 20 va- gónra szóló vételi megbízás ér­kezett a magyar exportőrökhöz, ami 26 magyar vagónnak felel meg, tekintettel arra, hogy az angol vagonok 130 mázsásak. Néhány nap alatt körülbelül 50 vágón zsírt kötöttek nálunk londoni megrendelteíéssel. És fontos az is, hogy a magyar ki­viteli érdekeltség ezeket a rende­léseket csak kezdetinek tekinti. Sok jel szól amellett, hogy az angol piacon sikerül a térhódítás. Ezen a héten már a tényleges A kötelező gyümölcsfa-gondo­zás évek óta foglalkoztatja külö­nösen a gyümölcstermelő gazdá­kat, de a hivatalos köröket is. A földművelésügyi miniszter az utóbbi években több rendeletet adott ki, s ezek mindegyike a gyümölcsfák gondozását valamely módon könnyebbé igyekszik tenni. Gyökeres megoldást azonban még nem találtak. Az a gazda, aki a gynmölcs- termés minőségével nem törődik és nem permetezi és gondozza a gyümölcsösét, megfertőzi a szom­szédja nagy gonddal és költség­gel kezelt gyümölcsösét is. így kétségtelen, hogy csak egysége­sen, mindenkire egyformán kiter­jedően lehet sikeresen keresztül­vinni a gyümölcsfák gondozását és védelmét. Ehhez pedig oly lendelet szükséges, mely kellő tapintattal, de igen nagy szigor­Á helyi affér elintézése u(án Kecskéméiről országos mozgalmat indítanak a hasonló színdarabok lejátszása ellen. Magunk részéről üdvözöljük a kecskeméti lelkészek erélyes fel­lépését és híveiknek bátor állás- foglalását is. Csak azt csodáljuk, hogy Miklóssy színigazgatónak ilyen későn jut eszébe a püspöki városok katolikus jellege. A gya­nútlan katolikus közönség nem szokott kutatni és piszkálódni, de ha észreveszi, hogy nem becsül­ték meg, majd gondja lesz a jö­vőben, hogy ne érje többé erköl­csi inzultus. szállítások is megindulnak, ennél­fogva rendszeres forgalomról be­szélhetünk. Az angol zsirvásárlá- sok jelentőségét fokozza, hogy az ellenértéket olyan valutában bo­csátják a magyar exportőrök rendelkezésére, amely lehetővé teszi a legfontosabb külföldi szükségleteink beszerzését. A kiszállított zsír ellenértéke fejében könnyen lehet tengerit vásárolni a magyar hizlaló gaz­dák számára. Az angol eladások tehát megkönnyítik a kukorica beszerzését. És ezen a téren nem leszünk kötve egyik beszerzési piachoz sem. ral tudná a kérdést megoldani. Értesülésünk szerint a földmű­velésügyi minisztériumban beha­tóan foglalkoznak a gyümölcsfák védekezésének és gondozásának kötelezővé tételével, amelyet a miniszter rendeleti lton kíván megoldani. A tervezet már elké­szült, amely az eddigi rendele- lek gyakorlati tapasztalataiból ki­indulva általában kívánja a gyü­mölcsfák védelmét kötelezővé tenni. Az az elv, hogy a védeke­zést önmaguktó! elvégző gazdá­kat a gyümölcsexportnál és a belső piaci elhelyezésnél előny­ben részesítenék, azokkal a gaz­dákkal szemben, akik elhanyagol­ják gyümölcsöseiket, akiket eset­leg a piacokról ki is tilthatnának. Szóba került egy másik meg­oldás is, amely radikálisabb volna az előzőnél. A gazdasági felügye­lőségek, vagy más szerv, amelyet erre a célra hívnának életre, a gyümölcsfák kötelező tisztogatá­sának és gondozásának munkáját azoknál a gazdáknál, akik elha­nyagolják gyümölcsöseiket, költ­ségükre elvégeztetnék. Ezt a szigo­rúbb megoldási módot már életbe­léptették jugoszláviában. Á másodfoka iparhatóságot elYonják a közigazgatástól? Az iparügyi miniszter újítást tervez az ipari közigazgatás terén, azt új alapokra kívánja fektetni, olyanképen, hogy az ipari és ke­reskedelmi közigazgatási ügyek másodfokú intézését az önkor­mányzati hatóságok jogköréből kivonná és újonnan fölállítandó állami haióság jogkörébe utainá. A terv ellen a főváros már til­takozásé! fejezte ki és a minisz­terhez intézett fölterjesztésében rámutatott a reformtervezetnek a városokra és vármegyékre vonat­kozó sérelmes voltára. Többek között rámutatott fölterjesztésében arra is, hogy az új állami szerv fölállítása az államháztartásra újabb költséget jelentene és kü­lönböző szakszempontok kifejtése mellett hangoztatta azt is, hogy a városfejlődés évszázadok folya­mán szoros összefüggésben volt az iparosodással és ezt a szoros történelmi fejlődést, tradicionális összefüggést támadja meg az az irányzat, amely az ipari közigaz­gatást másodfokon ki akarja venni az önkormányzatok kezéből, azt állami föladattá akarja tenni. A történelmi fejlődés azt bizonyítja, hogy a jövőben sem lehet az iparfejlesztést a városfejlesztéstől elválasztani anélkül, hogy akár az önkormányzat, akár az ipar azt meg ne sinylené. A főváros közgyűlésének vonat­kozó határozatát a vidéki törvény- hatóságoknak is megküldötték ha­sonló állásfoglalás végett. ki 1935. évi zalai szüreti eredmény kétszerese az előző évinek. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb számában megjelentek a2 ország 1935. évi szüreti ada­tai. A közlemény rámutat, hogy 1931. óta egészen tavalyig csak­nem pontosan félmillió hektóliter­rel kevesebb borunk termett, mint a megelőző évbm. Az idei késő tavaszi fagyok is rossz termést mutattak, de a későbbi kedvező időjárás és egyes szőlőknek a fagytól való megmenekülése kö­vetkeztében mégis várakozáson felüli lett az 1935. évi szüret eredménye és az országos termés meghaladja a 2,800.000 hl.-t. Vidékenként az eltérések igen nagyok. Amig az A 1 f ö 1 d ö n a homoki szőlők helyenként csak 1 hl.-t hoztak, addig a Dunántúlon igen jó volt a ter­més. Például Sopron megyében kát. holdanként 21 hl.-t hozott a szőlő. Zala megye is a jótermésü vidékek közé számit. A 30 ezer holdas zalai szőlőterület 1934-ben csak 216 ezer hl. mustot hozott és 8.687 mázsa csemegeszőlőt. Ezzel szemben 1935-ben 403 ezer hl. volt a musttermés és közel 26 ezer mázsa csemegeszőlőt ad­tak el. Jó musttermés volt még töb­Jó szemüveg, Jó fényképezőgép, jé fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. Pécs, Zalaegerszeg. Anglia ötven vágón magyar zsirt kötött le. Rendelet készül a gyümölcsfák kötelező gondozásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents