Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-01 / 1. szám

6. Zalamegyei Újság í 936. január 1 A zalaegerszegi kir. törvény­széktől. B. 1223/18 szám. 1935. A Magyar Szent Korona Nevében! A zalaegerszegi k i r. törvényszék, mint büntető bíróság a sajtó utján el­követett rágalmazás vétsége miatt Hen- csey György vádlott ellen Hódossy István főmagánvádlónak a B. 1223| 1935- 15 és a B. 1285[ 1935-13 számú vádira­taiban foglalt vádak felett dr, Kovács János kir. törvényszéki bíró, mint elnök, dr. Illés Antal kir. törvényszéki biróés dr. Pénzes László kir. törvényszéki biró, valamint dr. Daróczi Bálint kir. törvényszéki jegyző, mint főtárgyalási jegyző részvételével, Hódossy István zalaegerszegi lakos főmagánvádlónak, a szabadlábon levő vádlottnak és ifj. dr. Árvay László ügyvédnek, mint vé­dőnek jelenlétében Zalaegerszegen, 1935. november 20-án megtartott nyilvános főtárgyalás alapján, a vád és a védelem meghallgatása után meghozta a követ­kező Ítéletet: Hencsey György 64 éves, alsó- szemenyei szül. zalaegerszegi lakós, róm. kát. vallásu, nyug. Máv. kapus, nős, katonaviselt, magyar állampolgár, vádlott bűnös, mint a St. 33. §-a szerinti szerzői, 3 rendbeli az 1914:XL1. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. II. bek. 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében. A kir. törvényszék ezért: Hencsey György vádlottat az 1914; XL1. te. 3, §-ának I. bek. alapján a II. Bn. 3. §. I. bek.-nek és a 7. §-nak felhívásával, a Btk. 92. §-nak alkalma­zásával, összbüntetésül 80 (nyolcvan) pengő pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlanság esetére a Bn. 10. §-a értelmében 8 (nyolc) napi fogházbüntetésre kell át­változtatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt kell végrehajtás terhével bármelyik posta- hivatalnál a „Büntetéspénzek Bevételi Számlája“ cimü postatakarékpénztári csekkszámlára befizetni. Köteles a vádlott Hódossy István fő- magánvádló részére, ennek ügyvédje, dr. Takács Dezső kezéhez — a 27 P bélyegköltséggel együtt — 127 (Száz­huszonhét) pengő ügyvédi költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. A Bp. 480. §-a értelmében a vádlott köteles a felmerülő bűnügyi költséget a m. kir. kincstárnak végrehajtás ter­hével megfizetni. A pénzbüntetésért és a bűnügyi költ­ségekért a St. 40. §-a értelmében első­sorban az elitéit, másodsorban pedig egyetemlegesen Kámán József és Ko- zári Ferenc nyomdatulajdonosok fele­lősek. A St. 43. §-a értelmében az elitéit köteles ezt az ítéletet indokolásával együtt a Zalamegyei Újság Zalaeger­szegen megjelenő napilapban saját költ­ségén közzététetni. Indokolás; A kir. törvényszék Hencsey György vádlottnak a főtárgyalás egyéb adatai­val egybehangzó részletes beismerő vallomásával a következő tényállást ál­lapitatta meg: Hencsey György vádlott Hódossy István főmagánvádlóról Zalaegerszegen, az 1934. november 6-án kelt „Kritikák, ódák és karcolatok a zalaegerszegi vasutasok egyesületének vezetőségéről, valamint az egyesület felsőbb hatósá. gairól“ cimü nyomtatványában azt ál­lította, hogy: az egyesület pénztárából jog- és igaz­ságtalanul 20 pengőket zsebrevágott, hogy jogtalanul bitorolja az elnöki szé­ket, hogy pecsovicsok bizalmát bírja, kiknek sem önérzete, sem lelkiisme­rete nincsen, akik nem a lelkiiemere- tük szerint szavaztak, hanem aszerint, hogy akikre szavaznak, milyen a ciffer- blattja, — nem tudja-e a főmagánvádló, hogy az elnöki szék betöltéséhéz csak lelkiismeretes, önérzetes, igazságos és minden befolyástól mentes egyének méltók, már pedig ezek a főmagánvád­lóról az elnöki teendőit illetően el nem mondhatók, vájjon mikor távozik a fő­magánvádló az egyesület éléről, mert oda nem méltó, ez elvitathatatlan és egy fityinggel sem ér többet, mint volt titkárja, a Zalaegerszegen 1935. január 30-án kelt nyomtatványában a főmagánvádló­ról a fenti kitételeket megismételte és fentartotta, majd hozzátette, hogy a főmagánvádló egyesületi tagot jogtala­nul zárt ki az egyesületből és erköl­cseiben is sáros lábbal taposott, a Zalaegerszegen 1935. május 17-én megjelent „Jogfosztó Protekciós Banda a Hivatalban“ cimü nyomtatványában ugyancsak a főmagánvádlóról, mint a zalaegerszegi vasutasok egyesületének elnökéről azt állította, hogy alapszabályokba ütköző útiköltséget szavazott meg és abból 20 pengőt jog­talanul zsebrevágott, hogy a vádlottat, mint alapitó, rendes és választmányi tagot az egyesületből kizárta, megfosz­totta az egyesületben szerzett jogaitól, miáltal alkalmat adott a főmagánvádló arra, hogy a vádlott személyes köz­megvetésnek tétessék ki, — hogy négy év óta a főmagánvádlóról elhangzott vádjait minden esetben zsebrevágta, mert a főmagánvádló jól ismeri a köz­mondást, hogy akinek vaj van a fején ne menjen a napra, továbbá, hogy az egyesület vezetősége, tehát a főmagán­vádló is, jog- és igazságtalanul műkö­dik, ami oda magyarázható, hogy a háta mögött egy láthatatlan kéz műkö­dik: a protekció, hogy az egyesületi szabályokat sutba dobó, egyesületi pénzt zsebrevágó, egyesületi tagot jogaitól megfosztó és a felsőbb hatóság elé valótlan igazolást terjesztő főmagán­vádlónak a haja szála sem görbül meg, mert a háta mögött protekció működik, hogy valótlan igazolásból nyert megál­lapítást, hogy a főmagánvádló tisztét kifogástalanul látja el, hogy a vagyont lelkiismeretesen kezeli és ennek a té­ves megállapításnak a leple alatt min­dent szabad, akkor is, ha a téves megállapítás után éveken át a vádlott az egyesület vezetőségét, tehát a fő- magánvádlól is, számtalanszor önérzet nélküli, lelkiismeretlen, kartársi lojali­tást nem ismerő, alapszabályellenesen működő, az egyesület pénztárából 20 pengőket zsebrevágó, egyesületi tagot jogaitól megfosztó és erkölcseiben sá­ros lábbal taposó bandának nevezte és vádjainak ellenkezőjét nemcsak, hogy be nem bizonyították, de azokat a főmagánvádló magára nézve minden esetben megtörténteknek elismerte és zsebrevágta, végül, hogy a vezetőség, tehát a főmagánvádló is, olyan ritka időben alkalmaz mosónőt, hogy négy éven keresztül egy esetben sem volt tiszta ruhája ahoz, hogy a bíróság előtt megjelenvén, az ő vádjaiért magának elégtételt szerezhetett volna. Vádlottnak a fentebb irt, három röp- iratban közzétett kitételei valóságuk esetén alkalmasak lennének arra, hogy a főmagánvádló ellen bűnvádi, vagy fe­gyelmi eljárást vonjanak maguk után és hogy a főmagánvádlót közniegve- tésnek tegyék ki, megállapítják ennél­fogva az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. II. bek. 1. tétele szerint minő­sülő, szerzői minőségben sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségét. A kir. törvényszék ezért arra tekin­tettel, hogy a vádlottnak tényállításai * valóságának bizonyítására előterjesztett indítványát elutasította és igy a vádlott cselekményeiért büntető jogi felelős­séggel tartozik és hogy egyéb, büntet­hetőséget megszüntető, vagy beszámí­tást kizáró ok sem forgott fenn, — a vádlottat ezekben a bűncselekmények­ben bűnösnek mondta ki. A büntetés kiszabásánál a kir. tör­vényszék súlyosító körülményként vette számba a bűncselekmények halmazatát, valamint a sorozatosan megújuló táma­dások során itt sértő kitételek nagy számát is. Ezzel szemben azonban a bíróság rendkívül nyomatékos enyhítő körül­ményként mérlegelte a vádlott büntet­len előéletét, családos állapotát, előre haladott életkorát és azt a körülményt is, hogy a bűncselekményeket vélt jogsérelme miatti felindult lelkiállapo­tában követte el, A bünösségi körülmények egybeve­tésével a biróság az enyhítő körülmé­nyek nagyobb számára és nyomatékára tekintettel úgy találta, hogy Hencsey György vádloitra nézve a cselekményre előirt fogházbüntetés legkisebb tartama is aránytalanul súlyos lenne. Alkal­mazta ezért a vádlott javára a Btk. 92 §-át és őt a cselekményei tárgyi súlyával és a vádlott egyéni bünösségi fokával is arányosnak mutatkozó 80 pengő fogházbüntetésre ítélte el. Az ítélet egyéb rendelkezései a fel­hívott szakaszokon alapulnak. Zalaegerszeg, 1935. évi november hó 20. napján. Kovács János dr. sk. kir, törvény- széki biró f. t. elnök, Illés Antal dr. sk. kir. törvényszéki biró, Pénzes László dr. sk. itéletszerkesztő kir. törvényszéki biró. A kiadmány hiteléül; Ádám István irodafőtiszt. B. 1223 —1935.| 18. szám. Ez az ítélet jogerős és végrehajtható. Zalaegerszeg, 1935. évi november hó 20. napján. Czikó János kurirai biró, a kir. törvényszék elnöke. Rendelőimnek, jóbarátaimnak és ismerőseimnek boldog újévet kívánok Tóth Gyula urizsar6flagée k Kedves vevőinek és ismerőseinek boldog újévet a Schütz Áruház Zalaegerszeg. „ZftINYI“ Nyomdaipar Könyvkereskedés Részvénytársaság kívánunk kedves vevőink­nek és üzlet- ba rá tainkn ak ZALAEGERSZEG

Next

/
Thumbnails
Contents