Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-29 / 74. szám

1936. március 29. Zalamegyei Újság 3. Elnököt választ a kaposvári kamara. A Kaposvárott székelő Alsódu- nántuli Mezőgazdasági Kamara április 2-án a kaposvári város­háza nagytermében tartja tavaszi rendes közgyűlését, amelynek na­pirendjén szerepel az elnökválasz­tás is. Az elhunyt elnökről, Benyovszky Móric grófról emlékbeszédet mond Ledniczky Lajos káptalantóti plé­bános, kamarai tag, azután kö­vetkezik az elnöki tisztnek betöl­tése választás utján. Előrelátha­tóan Mirbach Antal báró, volt országgyűlési képviselő, felsőházi tag, sombereki földbirtokos lép Benyovszky Móric gróf örökébe. A közgyűlést megelőzően ápri­lis 1-én délután 4 órakor, az igazgatóválasztmány tart ülést a közgyűlés napirendjének előkészí­tése céljából. Este a Turul szállóban barát­ságos összejövetelt rendez a ka­mara, amelyre a körzetéhez tar­tozó törvényhatóságok, ország­gyűlési képviselők és felsőházi tagok igen nagy számban jelen­tették be részvételüket. Vagy a Golgota keresztje vagy a horogkereszt — hirdetik az új német pogányság prófétái. A pannonhalmi Szemlében Vanyó Tihamér dr. bencés főis­kolai tanár két részből álló hosz- szu tanulmányt közöl a német új pogányságról. A tárgyilagos ta­nulmány első részéből közöljük a következő fejtegetéseket: Az új német pogány­ság „prófétái“. Az új német pogányság három főprófétája: Wilhelm Hauer, Alfred Rosenberg és Ernst Bergmann. Hauer kiváló egyháztörténész. Eredetileg 5 évig volt Indiában ev. lelkész, 1923 óta tübingai egyetemi tanár. Az egységes német vallást eleinte az ev. egy­házzal együtt vélte elérhetni. Mivel azonban az evangélikus egyház erre nem volt kapható, a vailásalapitás terére lépett. 1934- ben szervezte meg a „Deutsche G'aubensbewegung" cimü pogány németvallást. A tagok semmiféle vallási közösséghez nem tartoz­hatnak és csak némethitüeknek szabad magukat nevezniök. Alfred Rosenberg — az Antíkrisztus. A kereszténység leglármásabb és legveszedelmesebb ellensége Alfred Rosenberg. Eredetileg balti származású mérnök, most a nem­zeti szocialista párt külügyi hi­vatalának vezetője és a német ifjúság világnézeti nevelésének legfőbb vezére. Legnépszerűbb müve a sokszázezer példányban megjelent „Der Mythus des 20. Jahrhunderts“, röviden a Mythus, mely 1934 óta indexen van. Ugyanakkor tette indexre a Vati­kán Ernst Bergmannak, a lipcsei egyetem filozófia tanárának „Die Deutsche Nationalkirche“ cimű müvét. Rosenberg és Bergmann fékte­lenül támadják a kereszténységet, a katolicizmust és protestantizmust egyaránt. A katolikus egyházat Rosenberg világhatalomra törő férfiszövetségnek tartja, amelynek tanítása egyrészt a Szent Pál által elzsidósitott krisztusi tanok­ból, továbbá keleti és etruszk elemekből áll. A pápát csak „ja­vasembernek“ (Medizin-mann) nevezi. Gyűlölet-hadjárat a kereszténység ellen. A kereszténységet a legképte­lenebb vádakkal illetik. „Az em­beri fejlődés történetének legszo­morúbb és legsötétebb fejezete“ — ezt írja Bergmann a keresz­ténységről. Az eredeti bűnt zsi­nagóga fantáziának minősiti. Ez a zsidó keresztény bűnhit az em­beriség elleni legnagyobb bűn szerinte. Ebből következtetvén tagadja a megváltás tényét. Az északi né­peknek nincs szüksége idegen Megváltó kegyelmére, ők saját magukat váltják meg. Még a felebaráti szeretetnek, a karitásznak érdemét is megtagad­ják a kereszténységtől. Rosenberg szerint az egész világot átfogó szeretetnek tanításával a keresz­ténység érzékeny csapást mért az északi Európa lelkére, mert ezt az alázat, irgalmasság és és asz- kézis jegyében honosította meg. A keresztény részvét foly­tán az európai társadalom a fogyatékosságnak, be­tegségnek, nyomorúság­nak gonoszságnak és rot­hadásnak védőjévé fejlő­dött. Ép ezért elvetik a keresztény­ség magasrendü erkölcstanát Bergmann ebben az elvakult ke­resztényellenes gyűlöletben odáig megy, hogy kész lesülyeszteni az embert állati színvonalra. így le akarja rombolni a keresztény há­zasságot és ezzel kapcsolatban az állatok párzásáról beszél, majd igy kiált fel: „Épen csak az em­ber, a legérzékibb állat, amely létezik, éljen magányos és egynejü tartós házas­ságban ? 1“ | Az egész életre szóló férfihűséget és egynejűséget a fajra nézve egyenesen károsnak mondja. Rosenberg elismeri ugyan, hogy az egynejüség fentartandó, ámbár „időnkinti soknejüség nél­kül sohasem jött volna létre a régebbi századok germán népáradata.“ Ideális birodalomnak azt tartja, ahol a férfiak és nők teljes nemi szabadságban élnek. Miben különbözik ez a bolsevista szabadszerelem theóriájától ? Csu­pán szavakban. amikor falán hangulata sem égésién derűs, akkor érzi csak igazán, hogy egy csésze FRANCK kávépótlékkal izesiteft KNEIPP malátakávé mily sokat ér a legolcsóbb étkezés mel­lett is Milyen jól esik néha egy kis felélénkülés és éppen ezt nyújtja Önnek néhány fillérért , a tah a véhoshocto'h ó'vofa&■ Jézus Krisztus istenségében persze nem hisznek. Mivel nem tagadhatják meg Krisztus világ- történelmi jelentőségét, legalább azt igyekeznek bebizonyítani, hogy Krisztus nem volt zsidó származású, hanem árja volt. Krisztusból — hirdetik az új pogány próféták — az élete az, ami a germán ember számára jelentőséggel bir, nem pedig kí­nos kereszthalála. „El a keresztekkel az utak mentéről!“ Bántják szemüket a szétron­csolt testet hordozó keresztek. Ezért Rosenberg az utak mentén nem akar kereszteket látni, hanem hősi emlékműveket. Nekünk moderneknek és észa­kiaknak — írja Rosenberg — nem a szenvedő, hanem ellenke­zőleg a tevékeny, harcos és hős férfi a „megváltó“. Istentagadók. De nemcsak Krisztusnak, ha­nem magának az Istennek lé­tezését is tagadják az új pogányság igehirdetői. Bergmann szerint, aki a tulvilági Istenben hisz, tagadja a saját magában lévő isteni elemet. Isten csak a magas emberi szellemben él. Azután igy átkozódik Berg­mann : „Megakadályozta-e isten j (t. i akiben a keresztények hisz- j nek) a világháborút ? Vagy Ver- saillest ? . . . Törődik velünk I nagy Ínségünkben? . . . Nem s \ ezerszer nem ... A keresztény- j ség istene elhagyott bennünket, \ németeket. Nem igazságos, népek \ fölötti Isten ő, hanem másoknak politikai pártistene. Kell-e ezeknél égbekiáltóbb istenkáromlás és ezeket az új vallás prófétája hirdeti. Micsoda hátborzongató eltévelyedése ez a faji elvakultságnak, önimádatnak és keresztényellenes elfogultság ■ nak. A vér mítosza. A személyes Isten létének ta­gadásával együttjár a lélek hal­hatatlanságának tagadása is. „Halhatatlanok csak abban a for­mában vagyunk, amelyet örököl­tünk és amely gyermekeinkben újra életre kél . . .“ — hirdetik. Az eddigi istenhit és a keresz­ténység helyébe Rosenberg oda­állítja az új hitet: a vér mítoszát. Ez az a hit, amely szerint „az északi vér az a misz­térium, amely a régi szent­ségeket pótolja és le­győzte.“ Rosenberg és Bergmann az északi fajnak megfelelő új vallást is akarnak alkotni. Az új vallás­nak legfontosabb irányitó elve a népi és nemzeti eszmének való megfelelés lesz. A templomok belseje is meg fog változni, el fognak tűnni belőlük a Megfeszítettnek képmásai és a barokknak „fattyú“ művészi elemei. A községek népe vasárnaponként nem a Mária szobrok, hanem az új vértanuk, a hősök szobra köré fog gyülekezni. Bergmann megaikoita a né- meívallás egyházi elvét is, s a keresztény ünnepek helyébe po­gány ünnepeket állít. Keresztény és nemzeti szocializmus összefér­hetetlen. Mindezek után kereken kijelenti Bergmann, hogy nemzeti szocializmus és kereszténység összeférhe­tetlenek. „Amilyen igaz, hogy a nemzeti szocializmus az ősi északi horog­keresztet jelképül választolta, oly igaz, hogy a Golgota keresztjét el kell majd magától utasí­tania. Mindkét jelben nem győzhet.“ Ezek után talán érthető cso­dálkozásunk afölött, hogy sokan nálunk, akik keresztényeknek vallják magukat és a keresztény­séget hirdetik, politikai, világné­zeti hitvallásuk szimbólumát még* is a horogkeresstben látják. Ezek vagy a kereszténységet nem értik, vagy a horogkereszt világnézetével nincsenek tisztában. Most olvassák hát, amit az új német pogányság egyik legismer­tebb vezére mond : Mindkét jel­ben nem győzhetünk.“ Vagy a Golgota keresztje, vagy a pogány horogkereszt. 'o**>***y*P*t,+***&*^^0*^t^f*a4*t^*>^&^a*x?*%dy*U*lki9B*;* Jósika báró beszéde ai oláh parlamentben. Bukarest, március 28. A par­lament költségvetési vitájában felszólalt Jósika János báró és rámutatott, hogy a költségvetés egyensúlyban tartása nagy terhet ró a kisebbségekre. Az állandó nyelvvizsgákkal a kisebbségi tisztviselők tömegeit teszik ke- nyértelenné, ugyanakkor azonban a kisebbségekre rótt terhekből tartják el a román tisztviselőket. Mostanában sokat hangsuiyoztat- ják a szerződések sérthetetlensé­gét. Alkalmazzák ezt az elvei a kisebbségekre is és ne vegyék eJ jogaikat. — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedés ben kaphatók!

Next

/
Thumbnails
Contents