Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-29 / 74. szám
1936. március 29. Zalamegyei Újság 3. Elnököt választ a kaposvári kamara. A Kaposvárott székelő Alsódu- nántuli Mezőgazdasági Kamara április 2-án a kaposvári városháza nagytermében tartja tavaszi rendes közgyűlését, amelynek napirendjén szerepel az elnökválasztás is. Az elhunyt elnökről, Benyovszky Móric grófról emlékbeszédet mond Ledniczky Lajos káptalantóti plébános, kamarai tag, azután következik az elnöki tisztnek betöltése választás utján. Előreláthatóan Mirbach Antal báró, volt országgyűlési képviselő, felsőházi tag, sombereki földbirtokos lép Benyovszky Móric gróf örökébe. A közgyűlést megelőzően április 1-én délután 4 órakor, az igazgatóválasztmány tart ülést a közgyűlés napirendjének előkészítése céljából. Este a Turul szállóban barátságos összejövetelt rendez a kamara, amelyre a körzetéhez tartozó törvényhatóságok, országgyűlési képviselők és felsőházi tagok igen nagy számban jelentették be részvételüket. Vagy a Golgota keresztje vagy a horogkereszt — hirdetik az új német pogányság prófétái. A pannonhalmi Szemlében Vanyó Tihamér dr. bencés főiskolai tanár két részből álló hosz- szu tanulmányt közöl a német új pogányságról. A tárgyilagos tanulmány első részéből közöljük a következő fejtegetéseket: Az új német pogányság „prófétái“. Az új német pogányság három főprófétája: Wilhelm Hauer, Alfred Rosenberg és Ernst Bergmann. Hauer kiváló egyháztörténész. Eredetileg 5 évig volt Indiában ev. lelkész, 1923 óta tübingai egyetemi tanár. Az egységes német vallást eleinte az ev. egyházzal együtt vélte elérhetni. Mivel azonban az evangélikus egyház erre nem volt kapható, a vailásalapitás terére lépett. 1934- ben szervezte meg a „Deutsche G'aubensbewegung" cimü pogány németvallást. A tagok semmiféle vallási közösséghez nem tartozhatnak és csak némethitüeknek szabad magukat nevezniök. Alfred Rosenberg — az Antíkrisztus. A kereszténység leglármásabb és legveszedelmesebb ellensége Alfred Rosenberg. Eredetileg balti származású mérnök, most a nemzeti szocialista párt külügyi hivatalának vezetője és a német ifjúság világnézeti nevelésének legfőbb vezére. Legnépszerűbb müve a sokszázezer példányban megjelent „Der Mythus des 20. Jahrhunderts“, röviden a Mythus, mely 1934 óta indexen van. Ugyanakkor tette indexre a Vatikán Ernst Bergmannak, a lipcsei egyetem filozófia tanárának „Die Deutsche Nationalkirche“ cimű müvét. Rosenberg és Bergmann féktelenül támadják a kereszténységet, a katolicizmust és protestantizmust egyaránt. A katolikus egyházat Rosenberg világhatalomra törő férfiszövetségnek tartja, amelynek tanítása egyrészt a Szent Pál által elzsidósitott krisztusi tanokból, továbbá keleti és etruszk elemekből áll. A pápát csak „javasembernek“ (Medizin-mann) nevezi. Gyűlölet-hadjárat a kereszténység ellen. A kereszténységet a legképtelenebb vádakkal illetik. „Az emberi fejlődés történetének legszomorúbb és legsötétebb fejezete“ — ezt írja Bergmann a kereszténységről. Az eredeti bűnt zsinagóga fantáziának minősiti. Ez a zsidó keresztény bűnhit az emberiség elleni legnagyobb bűn szerinte. Ebből következtetvén tagadja a megváltás tényét. Az északi népeknek nincs szüksége idegen Megváltó kegyelmére, ők saját magukat váltják meg. Még a felebaráti szeretetnek, a karitásznak érdemét is megtagadják a kereszténységtől. Rosenberg szerint az egész világot átfogó szeretetnek tanításával a kereszténység érzékeny csapást mért az északi Európa lelkére, mert ezt az alázat, irgalmasság és és asz- kézis jegyében honosította meg. A keresztény részvét folytán az európai társadalom a fogyatékosságnak, betegségnek, nyomorúságnak gonoszságnak és rothadásnak védőjévé fejlődött. Ép ezért elvetik a kereszténység magasrendü erkölcstanát Bergmann ebben az elvakult keresztényellenes gyűlöletben odáig megy, hogy kész lesülyeszteni az embert állati színvonalra. így le akarja rombolni a keresztény házasságot és ezzel kapcsolatban az állatok párzásáról beszél, majd igy kiált fel: „Épen csak az ember, a legérzékibb állat, amely létezik, éljen magányos és egynejü tartós házasságban ? 1“ | Az egész életre szóló férfihűséget és egynejűséget a fajra nézve egyenesen károsnak mondja. Rosenberg elismeri ugyan, hogy az egynejüség fentartandó, ámbár „időnkinti soknejüség nélkül sohasem jött volna létre a régebbi századok germán népáradata.“ Ideális birodalomnak azt tartja, ahol a férfiak és nők teljes nemi szabadságban élnek. Miben különbözik ez a bolsevista szabadszerelem theóriájától ? Csupán szavakban. amikor falán hangulata sem égésién derűs, akkor érzi csak igazán, hogy egy csésze FRANCK kávépótlékkal izesiteft KNEIPP malátakávé mily sokat ér a legolcsóbb étkezés mellett is Milyen jól esik néha egy kis felélénkülés és éppen ezt nyújtja Önnek néhány fillérért , a tah a véhoshocto'h ó'vofa&■ Jézus Krisztus istenségében persze nem hisznek. Mivel nem tagadhatják meg Krisztus világ- történelmi jelentőségét, legalább azt igyekeznek bebizonyítani, hogy Krisztus nem volt zsidó származású, hanem árja volt. Krisztusból — hirdetik az új pogány próféták — az élete az, ami a germán ember számára jelentőséggel bir, nem pedig kínos kereszthalála. „El a keresztekkel az utak mentéről!“ Bántják szemüket a szétroncsolt testet hordozó keresztek. Ezért Rosenberg az utak mentén nem akar kereszteket látni, hanem hősi emlékműveket. Nekünk moderneknek és északiaknak — írja Rosenberg — nem a szenvedő, hanem ellenkezőleg a tevékeny, harcos és hős férfi a „megváltó“. Istentagadók. De nemcsak Krisztusnak, hanem magának az Istennek létezését is tagadják az új pogányság igehirdetői. Bergmann szerint, aki a tulvilági Istenben hisz, tagadja a saját magában lévő isteni elemet. Isten csak a magas emberi szellemben él. Azután igy átkozódik Bergmann : „Megakadályozta-e isten j (t. i akiben a keresztények hisz- j nek) a világháborút ? Vagy Ver- saillest ? . . . Törődik velünk I nagy Ínségünkben? . . . Nem s \ ezerszer nem ... A keresztény- j ség istene elhagyott bennünket, \ németeket. Nem igazságos, népek \ fölötti Isten ő, hanem másoknak politikai pártistene. Kell-e ezeknél égbekiáltóbb istenkáromlás és ezeket az új vallás prófétája hirdeti. Micsoda hátborzongató eltévelyedése ez a faji elvakultságnak, önimádatnak és keresztényellenes elfogultság ■ nak. A vér mítosza. A személyes Isten létének tagadásával együttjár a lélek halhatatlanságának tagadása is. „Halhatatlanok csak abban a formában vagyunk, amelyet örököltünk és amely gyermekeinkben újra életre kél . . .“ — hirdetik. Az eddigi istenhit és a kereszténység helyébe Rosenberg odaállítja az új hitet: a vér mítoszát. Ez az a hit, amely szerint „az északi vér az a misztérium, amely a régi szentségeket pótolja és legyőzte.“ Rosenberg és Bergmann az északi fajnak megfelelő új vallást is akarnak alkotni. Az új vallásnak legfontosabb irányitó elve a népi és nemzeti eszmének való megfelelés lesz. A templomok belseje is meg fog változni, el fognak tűnni belőlük a Megfeszítettnek képmásai és a barokknak „fattyú“ művészi elemei. A községek népe vasárnaponként nem a Mária szobrok, hanem az új vértanuk, a hősök szobra köré fog gyülekezni. Bergmann megaikoita a né- meívallás egyházi elvét is, s a keresztény ünnepek helyébe pogány ünnepeket állít. Keresztény és nemzeti szocializmus összeférhetetlen. Mindezek után kereken kijelenti Bergmann, hogy nemzeti szocializmus és kereszténység összeférhetetlenek. „Amilyen igaz, hogy a nemzeti szocializmus az ősi északi horogkeresztet jelképül választolta, oly igaz, hogy a Golgota keresztjét el kell majd magától utasítania. Mindkét jelben nem győzhet.“ Ezek után talán érthető csodálkozásunk afölött, hogy sokan nálunk, akik keresztényeknek vallják magukat és a kereszténységet hirdetik, politikai, világnézeti hitvallásuk szimbólumát még* is a horogkeresstben látják. Ezek vagy a kereszténységet nem értik, vagy a horogkereszt világnézetével nincsenek tisztában. Most olvassák hát, amit az új német pogányság egyik legismertebb vezére mond : Mindkét jelben nem győzhetünk.“ Vagy a Golgota keresztje, vagy a pogány horogkereszt. 'o**>***y*P*t,+***&*^^0*^t^f*a4*t^*>^&^a*x?*%dy*U*lki9B*;* Jósika báró beszéde ai oláh parlamentben. Bukarest, március 28. A parlament költségvetési vitájában felszólalt Jósika János báró és rámutatott, hogy a költségvetés egyensúlyban tartása nagy terhet ró a kisebbségekre. Az állandó nyelvvizsgákkal a kisebbségi tisztviselők tömegeit teszik ke- nyértelenné, ugyanakkor azonban a kisebbségekre rótt terhekből tartják el a román tisztviselőket. Mostanában sokat hangsuiyoztat- ják a szerződések sérthetetlenségét. Alkalmazzák ezt az elvei a kisebbségekre is és ne vegyék eJ jogaikat. — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedés ben kaphatók!
