Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-10 / 7. szám

1936. január 10.

Zaiamegyei Újság

3.

A huss holdas gazdák védettségének rendezése.

A gazdaadósságok rendezésére vonatkozó kormányrendeletnek egyik nagyon fontos rendelkezése arról szól, hogy azokat a kedvezményeket, amelyeket eddig a 10 holdas védett gazdák élveztek, kiterjesztik a 20 holdas védett gazdákra is. Legutóbb megjelent a pénzügyminiszternek az a ren delete, amely ennek az intézkedésnek végrehajtási utasítását tartalmazza. Ennek a'apján a Pénzintézeti Központ megkezdte a rendelet végrehajtásának előkászi tését. Ez a kedvezmény tudvalévőén arra vonatkozik, hogy az állam a 20 holdas védett gazdák adósságainak a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosán felül lévő részét felerészben, de legfeljebb holdanként 300 pengő erejéig készpénzben fizeti meg az adós helyett a hitelező pénzintézetnek és ha az adósság ezután

is meghaladja a kát. tiszta jövedelem negyvenszeresét, ezt a többletet ugyancsak holdanként legfeljebb 300 pengő erejéig könyvadósság formájában magára vállalja. Ennek a rendeletnek végrehajtásához szükséges, hogy épen úgy, mint ahogyan az a 10 holdas gazdáknál történt, a vidéki pénzintézetek pontosan jelentsék be a Pénzintézeti Központnak, hogy a 20 holdas védett gazdákkal szemben milyen követeléseik állanak fenn. A pénzintézetek előreláthatóan még január havában visszaküldik a kitöltött kérdőíveket. A Pénzintézeti Központ revizori osztályának keretében felállított gazdaadóssági csoport azonnal megkezdi a beszolgáltatott adatok feldolgozását, úgyhogy április vagy május havában megkezdődhetik az állami törlesztés folyósítása,

Zala megye néhány községe az ország legműveltebb falvai között szerepei.

J! Dunántúl magyar falvai vezetnek m műveltségiben.

MODEM

LAKBERENDEZES

otthonos Ízléses és nem drága, kedvező feltételekkel is kapható

i

KOPSTEIN

bútoráruházban

I

Kérjen árajánlatot I

amely német és katolikus.

Olyan falu, amelyben az analfabéták száma nem éri el a fél százalékot, három van az országban : a veszprémmegyei 546 lakosú Kiscsősz, a zaiamegyei 758 lakosú Uíík és a soprosmegyei 259 lakosú Egyházasfalu. Mindhárom magyar és katolikus község.

Fél százalék és egy százalék között van az analfabéták s?áma az ország 7 községében. Ezek Vas, Győr, Sopron és Baranya megyékben fekszenek. Nemzetiségileg közülük 6 szinmagyar, 1 németajkú, vallásilag pedig 5 katolikus és 2 luteránus község.

Egy százalék és másfél százalék közölt van az analfabéták száma az ország 13 községében. Ezek túlnyomórészt dunántúliak s köztük van két zalai község: a 470 lakosú Zaiaszegvár és a 186 lakosú Zalameggyes. Mind a tizenhárom község magyar s a 13 falu összlakosságának 80 százaléka katolikus, 10—10 százaléka luteránus és kálvinista.

Másfél és két százalék közöli van az analfabéta 33 községben. Mindegyik dunántúli s köztük van Zalából az 1.118 lakosú szinmagyar és katolikus Zalagyömörő. A 33 községből nemzetiségileg 24 a magyar, 9 a némey vallásilag az összlakosság 71*3 százaléka katolikus, 26'2 százaléka luteránus, 1*5 százaléka református.

Összefoglalva a részadatokat, az ország legműveltebb falvainak száma (ahol t. i. az analfabéták száma 0-2 százalék között van) 58. Ebből Vas megyében 16, Sopron megyében 13, Zalában, Veszprémben, Baranyában 5—5, ; Győr megyében 4, Tolna megyé- j ben 3, Somogybán 2, Pest, Fejér, j Moson és Borsod-Gömör megyékben 1 — 1 község fekszik. Nemzetiségileg az 58 faluból 47 a magyar, 10 a német és 1 a horvát. Vallásilag 37 majdnem szinkato- likus, 3 háromnegyed részben katolikus, 11 vegyesvallásu (köztük 3 kath. többségű), 6 túlnyomóan protestáns, 1 tiszta protestáns.

A 47 magyar faluból 32 tiszta katolikus, 3 nagy többségben katolikus, 9 vegyesvaliásu (köztük 3 kath. többségű), 3 protestáns többségű. A 10 német falubői 4 a tiszta katolikus, 2 vegyes, 3 protestáns, 1 tiszta protestáns.

A közfelfogás sok helyütt az volt, hogy a vagyonos magyar- országi német falvak egyúttal a legműveltebbek is. Ezek az adatok megdöntik ezt a közhitet, mert a statisztikából kitűnik, hogy a legműveltebb magyarországi községek túlnyomórészt szinma- gyarok.

Vallásilag a legműveltebb falvak túlnyomó többsége katolikus val- íásu. Jó helyet foglalnak el a legműveltebb falvak sorában a lute- ránusok, mig a luteránusoknál nagyobb lélekszámú református felekezethez tartozók messze elmaradnak a kél előbbi vallástól az analfabetizmustól mentes falvak sorában.

Érdekes, hogy a fent adatokban szereplő legműveltebb katolikus falvak egyben az ország legszaporább falvai közé tartoznak.

j—----r~ ******— Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb és legrégibb cégénél: KOPSTEIN bútoráruházak, Nagykanizsa.

HÍREK

Róni. kát. és új görög Vilmos Prot. Melánia Izr. Tebeth. 14. Napkelte 7 óra 42 perc. Nyugszik 4 óra 31 perckor.

IDŐ : Élénkebb déli légáramlás, a hegyeken erősebb délnyugati szél, változó felhőzet, kivált az északi megyékben köd, több helyen eső, a hőmérséklet kissé emelkedik.

— József főherceg Zalaegerszegen. József főherceg tegnap a zalai Budnyára érkezett vadászatra. Átutazott Zalaegerszegen, ahol termes kocsija rövid ideig állott az állomáson. József főherceg holnap este Zalaegerszegre érkezik és itt vitéz Tabödy Tibor főispán ad tiszteletére vacsorát, amelyen résztvesznek a város közéletének vezetői is.

— Uj iskolafelügyelök. A

kultuszminiszter Bálint Mihály andráshidai rk. igazgatót novai járási, Lippenszky Árpád zalaegerszegi állami tanítót pedig nagykanizsai városi körzeti isko- íafelügyelővé nevezte ki,

— Kinevezés. Postl Ernőt, a Magyar Élet- és Járadékbiztosító Intézet nagykanizsai kirendeltségének főnökét igazgatóvá nevezte ki. Ebből az alkalomból sokan keresték fel jókívánságaikkal.

— A Stefánia fiókszövetség rendkívüli közgyűlése A zalaegerszegi 41. sz. Stefánia védő* intézet fiókszövetsége január 10-én délután fél 5 órai kezdettel a Tüt- tősy utca 32 sz. alatti székházában rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozaton szerepel az új ügyrend letárgyaiása Ázügy fontosságára vaió tekintettel a város közönségét m néí nagyobb számban vaió megjelenésre kéri a vezetőség.

— A szepetneki dalosok a

községben fölállítandó ország- zászló javára vasárnap tánccal egybekötött műkedvelő előadást rendeznek. A Gyurkovics lányokat mutatják be. A fővédnökséget vitéz Tabódy Tibor főispán vállalta.

Fehér január teljeserővel megindult a SCHÜTZ ÁRUHÁZBAN.

— Emelkedett a születések száma Lentiben. A lenti i plébániában az 1935. évben i 47 születés történt, amely szám 12- vel múlja felüt az 1934-ben születettek számát. Ez a számarány szépen igazolja a krisztusi eszméknek minél szélesebb körökben való elterjedését és helyes felfogását. Továbbá, ha összehasonlítjuk á múlt évben történt 73 halálesettel ezt a születési számot, láthatjuk a hívek mély katolikus gondolkozását,mert mig más helyeken a születések száma alig múlja felül, vagy alatta marad az elhalálozások számánál, a lenti-i plébániában kétszeresére emelkedett. A házasságkötések száma 52 volt, ami szintén szaporulatot jelent az 1934. év 43 számához viszonyítva. Az áldozók száma 12.507 volt.

A Magyar Kulíura idei első számában Pezzenhoffer Antal „Hol laknak a legmüvehebb falusiak hazánkban“ címmel érdekes tanulmányban foglalkozik az analfabetizmus szempontjából a magyar falvak műveltségének kérdésével.

A cikkíró két községet talált, ahol az 193ö-as népszámlálás idején egyetlen analfabéta sem volt. Az égj ik a Zala megye sümegi járásában fekvő 135 lakosú Megyer, amely tiszta magyar és katolikus. A másik a veszprém- megyeí, 205 lakosú Kisganna,